A lemezmozgások következményei
Szerkezeti mozgások A lemezek közeledése, távolodása és elcsúszása a kőzetburkon belül mozgásfolyamatokat indít el: - gyűrődés - vetődés - földrengés
Gyűrődés Az egymáshoz közeledő kőzetlemezek képlékeny rétegei oldalirányú nyomás hatására felboltozódnak és redők keletkeznek.
Gyűrődéses formák A redők boltozatból (antiklinális) és teknőből (szinklinális) állnak. A nyomóerő hatására az álló redők ferde, vagy fekvő redőkké alakulhatnak.
Áttolt takaróredő keletkezése Ha a redőzött kőzetek elszakadnak az alapjuktól, nagy erejű oldalnyomás hatására a kialakult takaróredők új környezetbe kerülhetnek, áttolódnak.
Gyűrődéses formák
Vetődés Vetődéskor a szilárd kőzetanyag törésvonalak mentén függőleges, esetleg vízszintes irányban elmozdul.
Vetődéses formák Lépcsős vetődés gyakori a táblás vidékeken, ahol a vetősíkok mentén fokozatosan alacsonyabban válik a felszín. Ha egy vagy több rög lesüllyed, árkos vetődésről beszélünk. Amikor a középső rög a környezetéből kiemelkedik sasbércnek nevezzük.
Földrengések A földrengéseket a szilárd kőzettestek elmozdulása okozza. Az elmozdulás keltette feszültségek földrengésben oldódnak fel.
A földrengések mélységbeli kipattanási helyét rengésfészeknek (HIPOCENTRUM) nevezzük. A Föld középpontja és a rengésfészek közötti képzeletbeli egyenes földfelszíni döféspontja a rengésközpont (EPICENTRUM).
A földrengések fizikailag hullámmozgásként írhatók le. A hullámok egy része a rengésfészekből kiinduló hosszanti hullám, amely rezgőmozgást végezve a kőzeteket összenyomja, illetve kitágítja. (P-hullám) A hullámok egy másik csoportja a rengésfészekre merőlegesen terjedő, keresztirányú rezgést végez. (S-hullám)
Szeizmográf
A földrengések erőssége A földrengések erejének jellemzésére többféle skálát szerkesztettek: - Mercalli-skála (a rengések hatásait vette figyelembe) - Richter-skála (a földrengés méretét, magnitudóját mérik)
A földrengés kísérőjelenségei – cúnami (szökőár)