Földtani alapismeretek II.

Az előadások a következő témára: "Földtani alapismeretek II."— Előadás másolata:

1 Földtani alapismeretek II.

2 A Földkérget alakító hatások és eredményük

3 Felszíni formák kialakulása
A földkérget alakító erők típusai Endogén erők Exogén erők Az erőhatások eredményei Kőzetképződés Felszíni formák kialakulása A folyamatok időbelisége Evolúciós Revolúciós

4 endogén erők lemeztektonika gyűrődések törések földrengés
vulkáni tevékenység

5 Lemeztektonika

6 Kambrium millió éve

7 Perm millió éve

8 Eocén - 50 millió éve

9

10 Vulkanizmus és földrengések a lemezszegélyeknél

11 Gyűrődések és a lemeztektonika

12 Vulkanizmus és a lemeztektonika

13 Meta-morfózis környe-zetei

14 Gyűrődések, vetődések

15 redőteknő = szinklinális redőboltozat = antiklinális
Gyűrődéses formák redőteknő = szinklinális redőboltozat = antiklinális

16

17 Vetődéses formák

18

19 Egy vetődés képe

20 Kőzettestek tagoltságának jellemzése
tagoltsági felület v. rés dőlés, dőlésirány, tagoltságköz, kőzettömb alakja, mérete, tagolófelületek folytonossága, érdessége, tagoltsági rés tágassága, kitöltöttsége, vízbeszivárgás a tagoltsági résbe. kőzettömb

21

22 Vulkanizmus

23 Magmás kőzetek keletkezése

24 Vulkánkitörés és lávaömlés

25 Vulkanizmus és a lemeztektonika

26 Plató bazalt: hosszanti törések mentén, szárazföldi körülmények között kerül felszínre.
Párna bazalt: tenger alatti vulkanizmus esetén jön létre, a vízzel való érintkezés és a hirtelen lehűlés eredményeként. Pajzsvulkán: alacsony viszkozitású bazalt láva hozza létre, szárazföldi viszonyok közt (Hawaii). Vulkáni törmelék kúpok: andezit- és riolit tufa- illetve lapilli jellegű, fok lejtésszögű kúpok. Rétegvulkán: andezites össze-tételű láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából áll, melyek nagyméretű, szimmetrikus szerkezetű kúpokat hoznak létre. Riolit kúpok: a riolit láva a nagy viszkozitás miatt nem tud szétterülni. Kráter: a kitörési centrumban keletkezett üreg. Kaldera: a kráter körüli terület beszakadásával keletkezik, amit a magmakamra részleges vagy teljes kiürülése idéz elő. Vulkáni formák Batolit: 100 km-nél nagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú testek. A felfelé nyomulás közben „xenolitokat” kebeleznek be. Tömzs: 100 km-nél kisebb átmérőjű magmás test. Lakkolit: az üledékes rétegzéssel párhuzamos, felfelé domborodó test. Lopolit (sill): tál alakú forma Dyke: üledékes rétegeket átszelő kőzettelér

27

28 Földrengések

29 Földrengések P-hullám S-hullám Terjedési irány L-hullám

30 Földrengések eloszlása

31 Földrengések jellemzői
Helye: hipocentrum – epicentrum Mélysége: sekély – közepes – mély (60 – 200 km) Hullámok: P – S – L Sebessége: 3 – 6 km/s kőzetsűrűségtől függően Következmények: épületomlás – földmozgások – cunami Erősségi skálák: MSC (XII fok. – sebesség, gyorsulás és hatás szerint) Richter (felfelé nyitott – eddigi max. 9-es – energia) Mérés: szeizmográf

32

33 A talajszelvény leírása
Talajok és kőzetek minősítése földrengés szempontjából az Eurocode 8 szerint Talaj-típus A talajszelvény leírása Paraméterek vs,30 (m/s) NSPT (ütés/30cm) cu (kPa) A Kőzet, vagy kőzetszerű geológiai formáció, melynek felszínén legfeljebb 5 m gyengébb anyag van  800 _ B Nagyon tömör homok-, kavics- vagy kemény agyag-réteg, legalább többtíz m vastagságban, a mélységgel fokozatosan javuló mechanikai tulajdonságokkal 360 – 800  50  250 C Tömör - középesen tömör homok-, kavics- vagy merev agyagréteg, többtíz-többszáz m vastagságban 180 – 360 D Laza - közepesen tömör kohézió nélküli talaj (kevés puha kohéziós réteggel vagy anélkül) vagy túlnyomóan puha-gyúrható kohéziós talaj  180  15  70 E Felszíni alluviális réteg 5-20m vastagságban a C vagy D típus vs értékeivel, vs > 800 m/s jellemzőjű, mere­vebb anyag felett S1 Legalább 10 m vastag nagy plaszticitású (PI  40) és nagy víztartalmú puha agyagból/iszapból álló vagy ezeket tartalmazó réteg  100 (figyel-meztető) S2 Folyósodásra hajlamos talajok vagy érzékeny agyag-rétegek vagy más, az A-E illetve S1 típusok közé nem sorolható talajösszletek –

34 exogén hatások szél hőmérséklet emberi tevékenység növényzet
csapadék vízfolyások állóvízek hó és jég felszín alatti víz szél hőmérséklet emberi tevékenység növényzet gravitávió

35 Exogén erők hatásai Mállás Szállítás Ülepedés Fizikai mállás
Kémiai mállás Szállítás Koptatás Osztályozódás Ülepedés lerakódás diagenezis

36 A mállás

37 A mállás típusai a hőmérséklet és a csapadék függvényében

38 A mállás fő típusai Fizikai mállás Kémiai mállás
Repedezés tehermentesülés nyomán Fagyhatás Kristálynövekedés Inszoláció Növényi gyökerek Kémiai mállás Oldódás Oxidáció Hidratáció Dehidratáció Bauxitosodás

39 Fizikai mállás okai, formái
Denudáció (lepusztulás, tehermentesülés) Felszíni erózió (csepperózió, lefolyás) Folyóvízi erózió Abrázió (állóvizek) Defláció (szél) Exaráció (gleccser) Gravitációs mozgások

40 Kémiai mállási folymatok
Oldódás: CaCO H2CO3 --> Ca (HCO3)1- kalcit + szénsav --> kalciumion + bikarbonátion Oxidáció: 4FeO H2O O2 --> 4FeO(OH) vasoxid + víz + oxigén --> goethit Hidratáció: CaSO H2O --> CaSO4•2H2O anhidrit víz > gipsz Dehidratáció: 2FeO(OH) --> Fe2O H2O goethit > hematit víz Sziallitos mállás (agyagásványosodás) hidrolízis után: 4KAlSi3O H H2O --> K Al4Si4O10(OH) SiO2 káliföldpát + hidrogénion víz --> káliumion kaolinit kova Allitos mállás (bauxitododás): Al4Si4O10(OH) H2O --> 2Al(OH) SiO2•H2O kaolinit víz > gibbsit víztartalmú kova Szupergén dúsulás: szulfidos érctelepek felső zónájában a fémek oldódva koncentrálódnak

41 Kőzettömegek mállottságának minősítése

42

43

44 mállás - talajjá bomlás
Teljesen mállott Erősen mállott Mérsékelten mállott Enyhén mállott Ép kőzet

45 Talajképződés

46 A vízöv munkája

47 Üledékképződés terei és típusai

48 Vízfolyások szakaszai
felső középső alsó

49

50

51

52

53 Folyóvízi üledékek Mederüledék (homok, kavics)
Parti üledék (iszap, homokos iszap) Ártéri üledék (szerves iszap, agyag) Delta fácies (meder-, ártéri- és mocsári üledék)

54 Transzportáció

55 A tenger tevékenysége

56 Mészkő- üledék megbontása

57 Az előrenyomuló tenger üledékképzése
A visszahúzódó tenger üledékképzése Az előrenyomuló tenger üledékképzése

58

59

60

61 Felszín alatti víz munkája mészkőben

62

63

64 A légkör munkája

65 A szél tevékenysége

66 A SZÉL HATÁSÁRA KIALAKULÓ FELSZÍNI FORMÁK
homokdűnék szélbarázdák rétegborda kueszta táblahegy

67 Lösztípusok

68 A hőmérsékletkülönbségek mállasztó hatása

69 Egyéb folyamatok

70

71 Suvadás

72 Kőfolyás

73 A növényzet felszínalakító hatásai
a gyökerek repesztő hatása kibocsátott nedvek kémiai mállasztó hatása a talaj vízháztartását befolyásoló szerepe elsősorban a párologtatáson keresztül növények maradványai szerves üledékben

74

75 Az emberi tevékenység felszínalakító szerepe
egyre nagyobb mértékű és kihatású súlyos környezeti veszélyek közvetlen és másodlagos hatások bányászat, építés növényzetalakítás, vízkivétel, öntözés