A nemzetközi gazdaságtan főbb vizsgálati kérdései, folyamatai Nemzetközi gazdasági ismeretek 2011. November 12. Dr. Juhász Krisztina

Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok TNC-k világgazdasági szerepe

I. A nemzetközi gazdaságtan tárgya, a világgazdaság fogalma „Az egyes gazdasági szereplők közötti, határokon átnyúló tevékenység révén kialakult és tartósan érvényesülő kapcsolatok, viszonyrendszer vizsgálatával foglalkozik.” Kik a gazdasági szereplők? Vállalatok, államok, nemzetközi gazdasági szervezetek Ezek változó relatív szerepe Milyen kapcsolatok vannak közöttük? Áruk, szolgáltatások nemzetközi mozgása (kereskedelem) Termelési tényezők – a tőke nemzetközi áramlása

Mi a világgazdaság? „A modern kapitalizmus aranykora” NG1+NG2…  VG, vagyis Nemzetgazdaságok összessége és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatok Nemzetállami szinten szerveződik ’70-ig!!! VG  NG1, NG2 A világgazdaság mozgástörvényei meghatározzák a nemzetgazdaságok fejlődésének törvényszerűségeit! Egy világméretű piacgazdaság kialakulása Államok közötti kapcsolatok helyett a globális szintű folyamatok Térségi szintek átalakuló szerepe „A modern kapitalizmus aranykora” „Globális világgazdaság”

Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok TNC-k világgazdasági szerepe

Mount Washington Hotel Bretton Woods 1944 július Monetáris rendszer Pénzügyi, kereskedelmi kapcsolatok szabályozása

„A modern kapitalizmus aranykora” 1945-1973 Dinamikus gazdasági fejlődés (GDP évi 4,9% átlag!, export 7%) IPAR és húzóágazatai (vip) Nyersanyag-intenzív korszak Rendezett világrend Bretton Woods-i pénzügyi rendszer (WB, IMF, GATT), rögzített árfolyam-rendszer Bipoláris világ USA vezető szerepe – regionális integrációk lokális szint: nemzetgazdaság (ország) vagy nagytérségi régió

„A modern kapitalizmus aranykora” Nemzetállami szinten szerveződő, stabil világgazdasági korszak Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-koefficiens)

Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok TNC-k világgazdasági szerepe

A nemzetközi kereskedelem motivációi Miért kereskednek egymással az országok? Kereskedelem kibővíti a fogyasztási lehetőségeket Azt is fogyaszt, amit nem képes vagy kevésbé hatékonyan képes előállítani Szakosodás- méretgazdaságossági előnyök Hogyan oszlanak meg a kereskedelemből származó előnyök? Van-e kereskedelmi viszonyrendszer, ami mindenki számára előnyös? Kialakul-e spontán? Intézményi keretek?

Milyen tényezők (előnyök) határozzák meg a kereskedelmi kapcsolatokat? 1.) Abszolút előnyök Smith: előnyös a kereskedelem, ha mindenki annak előállítására szakosodik, amelyben természeti vagy szerzett előnye van (73/3) Eltérő természeti erőforrások Mo.: kőolaj-import, búzaexport

2.) Kompartaív előnyök Ricardo Gyáripari termékek Egyetlen termelési tényező: munkaerő, országok között csak az egyes iparágak termelékenységi szintjében van különbség Exportál, amit munkaereje viszonylag hatékonyan tud előállítani, ahol nagyobb a relatív termelékenységi előnye (komparatív előny)

Heckscher-Ohlin modell 1920-as évek Két termelési tényező, két termék Eltérő tényező-intenzitás: eltérő arányban használják a termelési tényezőket A termelési tényezők egyes országokban lévő ellátottsági arányai és a termékek előállításához szükséges felhasználási arányai közötti kapcsolat Ország többet állít elő abból a termékből, amely intenzíven használja föl a nála bőségesen rendelkezésre álló erőforrásokat – exportál Pl.: Tőke, munkaerő, gyógyszer, pulóver

Hagyományos kereskedelmi elméletek „hiányai” Azonos technológiai szintet feltételez Technológia kiválthatja a szűkösen rendelkezésre álló forrásokat! Munkaerő- és tőkeáramlás kizárása Tényezőellátottság? – Fejlett országok közötti kereskedelem a meghatározó – hasonló tényezőellátottság, kiegyenlítődtek a tényező-ellátottsági viszonyok Ágazaton belüli kereskedelem? 1/3-a vállalaton belüli kereskedelem ? Az egyes országok vállalatai bizonyos iparágakban miért sikeresebbek a többi ország azonos iparágban tevékenykedő vállalatainál??

Kompetitív (verseny)-előny Világpiaci verseny-előny Versenyelőnyök nemzeti szinten keletkeznek, fenntartásuk lokalizált, helyhez kötött „A nemzetgazdaságok sikeresek ott, ahol a nemzeti környezet kizárólagos képességet teremt a vállalat számára az új stratégia meghonosítására az adott iparágban, Sikeresek a nemzetgazdaságok, ha a helyi körülmények impulzust adnak az ilyen stratégiák.. megvalósítására. Megbuknak azok a nemzetgazdaságok, ahol a vállalatok nem kapják meg a megfelelő jeleket, nem érzik a megfelelő nyomást és nem rendelkeznek a megfelelő képességekkel…” (Porter) Miért sikeres egy nemzetgazdaság egy adott iparágban?

4 versenyképességi tényező, ami szükséges a versenyelőnyök megteremtéshez, fenntartásához: Vállalati stratégia, szerkezet és verseny Tényező ellátottság Keresleti feltételek Kapcsolódó és beszállító iparágak (Porter rumbusz) Ricardó hatása! – termelékenységbeli különbségek határozzák meg a külkereskedelmet (és az FDI-t) „…amelyeket azonban szélesebben, a technológiát, és versenymódszereket beleértve definiálok” (Porter)

Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok TNC-k világgazdasági szerepe

Nemzetközi kereskedelem a gyakorlatban Szabadkereskedelem: Abszolút és komparatív előnyök alapján Protekcionizmus: Importkorlátozás a hazai gazdaság védelmben „inkubátor hatás” Hanyatló vagy stratégiai iparágak támogatása (munkanélküliség) Fizetésimérleg-pozíciók javítása Nemzetbiztonsági szempontok (stratégiai tartalékok) Nemzeti életmód megóvása „Speciális nemzetgazdasági értékek” védelme (tokaji bor, svájci óra) Verseny – szűkös erőforrások hatékony felhasználása Optimális üzemméret Fogyasztó számára jobb ár, minőség, választék Kölcsönös függés- stabilitás fenntartása közös érdek „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, a protekcionizmus viszont nagymértékben előnyös keveseknek.”

Protekcionizmus eszközei 1.) Embargó: teljes vagy részleges tilalom 2.) Kvóta: mennyiségi korlátozás (mg, acél- textilip.) 3.) Vám: importadó 4.) Nem vám jellegű korlátozások - adminisztratív eszközök (Fro. vámhivatal, hazai beszállítás, minőségi előírások) 5.) Állami támogatások – importtal szembeni vesrsenyképesség javítása 6.) Dömping (állami szubvencióval), fejlett-fejlődő között 7.) Árfolyampolitika – leértékelés export-támogató

A nemzetközi kereskedelem empirikus jellemzői Árukereskedelmi folyamatokat: Áruszerkezeti összetétel és a relációs (viszonylati) szerkezet Milyen árucikkekkel kereskednek? Milyen az egyes országok fontossága? 1945 után növekedése jóval a világtermelés fölött 65-70% fejlett országok ’80-as évekig: árukereskedelem Ma: szolgáltatáskereskedelem (20%)

A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái 1990 2004 Élelmiszerek 11 8 Mezőgazdasági nyersanyagok 3 2 Fűtőanyagok 9 Egyéb bányászati termékek Gyáripari termékek 74 79 Gépgyártás Legmagasabb technológiai szintet képviselő termékek „új termékek” – IT Fejlődő országok romló cserearány (Adósságválság)

A világ legnagyobb exportőrei Forrás: World Factbook, Wikipedia

Mrd USD Export Import Világ összes 16 280 16 210 EU 1 525 1 672 1. Kína 1 204 (1.) (+1) 1 006 (2.) (+1) 2. Németország 1 159 (2.) (-1) 931 (3.) (-1) 3. USA 1 046 (3.) (0) 1 604 (1.) 4. Japán 542 (4.) (0) 551 (5.) 5. Franciaország 472 (5.) (0) 551 (4.) 6. Hollandia 417(6.) (+1) 446 (7.) (+1) 7. Olaszország 412 (7.) (-1) 410 (8.) (-1.) 8. Dél-Korea 373 (8.) (+3) 313(10.) (+1) 9.UK 357 (9.) (0) 480 (6.) 10. Kanada 323 (10.) (0) 305(11.) (-1) 11. Oroszország 303 (11.) (-3) 302 (14.) 34. Magyarország 78 (34.) (-1) 107 (31.) (-1)

Nemzetközi kereskedelem fő tendenciái napjainkban Az USA import növekedés az 1980-as évek második felétől 3x olyan gyors, mint az export növekedése Az USA külkereskedelmének 80%-át az amerikai vállalatok bonyolítják le! Nemzetközi kereskedelem 2/3-át a TNC-k bonyolítják le 1/3-a intra-firm Transfer pricing árrendszer Export alakulásában az FDI hatása!! Kompetitív előny!!!

Az előadás főbb témakörei Mit vizsgál a nemzetközi gazdaságtan? Világgazdaság jellemző folyamatai a ’70-es évekig Nemzetközi kereskedelem elméleti kérdései Nemzetközi kereskedelem gyakorlati kérdései A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok TNC-k világgazdasági szerepe

Miért ért véget az „aranykor”?? A rendszer alapja: rögzített árfolyamrendszer és a nyersanyagok Rögzített árfolyamrendszer vége: Infláció felgyorsulása. Oka: vietnámi háború – USA költségvetési- és fizetésimérleg-hiánya – dollárhoz rögzített árfolyamrendszer „szétteríti” Rögzített árfolyamrendszer megszűnése (1973) után nem alakul ki új, átfogó pénzügyi-rendszer Nyersanyagárak növekedése 1973 október (arab-izraeli háború), 1979 újabb kőolaj-árrobbanás 1979-1982-es recesszió után új irány : Tőke- és tecnhológiaintenzív korszak

I. Mit jelent a globalizáció??? A globalizáció természete I. Mit jelent a globalizáció???

A globalizáció természete

A globalizáció természete

A globalizáció természete

A globalizáció természete

1. Világszintű folyamatok, egységesedés Mi a globalizáció? 1. Világszintű folyamatok, egységesedés A fejlett világ társadalmi és gazdasági rendje globalizálódik „A nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatok” Gazdasági, pénzügyi, kulturális, nyelvi

Mi a globalizáció? 2. „Államok világszerte növekvő gazdasági kölcsönhatásait fejezi ki, melynek révén növekszik a határokon átnyúló tranzakciók volumene és variációja” Javak, szolgáltatások, tőkemozgások, technológiai diffúzió „Határok nélküli világ” Új jelenség? Gyarmatbirodalmak Nemzetköziesedés volt korábban is! („Liberális kapitalizmus virágkora”)

A globális gazdaság folyamatai és térszerveződése

Vezető nemzetgazdaságok, városok közelebb kerülnek  fejletlenebb, rurális térségek lemaradnak

Az új (globális) korszak jellemzői Lebegő árfolyam-rendszer  Pénzügyi folyamatok előtérbe kerülése Pénzügyi –és reálfolyamatok elszakadása Drága energia  technológia gyors fejlődése Új húzóágazatok megjelenése: mikroelektronika, informatika, távközlés Közlekedési és távközlési technológiák gyors fejlődése  Világszinten tevékeny vállalatok szervezése és irányítása lehetséges Információ a meggyőzés eszköze  Piacot teremt számukra Tőke-és technológiaintenzív, monetáris, globális korszak

Miben más ma a világgazdaság? „Aranykor” jellemzői Stabil világgazdasági korszak Nemzetállami szinten szerveződik Nemzetközi kapcsolatok elsődlegesen a kereskedelmen alapulnak!! Gazdasági nyitottság: export /GDP (export-koefficiens) Globális gazdaság Instabilitás Globális folyamatok Nemzetállam alatti és feletti szintek Nemzetközi kapcsolatokban meghatározóak a TNC-k működőtőke-befektetései (FDI) Gazdasági nyitottság: FDI/GDP Kompetitívitás – versenyképesség Polarizáció– országokon belül és között Adósságválság

A globális világgazdaság térbeli szerveződése Koncentráció és dekoncentráció Nemzetközi függőség és hierarchia – helyek szerepe a TNC-k érdekeltségétől függ Virtuális elérhetőség Világvárosok, nagyvárosok – agglomerációk Komplex térszerkezet, amely „az állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja” (Dicken)

Centrumok a ’70-es években TRIÁD: 3 centrum és a háttérterületek (Hinterland) USA (+amerikai kontinens) Ny-Európa (+Mediterrán-térség és volt szoc. Országok) Japán (+ NIC I., NICII, Ausztrália, Óceánia)

A világ vezető gazdaságai

Centrumok napjainkban és a jövőben Észak-atlanti térség  PACIFIKUS-TÉRSÉG!! G2: új konzultációs fórum Japán helyét Kína, India veheti át Új pólus Latin-Amerikában. Brazília vezetésével?? EU szerepe??? Bővítés és mélyítés Nyugat-Balkán, Törökország EMU Új posztok,nemzetek feletti intézmények hatékonysága

Az előadás főbb témakörei A globális világgazdaság jellemző folyamatai Nemzetközi tőkeáramlások Pénzügyi átutalások és FDI FDI elmélete, térbelisége TNC-k világgazdasági szerepe

I. Nemzetközi tőkeáramlások Alapfogalmak I. Nemzetközi tőkeáramlások Tőke: minden olyan felhalmozott érték, ami a tulajdonosának rendszeres jövedelmet biztosít Ha a pénz tőkeként való működése átlépi az országhatárokat: nemzetközi tőkeáramlás Országhatárokat átlépő értékek (pénz), amelyeknek tulajdonosai kamatot, profitot várnak.

Nemzetközi tőkeáramlások 1.) Pénzügyi átutalások a.) hitelezés nemzetközi bankok hitelei államközi hitelek nemzetközi intézmények hitelei USD b.) értékpapír-kereskedelem Részvények: M&Ak !! Értéktőzsdék- NYSE c.) devizakereskedelem (spekulációs ügyletek) Cél: árfolyam/ kamatkülönbségeket kihasználva rövidtávú befektetéssel profit! FOREX Tokió-London-New York

Nemzetközi pénzügyi átutalások jelentősége Napi adatokban mérjük Pénz- pénzforgalmazás korábban nem látott jelentősségre tett szert Reálszféra növekvő igényeihez alkalmazkodva fejlődött, de elszakad attól!! Valutakereskedelem: 2 billió USD/nap!!!! Világgazdaság alakulását nem a tényleges termelési folyamatok, hanem a nemzetközi pénzforgalom folyamatai szabják meg!!! Monetáris világgazdaság

A nemzetközi pénzügyi átutalások jelentőségéről… „A világ országai, ha ki akarnák elégíteni az általuk 2007-ben előállított termékekből és szolgáltatásokból, vagyis az 55 billió dollárnyi bruttó hazai termékből a globálisan forgalomban lévő pénzügyi eszközök (részvények, kötvények, bankbetétek) értékét, több mint három évig a Föld minden lakójának csak ezért kellene dolgoznia. Ugyanis a pénzügyi eszközökben megtestesült vagyon 180 billió USD-os összege 2007-ben jó háromszorosával múlta felül a világ GDP-jét.” Gál Z.: Pénzügyi piacok a globális térben, 15. oldal

Nemzetközi tőkeáramlások térbeli szerveződése A világ legfontosabb pénzügyi központjai Forrás: Bernek (szerk.) A globális világ… 187. oldal

A világ off-shore területei Térbeliség A világ off-shore területei Forrás: Bernek-Nemerkényi-Sárfalvi Földrajz a szakiskolásk számára, NTK, 2007, 159. oldal

NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!! A jövő?? "Amerikaiak milliói, akik keményen dolgoztak és felelősségteljesek voltak, azzal szembesültek, hogy álmaik szertefoszlanak, mert mások felelőtlenek és mert a kormányzatuk kudarcot vallott az ellenőrzéssel" (B. Obama) Cél: Túlzott kockázatvállalás elkerülése, ellenőrzés növelése Szigorúbb előírások, tőke- és likviditási követelmények emelése(Basel III) Fed szerepének növelése Új fogyasztóvédelmi szervezet – tájékoztatás egyes pénzügyi szolgáltatásokról (pl.: jelzáloghitel) Magatartási kódex IMF: „Pénzügyi stabilitási hozzájárulás”és „Pénzügyi aktivitási adó” NINCS MEGEGYEZÉS EGYSÉGES PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁSRÓL!!!

Nemzetközi tőkeáramlások 1.) Pénzügyi átutalások a.) hitelezés b.) értékpapír-kereskedelem, c.) devizakereskedelem 2.) Működőtőke-befektetések (FDI) Foreign = Külföldi Direct = Közvetlen Investment = Befektetés Termelésbe irányul (közvetlen) Tulajdonosi jogok!! (Min. 10%) - zöldmezős - felvásárlás, fúzió (M&A)

FDI definíciók UNCTAD: a külföldi befektető vagy anyavállalat tartós érdekeltséget és ellenőrzést szerez egy, a befektetőtől eltérő országban rezidens vállalatban. a befektető jelentős befolyást gyakorol a vállalat vezetésére. kezdeti tranzakciókat, valamint minden további, az anya- és leányvállalat valamint a külföldi leányvállalatok közötti ügyletet.” Krugman nemcsak erőforrások átadását, hanem az ellenőrzés megszerzését is. A leányvállalatnak ugyannak a szervezeti struktúrának a részévé is válik.

FDI-mutatók “Tőke-export” FDI outward stock (állomány, kummulatív) FDI outflow (áramlás, éves adat) “Tőke-import” FDI inward stock (állomány, kummulatív) FDI inflow (áramlás, éves adat) A TNC-k tevékenységének mérőszáma Nemzetközi integráció legfőbb tényezője

FDI - A nemzetközi integráció meghatározó tényezője Gazdasági nyitottság: FDI/GDP!!!

Export vagy FDI? FDI elmélet Mikor érdemes helyi vállalatot létrehozni, ahelyett, hogy exportálnánk?? a.) helyi termelés létrehozásának költsége és kockázta vs. b.) Előny, amit a helyi termelés nyújt (költség és stratégiai, piaci előny) FDI, ha b a FDI, ha: piacrajutás költsége magas és/vagy alacsony a helyi termelés költsége

Export és FDI FDI elmélet Kereskedelem-helyettesítő Horizontális beruházás: Kereskedelem-helyettesítő Magas jövedelmű , nagy piacokra (verseny, méretgazdaságosság) Pl.: teljes autó Vertikális beruházás: Kereskedelemteremtő Olcsóbb inputok (természeti erőforrás, munkaerő, K+F) inkább alacsony, közepes jövedelmű országokba Pl..: motor vs. ülés

VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!! Vernon (1966) FDI elmélet Beruházás: K+F  Menedzsment, szervzet fejlesztés Innováció: Termék  Folyamat Termelés: humántőkeintenzív  Tárgyi tőke és munkaintenzív VÁLTOZIK AZ OPTIMÁLIS TELEPHELY!!!

Vernon elmélete FDI elmélet Lokalizációs elemet a termék-életciklus görbébe USA  EU helyi piacra EU export  USA importőr, Fejlődő helyi piacra  Fejlődő exportál +: Kezdeti okokat magyarázza (1966!) - : Komplex vállalati struktúrát nem magyarázza!

Dunning eklektikus elmélete (1993) (OLI paradigma) Részmagyarázatokat, különböző megközelítési módokat ötvözi vállalat-, kereskedelem-, lokalizációs elméletek szintézise Tőke-kihelyezést és vonzást is magyarázza Magyarázza a beruházások okait és típusait

Beruházás okai OLI paradigma FDI ha 3 feltétel teljesül Tuladonspecifikus-előny (Ownership-specific) törvényben védett jogok, kereskedelmi monopólium, méret, technológia (!) - termelés, marketing, know how Internalizációs előny (Internalisation) export vagy license helyett, vertikális integráció! Ok: tökéletlen piacok: kockázat, bizonytalanság, K+F innováció és termelés integrációja Tudás, tapasztalat növekvő szerepe méretgazdaságosság (hasonló input-ot, marketinget igénylő termékek)

Beruházás okai OLI paradigma Lokalizációs előny (Localisation) termelés helyére vonatkozó előny helyben felhasználandó források képzett munkaerő, regionális piac, kommunikációs lehetőségek agglomerációs hatás (szubrégiók, klaszterek) szupranacionális intézmények csökkenő jelentősége: olcsó munkaerő, szállítási ktg., vámok!!!!!

1.) Erőforrásorientált beruházás Beruházás típusai OLI paradigma 1.) Erőforrásorientált beruházás munkaerő, természeti erőforrás 2.) Piacorientált beruházás Vámok megkerülése, követő beruházás 3.) Hatékonyság növelő beruházás Világszinten leghatékonyabb kombináció! 4.) Startégiai előnyöket kiaknázó Hosszútávú stratégiai célt szolgál

Tőkebefektetések a gyakorlatban - Az FDI regionális jellemzése HONNAN indulnak befektetések? (=Kik a legnagyobb befektetők??) A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) alapján HOVÁ irányulnak a befektetések? (=Kik a legnagyobb tőke befogadók?) A beruházások regionális jellemzői (FDI inward stock) alapján

Globális jellemzők FDI növekedése nagyobb, mint az export és a GDP növekedése FDI stock világ: kb. 16 billió USD FDI outflow világ: 1,5 – 1,8 billió USD - fluktuáció!! 2007: 2,1 billió USD !!! MA-k szerepe nő

1. A beruházók regionális jellemzői (FDI outward stock) FDI outward stock 90%-a fejlett országokból Koncentráció 6 legnagyobb beruházó ország a világ összes 2/3-át! Közöttük változó részesedés, pozíció

Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A vezető tőke-befektető országok változó szerepe (Az összes FDI outward stock %-ában)

A fejlett országok legnagyobb befekteői Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A fejlett országok legnagyobb befekteői Világ összes 85%-át adják 1.: USA 3,1 billió USD 2.: UK: 1,5 billió USD 3.: Németország : 1,45 billió USD 4.: Franciaország: 1,39 billió USD 5.: Hollandia: 843 milliárd USD 6.: Japán: 680 milliárd USD

A fejlődő országok, mint befektetők Beruházók (outward stock) regionális jellemzői A fejlődő országok, mint befektetők Világ összes FDI outward stock 15%-át adják nagy koncentráció! – NIC, Oroszország, Brazília Hong Kong: 775 milliárd USD!!!! Oroszország (202 milliárd USD) Szingapúr (190 milliárd USD) , Tajvan, Kína, Brazília (150) Dél-Korea (100)

2. A befektetések legfontosabb célterületei (FDI inward stock) 2/3 részben a fejlett országokba irányul!!! Legfontosabb irány: fejlett országok egymás közötti beruházásai - GLOBÁL TRIÁD! Transzatlanti kapcsolatok! FDI outward / FDI inward ált. 1:1

A működőtőke-befektetések legfontosabb irányai Beruházások regionális jellemzői A működőtőke-befektetések legfontosabb irányai

A fejlődő országok, mint befogadók (FDI inward stock) Beruházások regionális jellemzői A fejlődő országok, mint befogadók (FDI inward stock) Világ összes 1/3 érkezik a fejlődő térségbe ennek kb. 10%-a Afrikába Latin-Amerika: 30% K-Ázsia: 32% DK-Á: 15% DK-Európa és FÁK: 10%

A legjelentősebb fejlődő országok tőkevonzása Beruházások regionális jellemzői A legjelentősebb fejlődő országok tőkevonzása Hatalmas koncentráció!!!

Kelet-Közép-Európa tőkevonzása Beruházások regionális jellemzői Világ befektetéseinek kis része Több hullám Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia, Románia, Bulgária, Balti-államok, Oroszország,Horvátország Ukrajna, Szerbia,??? Privatizáció hatása Egy főre jutó értékben vezető az EU 10 Alacsony Oroszország – még potenciális lehetőségek Származási terület: főként EU-s befektetők (Németország, Hollandia, Franciaország, Ausztria)

A beruházások motívumai Kelet-Közép-Európában Beruházások regionális jellemzői A beruházások motívumai Kelet-Közép-Európában Erőforrás-orientált: képzett és olcsó munkaerő természeti erőforrások: Oroszország, Ukrajna, Kazahsztán Piacorientált - állami monopóliumok + EU Hatékonyság-növelő! Regionáls központok, K+F Stratégiai beruházások – további terjeszkedés

Külföldi tőkebefektetések Magyarországon Beruházások regionális jellemzői Külföldi tőkebefektetések Magyarországon FDI állomány: 59 milliárd Euró 1998-2007: átlag évi 3,8 milliárd Euró 2 szakasz Ezredforduló előtt: Privatizáció, beruházás-ösztönzési politika, TNC-k stratégiái  sikertörténet Jelentős strukturális és technológiai átalakulás, növekvő termelékenység és műszaki színvonal Duális gazdaság kialakulása Gazdasági és területi

2000 után: „Érettebb korszak” Beruházások regionális jellemzői 2000 után: „Érettebb korszak” Gyarapodó és mélyülő gazdasági kapcsolatok Magasabb hozzáadott-értéket folyatató termelés és szolgáltatások jelenléte Országon belüli hálózatépítés (GE, Bosch, Samsung) Reinvesztáció – rögzülő területi különbségek

Az FDI-állomány területi megoszlása Beruházások regionális jellemzői Forrás: Kukely Gy.

Magyar tőkekivitelről néhány szó… Mennyi a közvetett FDI???

Magyar tőkekivitelről néhány szó… 55% szolgáltatószektor, 35% feldolgozóipar

Magyar tőkekivitelről néhány szó… 1/2 CEE

1.) Tulajdonosi részesedés (equity capital) FDI-komponensek ??? 1.) Tulajdonosi részesedés (equity capital) 2.) Újrainvesztált profit (reinvested profit) 3.) Vállalaton belüli hitel (intercompany loan) Kérdés: Hol a határ a pénzügyi átutalások felé? Statisztikailag követhető-e? Milyen folyamatok zajlanak?

Az előadás főbb témakörei A globális világgazdaság jellemző folyamatai Pénzügyi folyamatok Pénzügyi átutalások és FDI FDI elmélete, térbelisége TNC-k világgazdasági szerepe

I. A transznacionális vállalatok jellemzői Definíció: AV + min. 1 LV Jellemzőik: termelés feletti ellenőrzési jog egynél több országban országok, régiók termelési tényezői közötti különbségeket kihasználják költség minimalizáslás, profit maximalizáslás 63 ezer AV, 866 ezer LV

A világ legnagyobb vállalatai http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2010

A világ legnagyobb gazdaságai Világ GDP-je: 60 billió USD Global 500 jövedelme: 25 billió USD Államokhoz hasonló gazdasági erőt képviselő vállalatbirodalmak!!!!!!

A TNC-k a globális világ meghatározó gazdaság (és politikai) szereplői Tőkét koncentrálnak  Pénzügyi folyamatokat meghatározzák Meghatározzák a nemzetközi termelés központjait Új technológia fejlesztéseket adják Gazdasági növekedés hordozói Hatásuk minden térségi szinten érvényesül Állami szerep átértékelése

A TNC-k meghatározók az Termelés térbeli elhelyezkedésében Ipari termelés: 80%! Kőolaj, földgáz, kőszénbányászat és finomítás területén: 50% Tőke-áramlásokban FDI 80%-a A technológia-transzfer területén K+F kiadások, új technológiai fejlesztések vezetői Világkereskedelemben Kereskedelem - 2/3! intra-firm kereskedelem vállalaton belüli szolgáltatás kereskedelem Országok szerepe a nemzetközi munkamegosztásban, térségek fejlődési lehetőségei nagyrészt a TNC-k érdekeitől függnek!!!

Mit várhat a fogadó ország?? Előnyök Tőke- és finanszírozás Technológia Kereskedelem: exportnövekedés Foglakoztatás bővítése Új menedzsment módszerek Hazai vállalkozások fejlődése (beszállítók) Növekvő világgazdasági integráció Hátrányok Tőkekivonás (profit?) Duális gazdaság kialakulása Import növekedés Létszámleépítés (átszervezés, kivonulás) Hazai vállalatokat kiszorít(hat)ja Gazdasági szuverenitás??? Kiszolgáltatottság??? Függ a „beágyazottságtól” Van-a alternatíva???

A TNC-k térbeli szerveződése ‘70-es évek: egyszerű termelési integráció Napjainkban: Komplex vállalati integráció Értéktermelés teljes egészében megvalósítható az anyaországon kívül A különböző tevékenységek (HQ, termelés, K+F, értékesítés) eltérő mértékű (de)koncentrációja Hálózat

Az egyes vállalati funkciók “nemzetköziesedése”

1. HQ-k HQ és reg. HQ földrajza Forrás: http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2011/maps/index.html

HQ és reg. HQ földrajza

2. A termelés térbeli szerveződése Termelés földrajza 2. A termelés térbeli szerveződése 1.) Globálisan koncentrált termelés 2.) Fogadó ország piacára irányuló termelés 3.) Globális, ill. regionális piacra irányuló termékpecializáció 4.) Transznacionális vállalati integráció Részekre szabdalt értéklánc Globális optimalizáció

3. A K+F térbeli szerveződése K+F földrajza 3. A K+F térbeli szerveződése Lekgoncentráltabb vállalati tevékenység Felvevő piachoz közelség vagy stratégiai szempontok? Többségében hazai piacon Külföldre inkább felvásárlással Együttműködés külső partenrekkel - új K+F források megszerzése Külföldön inkább adaptáció

A K+F térbeli szerveződése K+F földrajza A K+F térbeli szerveződése

Külföldi TNC-k K+F tevékenysége Magyarországon Forrás: Kukely Gy.