Az általános rendszerelmélet alapfogalmai

A számítástechnika az élet valamennyi területét behálózza. Rég: kiegészítő szerep Ma: stratégiai jelentőség Legdinamikusabban fejlődő tudományterület. A felszín sokat, gyakran változik, - az alapok időtállóak. VEZETŐ: Az információigényre és nem a technikai részletekre koncentrál. Célja a hatékony eszközfelhasználás.

Kell-e számítógépes információs rendszer egy cégnek, vállalatnak? Miért? Előnyösebb versenyhelyzet Jobb minőségű termékek Tervezési és gyártási ciklusok rövidülése Egyszerűbb vállalatnövekedés Növekvő termelékenység Döntések automatizálása - több idő másra Több és jobb minőségű információ Rendszerfejlesztés fontossága

Kell-e értenie a menedzsernek, vezetőnek az informatikához? Dinamikusan fejlődő tudományterület, de az elméleti háttér viszonylag stabil Nem technikai részletek, hanem információigény Hatékonyság Az informatikus nem tud egyedül jól működő vállalati információs rendszert fejleszteni Közös nyelv Választás az ajánlatok közül Rendszerfejlesztés

Rendszerelmélet Rendszerszemléletű megközelítés a problémák megoldásában: bemenet-kimenet, részrendszer, kapcsolódás. Cél: az, hogy a túlságosan bonyolult, átláthatatlan rendszert megfelelő absztrakciós szinttel kezelhetővé tegye. Ne vesszünk el a részletekben, képesek legyünk a problémát egységes egészként látni és lebontani a már átlátható , kezelhető részletekre.

Rendszer: egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. Alrendszer: a rendszer azon része, amely önmagában is rendszer (rendszer a rendszerben). Elem: a rendszer olyan egysége, melynek szerkezete az adott feladat szempontjából lényegtelen. Legkisebb egység, tovább már nem bontható. Relatív fogalmak!

Befogadó rendszer: a vizsgált rendszer egy nagyobb rendszer része. Arisztotelész: az egész több, mint a részek összege!

Az elemzés során eldöntjük, hogy mi tartozik a rendszerbe és mi nem! Rendszer határa: az a közeg, amely a rendszert más rendszerektől elválasztja. Az elemzés során eldöntjük, hogy mi tartozik a rendszerbe és mi nem! 1. Fontos-e az adott objektum a rendszer céljainak eléréséhez? 2. Tudjuk-e befolyásolni a paramétereit? Környezet: a rendszer határain kívül eső világ azon részét, amely a rendszerre hatással van.

Input: a rendszerbe bemenő energia Input: a rendszerbe bemenő energia. jel input – outputot állit elő belőle fenntartó input – a rendszer működését biztosítja Output: a rendszerből a környezetbe kibocsátott energia. hasznos output – végtermék, a célnak megfelelő hulladék output – feldolgozás során keletkezik Interfész: az a felület, amely az egyik rendszer outputját a másik rendszer inputjára továbbítja. (mindig két rendszer határa közt) Visszacsatolás: során mérjük a rendszer kimenetét, és ha szükséges a bemenet változtatásával befolyásoljuk azt.

Visszacsatolás nélküli rendszer (nyílt hurkú) Feldolgozó folyamat Input Output Visszacsatolással rendelkező rendszer (zárt hurkú) Feldolgozó folyamat Input Output Érzékelő Vezérlő Visszacsatoló hurok

Zárt rendszer: nincs sem inputja, sem outputja. Fekete doboz: ha a rendszer túl bonyolult, vagy nincs szükség a belső szerkezet ismeretére, akkor csak a bemenetek és a kimenetek összefüggését vizsgáljuk. Használatának feltételei: 1. A doboz működésének időben állandónak kell lennie. 2. Az egyes fekete dobozoknak egymástól függetlenül kell működniük. Zárt rendszer: nincs sem inputja, sem outputja. A gyakorlatban minden rendszer nyílt! Fizikai és fogalmi rendszer: a valóságban létező ill. annak modellje.

A rendszerszemléletű megközelítés előnyei: Komplex egészként lássuk, ne vesszünk el a részletekben Bonyolult folyamatoknál jó módszer az alrendszerre bontás Absztrakt megközelítés: - általános Egyes rendszereknek sok közös tulajdonsága: - analógia Összetett problémák leírásához jó módszer Hangsúlyozza a kisebb részek együttműködésének jelentőségét.

Alapfogalmak

Adat - rögzített ismeret, az információ ábrázolására használt jelsorozat mindazokat a jeleket, amelyek a feldolgozáshoz szükségesek, vagy annak folyamán keletkeznek, illetve eredményeképpen megjelennek, adatoknak tekintjük nem biztos, hogy van újszerűsége, hiszen ez attól függ, hogy ki kapja

Információ olyan ismeret, amely egy jelenséggel vagy folyamattal kapcsolatosan csökkenti a bizonytalanságot, olyan hír, amely újdonsággal szolgál, és hozzájárul egy jelenség megismeréséhez megjelenési formái különbözőek lehetnek mindig jelek, jelsorozatok hordozzák

Egységnyi információnak nevezzük azt az információmennyiséget, melynek kétféle lehet a megvalósulása (egyetlen kérdéssel a megoldáshoz jutunk). Ennek a legkisebb információmennyiségnek az elnevezése tehát a bit. Ha megtudjuk, hogy két azonos valószínűségű lehetőség, esemény közül melyik következett be, akkor 1 bit információmennyiséghez jutunk.

Az információ útja Az informatikában a feladót nevezzük adónak, a címzettet vevőnek. A közlemény előállítása a kódolás, az információ kinyerése pedig a dekódolás. A továbbító közeg szakszóval: átviteli csatorna. A csatorna feladata, hogy a kódolt közleményt, a jeleket eljutassa az adótól a vevőig. A környezet viszont erre a csatornára is hat. Az átvitelt zavarhatják a környezetből érkező hatások, ezért a továbbítandó jelek torzulhatnak, sőt akár el is veszhetnek. Ezeket a zavaró hatásokat nevezzük zajnak.

Kódolásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a jeleket meghatározott szabályok szerint egy másik jelrendszerbeli jelekké alakítjuk. A visszaalakítást dekódolásnak mondjuk.

A technikai háttér

Technikai háttér Számítógép, hardver, szoftver, adatok. Információtechnológia (IT): számítástechnikai és telekommunikációs eszközök és módszerek együttese. Számítógép Input adatok Output adatok A számítógép olyan elektronikus berendezés, amely képes a beépített utasításkészletének elemeiből összeállított utasítás-sorozatokat (programokat) tárolni és végrehajtani.

Hardver alapfogalmak, jellemzőik Központi egység Operatív memória Vezérlő egység Aritm. logikai egység Output eszközök Input eszközök

Számítógépek osztályozása: Mikroszámítógépek (microcomputers) (IBM PC, Apple Macintosh) Középkategóriájú gépek (midrange computers) (SUN Microsystems, DEC Alpha, HP 9000) Nagyszámítógépek (mainframe) (VAX 9000, IBM ES/9000) Szuperszámítógépek (supercomputers) (Cray T3E, IBM SP2)

Szoftver alapfogalmak a., Rendszerszoftver 1. Operációs rendszer (DOS, Windows, UNIX) 2. Segédprogramok (állománykezelés, vírusvédelem, tömörítés) 3. Programozási nyelvek (gépi kódú, assembly, strukturált, 4GL) A számítógép alapvető működését biztosítják.

Az információfeldolgozást kielégítő igények: ( széria, egyedi vagy saját készítésű ) b., Felhasználói szoftver Szövegszerkesztő Táblázatkezelő Adatbázis-kezelő Prezentáció készítő c., Kommunikációs szoftverek e-mail fax telnet, stb.

1. Operációs rendszerek A különböző operációs rendszerek más-más szolgáltatásokat nyúj- tanak, de mindnek teljesítenie kell az alapfeladatokat: 1. A rendszer elindítása 2. A programok futtatása 3. Erőforrások kezelése Be- és kikapcsolás között folyamatosan működik és felügyeletet tart a programok felett. Egy része mindig a memóriában van. Rég: egyszerre csak egy program Ma: egyszerre több program, (neve: multitask)

Időosztás nagy gépeknél egyszerre több felhasználó dolgozik úgy, mintha csak ő használná a gépet. Felhasználói interface Parancs ikon

2. Segédprogramok Állománykezelés Vírusvédelem Tömörítés …

3. Programozási nyelvek 1. GÉPI KÓDÚ NYELV - elemi szinten két jel: 0, 1 - ezekből épül fel az utasítás kódja, melyet a szg. ért, fel tud dolgozni - nehéz, lassú ASSEMBLY - szimbolikus nyelv - az utasítások 3 betűs szavak (angol rövidítések) - adat: szöveges elnevezéssel hivatkozunk rá - ma is használják alapfeladatok beprogramozására a rend- szerprogramozók

- át kell fordítani a gép nyelvére - minden gépnek saját assembly nyelve ven - bonyolult, hosszadalmas 3. PROCEDURÁLIS, ELJÁRÁSORIENTÁLT NYELVEK - pl: BASIC, FORTRAN, PASCAL, C, COBOL… - nincs elemi utasítás - bonyolult kifejezésekből felépülő forráskód - fordítóprogram készíti a futtatható programkódot - nem géphez kötött 4. NEGYEDIK GENERÁCIÓS NYELVEK - laikusok számára minimális ismeret kell - pl: EXCEL, ACCESS

- felhasználók és programozók használják - gyors, hibamentesebb - bizonyos, meghatározott feladatokra készülnek, ezért - a felhasználói kör behatárolt - nagy részük interpreter ( azaz önálló futtatható kódot nem készit ) 5. OBJEKTUMORIENTÁLT NYELVEK - pl: DELPHI - professzionális programozók számára - cél: programok újrahasznosíthatóságának elősegítése - építkezés zárt egységekből, objektumokból

Hálózatok Kiterjedtség (LAN, MAN, WAN) Történet Protokoll (TCP/IP, OSI modell) Internet szolgáltatások (e-mail, chat, ftp, telnet, www, e-shopping…) Intranet, extranet: Internet szabványokon alapuló belső vállalati vagy vállalatközi kommunikációs rendszer

lan: lokális, kis távolság cél: erőforrás megosztás, közös használat, kommunikáció wan: nagy távolságokat összekötő cél: erőforrás elérés, adatátvitel, távoli hardver, szoftver eszközök használata

Legfontosabb információs-rendszer típusok TPS – tranzakció-feldolgozó rendszer MIS – vezetői információs rendszer DSS – döntéstámogató rendszer GDSS – csoportos döntéstámogató rendszer EIS – felsővezetői információs rendszer ERP – vállalati erőforrás-tervező rendszer CRM – ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer SRM – beszállítókapcsolat-kezelő rendszer SCM – ellátásilánc-kezelő rendszer BI – üzletiintelligencia rendszer EPM – vállalti teljesítménymenedzsment rendszer KM – tudásmenedzsment rendszer ES – szakértő rendszer

1950-es évek TPS: adatfeldolgozás 1960-as évek MIS: menedzseri döntéshozatal támogatása, előre definiált jelentések 1970-es évek DSS: döntéstámogatás, egyedi problémák PPS, MRP: termeléstervezés 1980-as évek EIS: legfelsőbb vezetés igényei szerint ES: szakértői tanácsadás GDSS: csoportos döntéshozatal 1990-es évek ERP: erőforrás-tervezés BI: üzleti intelligencia CRM: ügyfélkapcsolat-menedzsment SRM: szállítókapcsolat-menedzsment SCM: ellátásilánc-menedzsment KM: tudásmenedzsment 2000-es évek EPM: teljesítménymenedzsment Business Suite: komplex üzleti csomagok, ágazati megoldások

Az adatok kezelésének technológiája

A számítógépes rendszerek alapvető komponensei Hardver Szoftver Adatok adatkezelés: adatok gyűjtése,tárolása, előhívása, módosítása, törlése. adattárolás: a szg. által kódolt formában az integrált tárolás eszközei az adatbázisok

Az adatok hierarchiája Adatvizsgálati szintek: fizikai és logikai alapvető egysége: BYTE 1KB, 1MB, 1GB, 1TB (1024) 1 Byte = 8 bit kétállapotú elemi egység logikai szinten kettes számrendszerbeli számjegy lehetséges értékei: 0, 1 256 féle sorozat lehetséges 8 bit-en nagyobb egységükben ezekből épülnek fel a szöveges karakterek, majd a mezők, azokból pedig a rekordok, és a fájlok

Példa a logikai adatszerkezetre Rekord Kiss Péter Bp., Ó u. 1. File 111-112 mező Tóth Éva Bp., Ó u. 2. karakterek 111-113

Adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak az adatok tárolására szolgáló, egységes szerkezetű, összefüggő rendszer Adatbázis-kezelő rendszer DBMS speciális program, amely az adatbázis kezelésére szolgál

Adatbázis-kezelő rendszer főbb feladatai Közvetít az adatok írási, olvasási műveleteinél Lehetőséget nyújt az adatszerkezet kialakítására és módosítására Lehetővé teszi az adatok rendezését, szűrését, különböző feltételek szerinti lekérdezését Hozzáférési jogok adhatók Biztosítja a felhasználás ellenőrzését, adminisztrálását Többfelhasználós környezetben gondoskodik az adatok védelméről

Az adatbázisok használatának előnyei Egységes, logikailag tiszta adatszerkezet, szükségtelen adatismétlések nélkül A programok és adatok nem függnek egymástól, ezért mindkettő könnyebben módosítható Az adatok rugalmasan lekérdezhetők Jobb biztonsági rendszer alakítható ki

Az adatbázisok használatának hátrányai Az adatbázis-kezelő rendszerek drágák Az adatbázis kialakítása és fenntartása költségesebb mint az egyszerű adatfájloké Az adatbázis-kezelő programok nagy helyet foglalnak el Az adatok elérése lassabb a közbeiktatott adatbázis-kezelő rendszer miatt Az adatbázis meghibásodása az egész rendszert érinti

Adatmodellezés Az adatmodell az adatbázis szerkezetét írja le. Egyed (entitás): azok a dolgok, amelyekről adatokat akarunk tárolni Tulajdonság (attribútum): az egyedekről tárolandó adatok Egyedtípus: különböző egyedek esetén ugyanazok a tulajdonságok jellemzői: a köztük lévő kapcsolat a köztük lévő kapcsolat foka

Típusai: 1. egy az egyhez 2. egy a többhöz 3. több a többhöz

Relációs adatbázisok Az adatbázisok legáltalánosabb és legelterjedtebb típusa Összekapcsolt táblák formájában ábrázolja az egymással összefüggő adatokat. A tábláknak meghatározott szabályai vannak. A rel.adatbázisok tervezésének alapelve, hogy ne keletkezzen benne redundancia, vagyis az adatok felesleges ismétlése. Ennek egyik biztosítéka a normalizálás, amikor bizonyos formális szabályok ellenőrzésével biztosítjuk a redudndancia mentességet.

access Az adatbázis felépítése Tábla definiálása, űrlapok Adatok feltöltése Lekérdezések, jelentések Kereszttáblák …

Újabb adatbázismodellek 1. multidimenzionális 2. objektumorientált Megjelenésük okai: - a tárolási kapacitások több nagyságrendű növeke- dése - a tárolt adatok on-line elemzésének igénye (OLAP) - azon-line alkalmazások használatának széles körű elterjedése

1. OLAP nagyméretű., bonyolult ab-ok on-line elemzése Jellemző műveletei: - adatok csoportosítása, összegzése - bonyolultabb számítások végzése - mélyfúrás - szeletelés és kockára vágás = adatvizsgálat több nézőpontból

2. Multidimenzionális ab-ok OLAP műveletek támogatására Többdimenziós un. hiperkockából épülnek fel - ezek az egymáshoz kapcsolódó mennyiségeket fogják össze (kocka élei) - alapadatok mellett előre elkészített összesített értékeket is tárolnak (kocka belseje) - jól támogatja a bonyolult elemzéseket - léteznek hibrid modellek (relációs kiegészítései) - elsősorban nagy szervezeteknél használják (pl.: KSH) - pl.: Oracle, SAS OLAP Gyorsítják a lekérde- zések végrehajtását Lassítják az adabevi- telt és módosítást

3. Objektumorientált ab-ok Multimédiás adatok kezelésére Adatok és az azokat kezelő programok együttes letöltésére lehetőség legyen OBJEKTUM: egységbe zárja az adatokat és a rajtuk végezhető műveleteket. (Tartalmazzák az adatok tulajdonságait, ezen felül pedig olyan eljárásokat, kisebb programokat, amelyeken keresztül az adatok elérhetők, manipulálhatók magasabb szintű programok vagy a felhasználó által.) Az egységbe zárás meggyorsítja az összetartozó adatok és programok hálózaton keresztül történő továbbítását Biztonságot is jelent, mert az adatokhoz csak az eljárásokon keresztül lehet hozzáférni.

3. Objektumorientált ab-ok Az adattal végrehajtandó spec.művelet (pl. zenelejátszás) előre beprogramozható az adatszerkezet létrehozásával, így hatékonyabban és gyorsabban működik Másik jellegzetesség: öröklődés lehetővé teszi hierarchikus objektumszerkezetek létrehozását Leggyakoribb felhasználási területei: - szg-el segített tervezés és gyártás - térinformatikai alkalmazások - eü

Hálózatok

INTERNET a Földet körülölelő számítógépes hálózat a kommunikációhoz közös nyelvet használ hasonlóan kell elképzelni, mint egy nemzetközi telefonrendszert (senki nem felügyeli teljes egészében)

INTERNET Mire jó? sok emberrrel kerülhetünk kapcsolatba néhány másodperc alatt levelezhetünk levelező fórumokon vehetünk részt eljuthatunk a világ legnagyobb könyvtáraiba a világ bármely pontján megjelenő napilapokat olvashatjuk vásárolhatunk reklámozhatunk játékokat találhatunk rajta „szörfölhetünk” bolyoghatunk, ha nincs konkrét célunk

A HÁLÓZATOKRÓL Cél: Adatcsere Erőforrások megosztása Kommunikációs lehetőségek

Hálózatok felosztása Mindig az adott vizsgálódási szempont szabja meg. Pl.: topológia kiterjedtség szerverek mérete használt nyelvek

Hálózatok felosztása (kiterjedtség szerint) Helyi hálózatok (LAN) intézmények, vállalatok Városokra kiterjedő hálózatok (MAN) különböző intézmények hálózatait köti össze WAN országokat, földrészeket, a Földet átszövő háló

A hálózatok használata Biztonsági intézkedések a hálózatok védelme érdekében. 1. Felhasználói név (user name, login name) 2. Jelszó (password) 3. Mindezek jogokat adnak a felhasználó- nak

Internet protokoll Protokoll szabály szabályrendszer Lehetővé teszi az átjárást a különböző adottságú hálózatok között.

Az Internet használata "emil" Elektronikus levelezés (e-mail) File-átvitel távoli számítógépek között (FTP) telnet (amikor egy számítógéphez valamilyen távoli terminálról kapcsolódunk) www stb…

ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS "emil" ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS

"emil" Az Internethez közvetlenül csatlakozó számítógépeken (szerve- reken, hostokon) a hozzájuk különféle terminálokról csatlakozó felhasználóknak, postafiókjai vannak. Postafiók: Olyan tárolóhely, ahol a szerver az érkezett leveleket tárolja. A szerverek egymás között egyik postafiókból a másikba levele- ket küldözgetnek. Ez különféle levélforgalmazási protokollok- kal valósulhat meg: - SMTP - POP

"emil" Levelezési műveletek, amelyeket valamilyen levelezőprogram elindításával tudunk alkalmazni: megnézhetem van-e új levelem elolvashatom kinyomtathatom tárolhatom törölhetem válaszolhatok rá továbbíthatom új levelet írhatok elküldhetem -file-okat csatolhatok a levelemhez

"emil" Az e-mail előnyei a hagyományos levéllel szemben: kényelmes gyors olcsó Az e-mail hátrányai a hagyományos levéllel szemben: kézírás nem látszik érzelmek nem nyomon követhetőek nem minden levelezőrendszer tud kezelni minden karaktert (pl.: ékezetes betűk)

"emil" Az e-mail részei Fejléc (boríték) Szövegtörzs

"emil" Fejléc tartalma: From: a feladó címe To: a levél címzettje Cc: további címzettek (carbon copy ) Bcc: olyan további címzettek, akikről a többi címzett nem tud ( blind carbon copy ) Subject: a levél témája vagy címe Date: a levél dátuma (automatikus ) Sender: a levél küldője Reply-To: ahová a választ várom

"emil" A levél címzése pl: miskolczi@szolf.hu Az e-mail cím két fő részből áll: A címzett postafiókjának a neve (felhasználói név, user name) Annak a szg-nek az azonosítója, ahol a címzett postafiókja van (domain név, körzetnév) 3. A kettő közé @ kerül felhasználónév@körzetnév pl: miskolczi@szolf.hu

"emil" A domain név többszintű lehet, amelyeket egy-egy pont választ el egymástól. A jobboldali legutolsó jelenti a legfelsőbb szintű körzetet. (általában ország vagy valamilyen hálózati főkörzet) Balra haladva egyre kisebb körzeteket azonosít a név. A felhasználói név a felhasználóra jellemző egyedi azonosító, amelyet ő az adott levelezőrendszer postamesterétől kap a sa- ját kérése alapján, vagy a helyi konvencióknak megfelelően.

"emil" Országkódok: Magyarország hu Dánia dk Németország de Spanyolország es Ausztria at Nagy-Britannia uk Hollandia nl Franciaország fr

"emil" Legfelső szintű domain nevek: Com kereskedelmi cég Net hálózati szolgáltató Edu oktatási intézmény Mil katonai szervezet Gov kormányzati intézmény Org egyéb intézmény

"emil" Levelezőprogramok

"emil" Levelezési listák Az elektronikus levelezés speciális felhasználási területe. Egy bizonyos téma iránt érdeklődő emberek feliratkozhatnak egy levelezési listára, és ott eszmét cserélhetnek, mintha egy konferencián vennének részt. Megvalósítása: A levelezési listát valaki létrehozza egy szerveren egy külön néven Ettől kezdve a Föld bármely pontjáról fel lehet rá iratkozni A listára a tagok leveleket írhatnak A szerveren futó program az összes listatagnak szétosztja, azaz elküldi a tagok postaládáiba - Erre bárki reagálhat, amit szintén mindenki megkap

FILE-ÁTVITEL TÁVOLI GÉPEK KÖZÖTT (FTP)

Jelentése: File-ok, programok átvitele, (áthozatala) távoli számítógépről (szerverről) saját számítógépemre. Ezek lehetnek, játékok, vírusölők, adatbázisok, stb… A folyamat neve: FTP A helyek neve, ahol file-gyűjtemények vannak: FTP-site Bejutás egy FTP-site-ra felhasználói névvel lehetséges. Fontos: nem minden FTP-hely nyilvános, azaz nem mindenhová tudunk bejutni. A nyilvános helyeket Anonimus FTP-nek nevezik, ezzel a névvel enged be, vagy ezt feltételezi. Jelszót vagy nem kér, vagy ha igen, a e-mail címünket illik beírni.

Ha sikerült bejutnunk egy nyilvános FTP-helyre, akkor a főkönyvtárba jutunk, ami hasonló felépítésű, mint a Windows file-kezelő programjának tartalomjegyzéke. Mappák, file-ok illetve rájuk vonatkozó különböző információk találhatók benne. A mozgás is ugyanúgy történik, mint a W. file-kezelőjében. Itt kiválasztva a szükséges file-okat, megjelenik a mentés más- ként ablak, ahova be kell írnunk, hogy hova mentse el az átho- zott file-t a gépünkön. A folyamat lehet kétirányú is, azaz a saját gépemről is tudok adatokat eljuttatni egy távoli gépre.

TELNET (csatlakozás távoli géphez)

A telnet program segítségével, távoli terminálként csatla- kozhatunk egy hostra, vagyis annak erőforrásait szabadon használhatjuk, akár programokat is futtathatunk rajta. (az adott host-on meglévő jogainknak megfelelően.) Ha elindítottuk a programot, ki kell választani a csatlakoztatás parancsot és a megjelenő párbeszédablakba be kell írni a cél- zott host IP címét, portját és a termináltípust. Ez a kapu, amelyen át csatlakozhatunk.

SZOLF szerver: 193.225.111.1

Ha bejelentkeztünk, bejelentkezik a gép operációs rendszere, ahová a felhasználói nevünkkel és a jelszavunkkal bejelent- kezhetünk. Unix rendszerbe kerülünk.

„WWW” WORD WIDE WEB

Az egész világot behálózó információs rendszer, amely a térben elosztott multimédia dokumentumokat integrálja. A dokumentumok különböző gépeken vannak mindenhol a világ- ban, de egymásra hivatkoznak hyperlinkek segítségével. Hyperlink: A dokumentum egy érzékeny része (más színnel, vagy aláhúzva) amely egy URL-t (Uniform Resource Locator) tartalmaz, és a- melyre rákattintva az URL által mutatott dokumentum jelenik meg a képernyőn.