Magyar növényvilág ismerete Parazitizmus a növényvilágban

Parazitizmus: élősködés Parazitizmus: élősködés Az élősködő szervezet tápanyagot von el a gazdanövénytől. Holoparazita: teljes élősködő. A növény teljes mértékben a gazdájára utalt, nem képes önálló életre, nem fotoszintetizál (nem tartalmaz klorofillt). Hemiparazita: félélősködő. A növény az élősködés mellett bizonyos mértékig fotoszintetizál is (klorofillt tartalmaz)

További felosztás: Obligát paraziták: Az élősködő növény nem képes életciklusát befejezni a gazdanövénye nélkül (minden holoparazita faj + néhány epifiton hemiparazita, pl. fehér fagyöngy) Fakultatív paraziták: az élősködő növény bizonyos mértékig önálló életre képes (a hemiparazita fajok többsége)

Parazita növények: Boraginales (Lennoaceae) Cucurbitales (Apodanthaceae) Ericales (Mitrastemonaceae) Lamiales (Orobanchaceae) – nálunk 42 faj Laurales (Lauraceae - Cassytha) Malpighiales (Rafflesiaceae) Malvales (Cytinaceae - Cytinus) Piperales (Hydnoraceae) Santalales (20 növénycsalád, nálunk: Loranthaceae – 2 faj, Santalaceae – 4 faj) Saxifragales (Cynomoriaceae) Solanales (Convolvulaceae – Cuscuta – nálunk 7 faj) Zygophyllales (Krameriaceae)

Parazitált növények (gazdanövények) Szinte valamennyi edényes növénycsaládból kerülnek ki potenciális gazdanövények. A lombos fák gyökerén élő micéliumképző mikrogombákkal együtt élő növényeket nem tekintik parazitáknak. Nincs hausztóriumuk, szaprofitonok, „mikoheterotróf taxonok”. pl. kosborfélék (Neottia, Epipogium), körtikefélék (Pyrola, Monotropa)

SANTALALES rend: Nincs maghéj (testa), mely az embriót a kiszáradástól gátolná és mechanikai sérülésektől óvná. Többnyire hemiparaziták (hajtás- ill. gyökérparaziták) Loranthaceae (73 nemzetség, ~ 1000 faj, hazánkban 2 faj) Santalaceae (44 nemzetség, ~ 1000 faj, hazánkban 4 faj)

1. Loranthaceae Fehér fagyöngy (Viscum album) Örökzöld hemiparazita cserje. 3 alfaj

Opálfehér színű, áttetsző álbogyója nagy viscin-tartalmú, ragadós Endozoochoria és ektozoochoria Madárlép, enyvbogyó, légyragasz „fagyöngyevő rigó”= Turdus viscivorus ssp. album – lombos fák ssp. austriaca – erdeifenyő, luc ssp. abietis - jegenyefenyő

Sárgafagyöngy (Loranthus europaeus) Lombhullató félparazita cserje Ragadós álbogyója madarak által terjed Virágkötészet

Észak-Amerikában és Ázsiában honos nemzetség, Arceuthobium fajok („dwarf mistletoe”) Észak-Amerikában és Ázsiában honos nemzetség, fenyőfélék és ciprusfélék hajtásparazita félélősködői Arceuthobium minutissimum Teljes egészében a gazda (Pinus wallichiana) törzsében él, kívülről csak az apró virág látható.

Misodendrum punctulatum

Zsellérke (Thesium) nemzetség gyökérparazita félélősködők 2. Santalaceae Zsellérke (Thesium) nemzetség gyökérparazita félélősködők 325 fajuk él Európában, Ázsiában és Afrikában, a legtöbb a trópusi Afrikában honos Magyarországon 4 zsellérkefaj őshonos, 2 elég gyakori, a másik kettő ritka, Vörös Listás

Szantálfa (Santalum album) Ázsia forró égövi vidékén honos, egyes helyeken termesztett fa Olaját aromaterápiákhoz, füstölőnek használják

(Rafflesiaceae, Malpighiales) Rafflesia arnoldii (Rafflesiaceae, Malpighiales) Mitrastema yamamotoi (Mitrastemonaceae, Ericales)

SOLANALES rend Convolvulaceae (Szulákfélék családja) Cuscuta (aranka) Egy parazita életmódú nemzetség tartozik ide: Cuscuta (aranka) obligát holoparaziták levelük teljesen visszafejlődött virágaik aprók, fejecskébe tömörülnek csavarodó száruk igen gyorsan nő, gyakran kiterjedt szövedéket hoz létre, mellyel „megfojtja” a gazdanövényt gazdanövény-körük széles, több száz növényfajon élnek régebben súlyos mezőgazdasági károkat okoztak hazánkban 7 fajuk él, közülük 4 Vörös Listás (egy már kipusztult)

(Cuscuta epithymum ssp. kotschyi) Kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum ssp. kotschyi) régen gazdasági károkat okozott száraz réteken, sziklagyepekben él a honi flóra tagjainak közel 10%-át parazitálja „Testvérfaja”, a herefojtó aranka (Cuscuta epithymum ssp. epithymum) hazánkban neofiton, 1805-ben bukkant fel, s hamar a legelők, rétek terhes gyomjává vált. Gazdanövényeit (here, lucerna, somkóró) behálózva elpusztítja.

(Cuscuta lupuliformis) Komlóképű aranka (Cuscuta lupuliformis) legnagyobb termetű arankafajunk vaskos szára vöröses, bibircsekkel borított ártereken, folyók mentén él, cserjékre, kisebb fákra kapaszkodik fel IUCN: NT

A speirochoria jelensége a lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum) példáján

A lentermesztéssel együtt számos gyomnövény is Közép-Európába került. A sajátos termesztési körülmények következtében a gyomnövények specializálódtak, a végbemenő ún. konvergens evolúció következtében hasonlítani kezdtek a kultúrlenhez (pl. magméret, magsúly, csírázásbiológia, szár elágazása stb.) „kultúrnövény-mimikri” 3. A magérlelési időpont is alkalmazkodott az aratási időhöz: a lent együtt aratták a rá hasonlító gyomnövényeivel, csépelték, majd a vetőmaggal együtt visszavitték a szántóföldre → speirochor magterjesztés A hagyományos lentermesztés visszaszorulásával, majd megszűnésével (20. század 2. fele) a lengyomok is eltűntek Közép-Európa legnagyobb részéről.

Lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum) Hazánkból a 20. század második felében kipusztult. IUCN: CW

Lenmagcséplés sulyokkal (1943)

Lenmagszelelés (1926)

LAMIALES rend Orobanchaceae (Szádorfélék családja) A család az újabb molekuláris kutatások eredményei következtében jelentősen kibővült Jelenleg ide sorolunk minden olyan parazita/félparazita életmódú nemzetséget, amely korábban a Scrophulariaceae családban volt Mintegy 2000 faj Európában élő nemzetségeik: Cistanche, Phelypaea, Boschniakia, Orobanche)

Orobanche (szádor, szádorgó, vajvirág) nemzetség obligát gyökérparaziták leveleik redukálódtak, pikkelyszerűen borítják a szárat vaskos, nedvdús, mirigyszőrös szár → a tápanyagelszívás fokozása érdekében végálló füzérvirágzat, a virágok zigomorfak, élénk színűek igen apró magvaikat (0.05-0.5mm átmérő) a szél és a víz terjeszti > 200 fajuk döntő többsége az északi mérsékelt égövben honos elsősorban száraz, fátlan élőhelyek növényei hazánkban 23 fajuk él, ezek közül 17 vörös listás, 5 védett: Orobanche nana, O. hederae, O.coerulescens, O. flava, O. caesia

A szádorgók csírázásbiológiája Primer jel: a mag strigolaktonok közvetítésével csírázni kezd felszíni üregek szekunder hausztóriumok Szekunder jel: a primer hausztórium kemotropizmus útján a gazda gyökeréhez tapad

Fontosabb határozóbélyegek: csészelevelek és párta alakja bibe színe csészelevél pártacimpa murvalevél Fontosabb határozóbélyegek: csészelevelek és párta alakja bibe színe mirigyszőrözöttség párta színe illat gazdanövény pikkelylevelek

Homoki szádorgó (Orobanche arenaria) Gazdanövény: üröm-fajok (Artemisia) Sztyepprétek, száraz gyepek IUCN: NT

Bíboros szádorgó (Orobanche purpurea) Gazdanövény: elsősorban cickafark (Achillea), de üröm-fajok (Artemisia) is IUCN: NT

Fehér szádorgó v. kakukkfűfojtó szádorgó (Orobanche alba) Gazdanövény: Kakukkfű-fajok (Thymus)

Recés szádorgó (Orobanche reticulata) Gazdanövény: fészkesek (Asteraceae): aszat (Cirsium) és bogáncs (Carduus) fajok Élőhely: száraz gyepek, legelők, gyomtársulások IUCN: NT

Gamandor-szádorgó (Orobanche teucrii) Gazdanövény: Gamandor (Teucrium)-fajok (hazánkban kizárólag a sarlós gamandor (T. chamaedrys) IUCN: DD

Sárga szádorgó (Orobanche lutea) Gazdanövény: Lucerna (Medicago) és here (Trifolium) fajok Élőhely: erdőszélek, irtásrétek, sztyepprétek, ritkán lóherevetések

Martilapu-szádorgó (Orobanche flava) Gazdanövény: acsalapu (Petasites) és martilapu (Tussilago) fajok Élőhely: Égerligetek, patakparti magaskórósok IUCN: VU Védett !

Borostyán-szádorgó (Orobanche hederae) Gazdanövény: borostyán (Hedera helix) Élőhely: Gyertyános-tölgyesek, parkok Nálunk részben adventív. IUCN: VU Védett !

Vérveres szádorgó (Orobanche gracilis) Gazdanövény: pillangósvirágúak (Fabaceae) Élőhely: Sziklagyepek, száraz rétek, erdőszegélyek

Szádorgók a Mediterráneumban Orobanche lavandulacea Orobanche crenata Szádorgók a Mediterráneumban

Szádorgók Észak-Amerikában Orobanche uniflora (egyvirágú szádorgó) Észak-Amerika Orobanche fasciculata Észak-Amerika Szádorgók Észak-Amerikában

(napraforgó-szádorgó) Gazdasági károkozás Főként a trópusi-szubtrópusi területeken okoz problémát Hazánkban 4 faj élősködik termesztett kultúrnövényen Jelentőségük Európa-szerte csökken (agrotechnika) Orobanche cumana (napraforgó-szádorgó) Orobanche crenata (csipkés szádorgó) kártétele petrezselymen (Izrael)

Gyökérparazita félélősködő növénynemzetségek a szádorfélék családjában (Orobanchaceae) korábban egységesen a tátogatófélékhez (Scrophulariaceae) tartoztak fakultatív parazitizmus: víz/ásványi sók elszívása mellett fotoszintetizálnak, gazdanövény nélkül is életképesek szezonpolimorfizmus jelensége gyakran megfigyelhető iridoid-tartalom: szárítva feketednek Nemzetségek száma a Kárpát-medencében: 7 Fajok száma Magyarországon: 19 Védett fajok: 1 Vörös Listás fajok: 7

Csormolya (Melampyrum) 6 faj Szemvidító (Euphrasia) 4 faj Fogfű (Odontites, Orthantha) 3 faj Kakastaréj (Pedicularis) 1 faj Kakascímer (Rhinanthus) 5 faj Kantusfű (Bartsia) 1 faj (Alpok)

Csormolya (Melampyrum) egyéves fajok (Th) kétajkú virág színes murvalevelek szezonális polimorfizmus és ökotípusok Mezei csormolya (Melampyrum arvense) Vörös Listás (DD) növény Vegyszerérzékeny, ritka vetési gyom melam-pyrum: „fekete búza”

Kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum) Egyoldalú virágzat, lila murvalevelek; Árnyas domb- és hegyvidéki erdőkben elég gyakori egyéves növény Szakállas csormolya (Melampyrum barbatum) „Kitaibel-taxon” Pannon endemizmus Száraz gyepek, parlagok egyéves faja

Szemvidító(fű) (Euphrasia) ~ 100 fajuk többsége az északi féltekén honos egyéves növények (Th) fehér alapszínű virágok 4 hazai képviselőjük hasonló, nehezen határozható Orvosi szemvidító (Euphrasia rostkoviana) Sovány gyepek, hegyi rétek növénye Kivonata szembetegségek ellen alkalmazott szer

Vörös fogfű (Odontites rubra) Sokféle réttípusban megtalálható, gyakori fogfűfaj Fogfű (Odontites) a nemzetségbe 20 fajt sorolnak egyéves növények (Th) hazánkban 3 fajuk fordul elő Sárga fogfű (Odontites lutea) Száraz, többnyire homokos sztyepprétek szórványos növénye

Kakastaréj (Pedicularis) nemzetségük mintegy 600 fajt számlál többnyire évelők (H) nálunk egy képviselőjük, a környező magashegységekben további 14 fajuk él „tetűölő fű” Posvány kakastaréj (Pedicularis palustris) Síklápok, üde láprétek. Visszaszorulóban lévő, igen ritka növény, Magyarországon ma már csak alig néhány lelőhelye ismert. Védett. IUCN: CR Jogaros kakastaréj (Pedicularis sceptrum- carolinum) Közép-Európában Jégkorszaki reliktum

Kakascímer (Rhinanthus) a nemzetségbe 30-40 faj tartozik, elterjedésének központja Európa, ezen belül a Balkán-félsziget hazánkban 5 faj őshonos, közülük 1 gyakori, a többi Vörös Listás ! jellemzően egyévesek (Th) felfújt csésze, száraz toktermés → „csörgőfű” egy oldalra néző („zászlós”) virágzat, sárga párta jelentős a szezonális polimorfizmus Csörgő kakascímer (Rhinanthus minor) Sovány gyepekben, üde és félszáraz réteken országszerte elterjedt. Lovak szénájába kerülve nagy mennyiségben megárthat (rinantin) felfújt csésze

Vicsorgó (Lathraea) nemzetség A vicsorgók nemzetségének 5 faja holoparazita életmódú, lombos fák gyökerein élősködik, klorofillt nem tartalmaz. Hausztóriumaik csak a fák farészének edénynyalábjaihoz kapcsolódnak, a háncshoz nem. A pikkelyleveleken számos hidatóda fokozza a szívóerőt.

Kónya vicsorgó (Lathraea squamaria) Közép-Európában a nemzetség egyetlen faja. Gazdanövényei: gyertyán (Carpinus), éger (Alnus), mogyoró (Corylus), ritkábban más fafajok is (pl. Juglans nigra, Celtis) Hazánkban gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben főként a domb- és hegyvidéken elég gyakori.

Köszönöm a figyelmet !