Vitalitásgenerátorok Csörsz Ilona Klinikai szakpszichológus

Mit nevezünk vitalitásgenerátoroknak ? természetes erő- és örömforrások, amelyek egyszerre kellemesek és (egészségvédelem szempontjából) hasznosak. Mc Dermottól és O’Connortól (1998) származó elnevezés. Elsősorban a nevetés és a humor feszültségoldó és derűfakasztó hatásának megjelölésére használták.

Az ember és a stressz „A stressz a test nem specifikus válasza valamilyen igénybevételre” (Selye, 1974.) Testi és lelki stressz Eustressz és distressz Mindaz stresszor, amit mi magunk annak értékelünk

A stresszkutatás előzményei 1. CANNON a szimpatiko-adrenális rendszert fedezte fel mint a szervezet vészreakciójának alapját (Cannon, 1935). FIGHT or FLIGHT (menekülés vagy megküzdés). Lényege: Fokozott aktivitású állapot, ún. arousal alakul ki a szimpatikus idegrendszeri hatásokra. Kritikus inger: az egyén homeostatikus egyensúlyát felborító veszély.

Általános adaptációs szindróma (GAS), SELYE nevéhez fűzödik, amelynek lényege, hogy a szervezetet megterhelő, nemspecifikus hatások aktiválják a hipotalamusz-adenohipofízis-mellékvesekéreg tengelyt (Selye, 1956). A folyamat három eleme: a., alarm (készenlét): a szervezet reagál a stresszorra b., rezisztencia: krónikus stressz esetén, huzamosabb stresszor expozíció után. Ez egy aktiváltabb állapot c., kimerültség, exhaustio: Ha a stresszor expozíció még tovább tart, egy idő után kimerülés jön létre, a normál szint alá esik az adaptációs potenciál.

Pszichológiai stressz-modell: A megbirkózás, COPING LAZARUS: Csak akkor káros a stresszfolyamat, ha fenyegetőnek érzékeljük: kognitív értékelés. COPING: A coping vagy megbirkózási készség az egyén külső és belső erőinek mozgósítása kognitív, emocionális és magatartási szinten, amely valamely probléma kezelésére irányul.

Coping mechanizmusok (Folkman) Feladatorientált, cselekvő, problémaközpontú Érzelemközpontú, személyre irányuló megküzdés Nem tudatos lelki stratégiák, énvédő mechanizmusok használata

Szívósság (lelki edzettség): HARDINESS, HARDY PERSONALITY (KOBASA) Munkapszichológia területén vizsgálták először: Magas stressz-szintű munkahelyeken egyesek megbetegednek, míg mások nem. Mi lehet a védőhatás? Belső kontroll (internal control): „képes lenni irányítani a dolgokat” - A kihívás elfogadása (challenge): „hajlandónak lenni elébe menni a változásoknak és a növekedés lehetőségét látni bennük” Elköteleződés érzése (sense of commitment): „szeretni azt, amit csinálunk”

Természetes életerő-fejlesztőink Életderű: mosoly, nevetés, vicc, humor és optimizmus Fizikai élénkség, mozgékonyság, testedzés, kocogás, kondicionálás Testi kontaktus (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés, stb.) a kapcsolat és a kötődés fizikai kifejezései

Közös jellemzőik A szervezetben egyensúlyhoz vezető, kedvező folyamatokat indítanak el és tartanak fenn (pl. immunrendszer stimulálása, működésének javítása, örömhormon termelés, vegetatív idegrendszeri és szervi működésegyensúly kiváltása, stb.).

Életderű, mosoly, nevetés, vicc, humor, optimizmus nevetéstudomány (gelotológia) „zsigeri kocogás” (N. Cousins, 1992) mozgósítja az endorfinokat a vicc az agresszió pozitív csatornája stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek (NK) és a limfociták száma (Berk et al., 1989). Ezek a változások, a nyál összetételének hasonló értelmű változásaival együtt az immunrendszer erősödéséről szólnak, pl. a nyálban az „immunoglobulin A” koncentrációja nevetésre nő

A nevetés, mint kommunikációs eszköz Feszültségoldó, feszültségszabályozó Kapcsolatfenntartó és atmoszférateremtő kapcsolatfelvétel és szabályozás tolerancia, rokonszenv, barátság vagy szeretet jele

A vicc és a humor, mint a lelki egyensúlyért való megküzdés eszközei A vicc a morális fékek által akadályozott, elfojtott érzelmek vagy vágyak hirtelen kisülése (Freud, 1982) Többségében kellemetlen feszültségeket, szexuális késztetéseket vagy agresszív indulatokat süt ki, csattanója mind az elmondónak, mind a befogadónak kedvező testi-lelki feszültségkanalizációt eredményez. Indulat és feszültségelvezető, ventilációs coping

„A humor coping” A humor a valóságosan megoldhatatlan, vagy annak vélt, fatálisan „szerencsétlen”, végzetszerű valósághelyzetek átfordítása irrealisztikus, inkongruens, valószerűtlenül képtelen, mégis ezáltal ellenállhatatlanul nevetséges helyzetekbe (Jakab I., 2004).

A humor a személyiség fejlődését elősegítő, továbblendítő segítség is (Kris, 1938). Koestler „biszociációs modellje” értelmében a humor lényegét egyazon tárgy ellentétes koordinátarendszerben történő, szimultán percepciója képezi (Herold és Tényi, 2004).

A humor kognitív újrastrukturáló (refreaming) coping távolító felülemelkedés, új módon való rátekintés, és a személyes vonatkozást érvénytelenítő (anulláló, elidegenítő lépés: „nem rólam van szó”). veszélytelenítő átalakítás (nevetségessé téve a helyzetet, bagatellizálás, alul- és leértékelés, esetleg semlegesítés útján).

Nemzetközi Nevetőklub (Laughter Club International LCI) 1995. Aktív-passzív humor és nevetés mint vitalitás-fejlesztő erőforrás és a gyógyítás eszköze A nevetés során olyan vegetatív mintázat alakul ki (nucleus accumbens), ami pozitív, örömteli állapot testi megfelelője.(Ekman, 1972) Nemzetközi Nevetőklub (Laughter Club International LCI) 1995. Nevetés-terápia (Robert Olden):„boldogító belső antidepresszánsok” használata „Örömtréning” elnevezéssel komplex módszert dolgozott ki Vidovszky Gábor (1992) Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány

Az egészség-megőrzés három alappillére a pozitív, optimista beállítottság¸ a társas támogatottság („nem vagyok egyedül”) adaptív küzdési (coping) módokkal rendelkezés.

Fizikai élénkség, mozgékonyság, testi aktivitás, kocogás, „kondicionálásmódok”. Kocogás-futás közben a szervezet endorfin termelése fokozódik és ez fájdalomcsökkentő, valamint euforizáló hatásban élhető meg (Grünn, 1990). Mértékletes, egyenletes és rendszeres testmozgás számos pozitív szervezeti-élettani változással jár.

Medicine and Science in Sports and Exercise (1994): a rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, a testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő (sejtszám, eloszlás, vándorlás), melyek edzett személyek esetében a kontrollokkal szemben jobb immunállapotként regisztrálhatók, a testedzés a distressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás, depresszió) képes csökkenteni, a túlzásba vitt vagy rendszertelen erőteljes testgyakorlás viszont felerősíti az immundiszfunkciót és ezáltal növeli a betegségre való fogékonyságot.

Testi (lelki) kontaktusképesség, érintés (simogatás, fizikai érintkezés, ölelés) Bőrünk maga is határszerv, olyan „kültakaró” mely a belsőt lehatárolva elválasztja a külsőtől (miként a test belsejében az immunrendszer a sajátot az idegentől). Az embrionális fejlődésben a hám- és az idegrendszer ektodermális csíraplazmából fejlődik ki, ekképp bőrünk „kihelyezett idegrendszernek” is felfogható. Kommunikációs szerv, közelség és távolságszabályozó, belső állapotunk, érzelmeink kifejezője, tükrözője (sápadás, pirulás, verejtékezés, elváltozások). Kötődést, szeretetet kifejező aktus, egyszersmind a tapintás ad módot a környezeti dolgok mibenlétének, megállapítására.

Haptonómia „érintéstan”: Frans Veldman (1945) Az anyai simogatás a hippocampus CRH-(corticotropin realising hormon)-érzékeny receptorok számának gyarapodását idézi elő, ezáltal a baba életreszólóan védettebbé válik a distressz ártalmaival szemben. A stresszreakció cortisol (mellékvesekéreg)-hormon aktivitását ezek a receptorok állítják le, illetve mérsékelik a visszacsatolási folyamat során, ezért fontos a receptor-ellátottság (Bánki M. 1995). A simogatás olyan immunstimuláló és endorfin-aktiváló ingert képez, amely egészség- és közérzet-karbantartó hatású (Ornstein, Sobel, 1987).

Eric Berne (1987) fizikai érintés/érintkezés szükséglet Ha az intimitás közvetlen meghittségét már nem tudjuk elérni, akkor ezt helyettesítő „játszmákba” bonyolódunk, csakhogy elérjük a társas érintés valamely érintkezési formájának megvalósulását.

Az érintéses szeretetkifejezés és kommunikáció a terminális életfázisban, még a kómában lévő betegek esetében is életbentartó biológiai és pszichikai „üzeneteket” képes közvetíteni.

Felhasznált irodalom: Bagdy Emőke: