Menedzsment alapjai II.előadás Lovász Gabriella, adjunktus

Fogalmak II. : Tranzakcionális költségelmélet Vállalat érintettjei

Tranzakcionális költségelmélet North (1992): A nyereséget a szolgáltatás különböző attribútumaiból származtatjuk Példák: cégautó narancslé teljesítményértékelés kontra vélt sérelmek miatti motivációcsökkenés

Miért vannak szervezetek, vállalatok? A piaci szerződések megkötése időt, információt, utánajárást, keresgélést igényel, mindez röviden: tranzakcionális költség 1.Piaci bizonytalanság szintén a tranzakcionális költségek része 2.Piaci ár + tranzakcionális költség >=< ? Szervezeten belüli költség 3.Szervezeten belül minimális a tranzakcionális költség Pl.: első körben belső munkaerőutánpótlás, csomagolóanyag saját előállítása

Vállalat érintettjei Belső Elsődlegesen: Tulajdonos, törzskar, igazgatótanács tagjai, menedzser, beosztott Közvetve: családtagok

Külső Piaci/Civil: Megrendelők, Fogyasztók Médiumok Kutatók, Feltalálók, Oktatás szereplői Nyersanyag-előállítók, Gyártók Beszállítók Versenytársak Kooperációs partnerek Helyi vagy országos szintű közösségek (pl.: hagyományőrzők, szakkollégiumok, nagycsaládosok)

Érdekképviseleti: Szakmai szövetségek Jogi tanácsadás, konfliktuskezelés szereplői (bíróságok, ügyvédek, jogászok, mediátorok, döntőbírók, választott bírók) Érdekképviseleti szövetségek

Pénzügyi: Hitelezők Tanácsadók esetleg tőzsdei szereplők Szabályozó, szankcionáló és támogató: Önkormányzat Állam EU Jövő generációk Természeti környezet

Edward R. Freeman (1993[1984]): Vállalat esetében: Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/ami befolyásolhatj a a vállalati célok megvalósítását, vagy a célok gyakorolnak rá hatást.

Elméleti megközelítések Áttekintés 1. Klasszikus elméletek (Taylorizmus, Bürokrácia) 2. Emberközpontú megközelítés 3. Rendszerszemlélet 4. Kontingencia-elmélet

Klasszikus iskola Általános jellemzők Általános jellemzők 1. Cél-eszköz szemlélet, cél hatékony eléréséhez szükséges technológiára és formális szerkezetre összpontosít 2. A munka tervezése, ütemezése 3. Vezetési alapelvek megfogalmazása 4. Racionalitás

Tudományos munkaszervezés - Taylorizmus Frederick Winslow Taylor ( ) Munka hatékonyságának növelése a munkamódszer megváltoztatása révén Legnagyobb kibocsátást eredményező munkamódszer keresése Specializáció, standardizálás

Taylori módszer lényege: munk avégzés részletes tanulmányozása ismétlődő munkaelemek ( időtartam - számszerűsíthető ség) – elemezhető ség, tervezhető ség Tudományos szelekció, betanítás, tréning Munkásokkal való kooperáció az előírt módszerek biztosítása érdekében A munka és felelősség megosztása menedzsment és alkalmazottak között

Megalkotta a szervezeti felépítés funkcionális modelljét funkcionális specialisták l ineáris helyett funkcionális irányítás t öbboldalú alárendeltség - szolgálati - funkcionális

A hatékonyság ösztönzése A teljesítménynövelő módszerek bevezetését követően béremelés Norma - „darabbér”. Munkamegosztás, mint az ellenőrzés egy eszköze Kiegészíti ill. részben helyettesíti a szokásos személyes irányítást és fegyelmezést Szinte az összes döntés a menedzsment kezébe kerül a legapróbb részletekig.

Henry Ford ( ) G épet a munká(s)hoz Futószalag : szabványosítja, „ellenőrzi” a munkások tevékenységét. Egyedi ösztönzők Mozgástanulmányok helyett termelésprogramozás

A módszer (főként Taylor) fogadtatása Különböző helyszíneken időről időre bevezetik, készítenek munkatanulmányokat. h atékonyság, t eljesítmény ugrásszerűen nő Munkások és szakszervezetek részéről erős ellenállás, sztrájkok

A módszer szakmai kritikája Túlzott racionalitás, gépiesség, az ember figyelmen kívül hagyása Tényleg mindenki „legjobb” valamiben? Bizonyos mozdulatok elhagyásával a munka elveszítheti ritmusát A „legjobb” módszer minden munkás esetében maximális kibocsátáshoz vezet?