A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje 6. A számviteli információs rendszer Jellemzők Modellje

Számviteli elszámolás Fogalma: Az a tevékenység, amelynek során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják. Nyilvántartások két- vagy három szintűek. Nyilvántartások formái: - szintetikus - analitikus

Szintetikus nyilvántartás Csak értékadatokat tartalmaz A vállalkozás számlarendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva

Analitikus nyilvántartás Szintetika alatt foglal helyet Alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse, illetve, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként a szintaktika rendelkezésére bocsássa.

Raktári nyilvántartás Az analitikus nyilvántartás mellett, vagy azon belül

Vezetésük Raktári: csak mennyiségben vagy mennyiségben és értéken történik Analitikus: mennyiségben és értékben, vagy csak értékben vezetik Szintetikus: (főkönyvi könyvelés) csak értékbeni könyvelés Vertikálisan kell egyezniük: az alsó szinten mennyiségben a felsőn pedig értékben

A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei 1. bizonylatok 2. nyilvántartások 3. egyeztetés, zárás, feladás, leltár

1. Bizonylatok A számviteli rendszerek kiinduló adatai A gazdasági eseményeket tényszerűen írják le Tranzakciókként más formátumú A könyvelés alapja csak szabályszerűen kiállított és megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat lehet Okmány alapján is lehet könyvelni, de: Minden bizonylat okmány, de nem minden okmány bizonylat

Könyveléskor hivatkozni kell a bizonylat illetve okmány azonosító adataira, amely Okmánynál Az okmány iktatószáma Az okmány dátuma A mozgás jellege Bizonylatnál A bizonylat száma A bizonylat dátuma

A bizonylat fajtái: Elsődleges Másodlagos Ha az adatok közvetlenül a gazdasági események megtörténte alapján kerülnek rá Pl.: átutalási megbízás, selejtezési bizonylat Másodlagos Az elsődleges bizonylatok összesített adatait tartalmazza Pl.: számlaösszesítő

A bizonylatok anyaga nem csak papír lehet, hanem elektronikus formátumú adathordozó is. Megőrzés: 8 évig, visszakereshető, olvasható formában A bizonylat a könyvelési munka alapadatainak hordozója.

2. Nyilvántartások A bizonylatokat a gazdasági események megtörténte után a lehető legrövidebb időn belül kell rögzíteni és nyilvántartásba venni. Erre a célra szolgálnak a nyilvántartólapok. (a főkönyvi könyvelésben számlalapoknak is hívjuk) A nyilvántartólapokat mindig valamilyen egység szerint kell megnyitni és vezetni. ezek alapján van: - egyedi - csoportos nyilvántartás.

Csoportos nyilvántartás Egyedi nyilvántartás Jellemzője: egy nyilvántartólap egy egység állandó és változó adatait tartalmazza Csoportos nyilvántartás Jellemzője: egy nyilvántartólapon több azonos jellemzővel rendelkező egység állandó ,illetve változó adatai szerepelnek

Annyi nyilvántartólapot kell megnyitni és vezetni, ahány egység van az adott számviteli rendszer keretén belül. A könyvelés minden esetben a mozgások, változások, tranzakciók rögzítését jelentik

Minden nyilvántartólapon rajta kell, hogy legyen: Könyvelés dátuma Bizonylat száma Bizonylat dátuma Mozgás jellege, típusa A többi adat mindig a nyilvántartás jellegétől függ.

A könyvelésben a nyilvántartólapok mellett naplókat is kell vezetni. Idősor Időrendben rögzítjük a számviteli rendszer egyedeiben, csoportjaiban bekövetkezett változásokat.

Példa naplóra Egyik nap egy vevő vesz 3 TDK kazettát. (a bizonylat – blokk – egyik példányát megkapja, a másik marad a boltban. Ez alapján a rendszerben kikeresik a TDK kazetta nyilvántartólapját és lekönyvelik a csökkenést. Néhány nap múlva egy másik vevő 2 BASF kazettát vesz, mely esetén ugyanígy járnak el. (más nyilvántartólapja van a BASF-nek) A forgalom könnyebben nyomon követhető, ha a mozgások együtt is követhetők. Erre a célra szolgálnak a naplók.

3. Egyeztetés, zárás, feladás, leltár A nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításban. A kettő közötti egyeztetés, az egyezőség biztosítása fontos számviteli követelmény. A zárás egy-egy naptári időszak végén történő folyamat. Célja, hogy elkülönüljenek egymástól az időszakok, illetve biztosítsa a könyvelés folyamatosságát azzal, hogy az egyikidőszak zárótételei a következő időszak nyitótételei lesznek. Záráskor egyeztetési műveleteket kell végrehajtani.

Az analitika és a szintaktika közötti kapcsolat teremtése a feladás. Az üzleti év végi záráshoz, a beszámoló elkészítéséhez, valamint a mérleg tételeinek alátámasztásához leltárt kell készíteni. Olyan leltárt, amely tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat. A leltározás tehát az a tevékenység, amely során a vállalkozás a tulajdonában lévő, használatába adott eszközök és források valóságban meglévő mennyiségét megszámlálással, egyeztetéssel hitelesen megállapítja.

A számviteli információs rendszer modellje