A vendéglátás története

A vendéglátás korai szakasza A vendéglátó szakma megszületésének indítékai szállást, élelmet, védelmet nyújtani az idegen világba került embereknek. Vendégbarátság, vendégjog: Vendégbarátság lehetett két személy, de két község között is, szóbeli vagy írásbeli megállapodás alapján. Az idegen egy-egy polgár vagy egy egész törzs oltalmában állt.

Zsidók Roppant vendégszeretőek voltak. Ünnepek alkalmával idegeneket, főleg szegényeket is meghívtak. Szerettek bőségesen, jól enni.

Egyiptom Két személyre szóló asztaloknál ültek. Előre meghatározott ételeket ettek – Meneus egyiptomi uralkodó vezette be.

Görögök Ülésrend, rangsor szigorú betartása. Tudományról, művészetről beszélgettek. Szerették a zenét, táncot, szépen megírt verseket. Nagy mértékű vendégszeretet – magánházaknál lakomák.

Rómaiak Már a nők is részt vehettek a lakomákon. A lakomák biztosításához egész állat-, és növénytermesztő telepeket tartottak fenn. Sok növényt és gyümölcsöt meghonosí-tottak. Óriási volt a pazarlás.

Középkor Nagy szegénység miatt sokan alultápláltak voltak. A kiváltságosok azonban káprázatos lakomát rendeztek, változatosan étkeztek. Volt olyan lakoma, ahol 48 féle ételt szolgáltak fel.

Magyarország Legrégebbi emlék: Ókor – Dunántúlon postahivatalok – szállás és váltólovak. II. századtól fogadók: hálófülke, étkező, konyha borospince, istálló stb. nagy átmenő forgalom. Honfoglalás korában jelentősen fejlődik a konyha- és cukrászművészet.

Középkor Magyarországon 1279 – esztergomi fogadó. Fogadók – kezdetben a települések határán helyezkedtek el, aztán beljebb kerültek a lakosság szórakoztatására.

Mátyás Király Ugrásszerű fejlődés jellemzi. 1475-ben házasságot kötött, Beatrix kíséretében jó néhány olasz szakács és cukrász is érkezett Magyarországra, jóvoltukból a magyar konyha az olasz szakácsművészet kifinomult módszereivel gazdagodott.

Levesek és mártások sokfélesége, erős fűszerezettsége, édeskés íze volt a jellemző. Sok húst fogyasztottak. Elterjedt a hagyma használata. Több napig tartó evés-ivás jellemezte a korszakot.

A 15. század, s ezen belül Mátyás uralkodásának korszaka, a magyar történelemnek és a magyar gasztronómiának is aranykora volt. Ebben az időben alakultak ki a konyhaművészet alapszabályai és ugyancsak ekkor finomult az étkezés valóságos szertartássá. Művészek és mesteremberek készítették a szemet gyönyörködtető, mestermívű étkészleteket és evőeszközöket. A jó szakácsokat tisztelték, becsülték és földbirtokosi rangra emelték az uralkodók. Mindezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy a sajátos nemzeti karakterrel rendelkező magyar konyhaművészet kifejlődhessen.

Török uralom Kukorica, kávé, dohány megismerése. Káposztás, rizses ételek készítése. Sok hal, vad, gomba, fűszerféle használata.

A törökök elvonulása után főleg német fogadósok és bortermelők települtek be az országba, ez segítette az újjáépítést. Újabb fogadók jöttek létre, azonban még ez is kevés volt a sok utazó elszállásolására.

XIX-XX. század Idegenforgalom fellendülése – gőzhajó, vasút megjelenése.

1814 – első Duna-parti szálloda – Magyar Király Később több szálloda épült. Hungária Bristol Ritz

Közlekedés fejlődése miatt megjelent a járműveken végzett utasellátás.

Cukrászat jelentős fejlődése: Kugler Henrik - mignon

Gerbeaud cukrászda A cukrászdát Kugler Henrik alapította 1858-ban a mai József nádor téren. Gerbeaud Emilt 1882-ben ismerte meg Párizsban, s mivel leszármazottja nem volt, akinek átadhatta volna addigra elhíresült cukrászdája vezetését, két évvel később Budapestre hívta a genfi cukrászcsalád fiát – mint leendő üzlettársat.

A vendéglátás a II. világháború után A XX. század első felében a vendéglátás magántulajdonban volt. 1945 után a 100 fő feletti, majd a 100 fő alatti vállalkozások is állami tulajdonba kerültek – Megyei vagy Városi Vendéglátó Vállalatok.

1957 után több szálloda bekapcsolódott a nemzetközi szállodaláncokhoz.

Balaton-parti szállodák épültek. (Hotel Annabella Balatonfüred, Hunguest Hotel Siófok)

80-as években új szállodák épültek: Fórum, Atrium Hyatt, Hotel Thermal stb. Atrium Hyatt Hotel Thermal Margitsziget

Privatizáció 1989-es rendszerváltást követően az állam a tulajdonában lévő vendéglátó egységeket magántulajdonba adta. Cél: Gyorsuljon a tőkeáramlás. A piachoz jobban alkalmazkodó egységek jöjjenek létre. A piaci szereplők száma növekedjen, a verseny erősödjön.