Cigányság.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jogszociológia 4. előadás november 13. Uszkiewicz Erik
Advertisements

Kaposvár.
A szélsőjobboldal magyarországi megerősödése Reiner Roland Országos Tudományos Diákköri Konferencia Április 15.
Területfejlesztés és esélyegyenlőség a Barcsi kistérségben
Magyar Tudományos Akadémia
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Az iskolai szociálismunka
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Pompsofmso mőpof őa A cigány identitás változása az asszimiláció és a szegregáció tükrében, avagy miért nem tudnak (akarnak?) integrálódni az iváni cigányok?
A könyvtárak szociális funkciói. Visszatekintés  70-ES ÉVEKTŐL - “MŰVELŐDÉSI HÁTRÁNY”  MANFRED NAGEL(1982) - SZOCIÁLIS FUNKCIÓ MEGHATÁROZÁSA - “ KÜLÖNLEGES.
XXX. Jubileumi OTDK Készítette: Szabó Anita Debreceni Egyetem
S IROKI R OMA - M AGYAR E GYESÜLET. A Z EGYESÜLETRŐL ban alakult - Székhelye: a Közösségi Ház és Információs Központ (volt Tűzoltó szertár) Szervezeti.
Térségi tanoda hálózat BHIM RAO Egyesület
El ő adó: Kiszner Levente.  Melyek azok a legfontosabb társadalmi rétegek, amelyek valamilyen szempontból speciális helyzetben vannak?  Milyen nehézségek.
Az OFA támogatási tevékenysége Programok ben.
II/3. Működő és a legszegényebbeket elérő szolgáltatások, közösségi akciók Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május
általános főig. helyettes
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A szakképzetlen, szociálisan hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek (fiatalok) munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációjának elősegítése integrált.
Budapest XIII. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat felmérése család bevonásával készített kérdőív kiértékelése.
A tételek eljuttatása az iskolákba
A cigányság integrációja Magyarországon
Magyarország etnikai szerkezete
Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, szeptember 12.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztésének kormányprogramja. FPN Budapest, 2004.
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
A rendszeres szociális ellátás hatása a gazdasági aktivitásra és a segélyezett romák életmódjára Kiss Eszter OTDK 2011.
Kisebbségi kultúrák.
1 A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programtól a Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiáig MEH–MTA 2006–2007. évi kutatások beszámolója május.
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001–2006 Ferge Zsuzsa beszámolója MTA MEH 2006–2007-ben végzett stratégiai kutatások eredményeit bemutató ülésszak.
Segélyezési rendszer átalakítása
„A CIGÁNYOKKAL NEM LEHET BÉKÉSEN EGYÜTTÉLNI” Az önkormányzati vezetők szerint, a cigányok által is lakott települések közel HARMADÁN (31%) a nem romák.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája 115/2003. (X. 28.) OGY határozat. Cselekvési program 1009/2004. (II. 26.) Korm.
Esélyegyenlőség a dokumentumokban és a gyakorlatban Budapest, November 10.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Roma Központ Nagykanizsa Magyar-Horvát Szakértői Akadémia szeminárium
PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Eurobarometer, %-os jövedelemnövekedés 2,1%-os sportkiadás- növekedés.
Védtelen „védett csoportok” A nemi és az etnikai diszkrimináció sajátosságai Kovács Edina.
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
Történelem – középszintű témakörök
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) október 26. Intézményekbe vetett bizalom és jogtudatosság a mai magyar társadalomban (Kutatási eredményeink.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
INTEGRÁCIÓ A FEJEKBEN? A romákkal kapcsolatos lakossági attitűdök Magyarországon Bernát Anikó TARKI Társadalomkutatási Intézet október 25.
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2008 Tanévnyitó értekezlet Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények augusztus 29.
1 Ferge Zsuzsa Szegénység és kirekesztettség Magyarországon Munkavállaló nők X. országos konferenciája szeptember 29.
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
A kétnyelvűség aktuális kérdései (kurzus – 2007 őszi félév, EC) november 14. A magyarországi románok román–magyar nyelvcseréje Borbély Anna MTA Nyelvtudományi.
HEFOP/2004/1.3.1 A HEFOP – „Második Esély” – Roma nők munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése – projekt bemutatásán keresztül a roma nők esélyegyenlőségének.
Modell program a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban TÁMOP / Kedvezményezett:
A Mozgássérültek Állami Intézetének bemutatása Február 22. Kogon Mihály igazgató.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
„LEGYEN JOBB A GYERMEKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA TÖOSZ Polgármesternői Tagozat Budapest, június 7.
Példa egy ppt prezentációhoz
A kistérségi koordinátorok roma integrációs feladatai
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2007/08. tanév, 2. félév Mai magyar társadalom II. Páthy.
Egészségesek a roma nők?
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Langerné.
SZEGÉNYSÉG ÉS A SZEGÉNYEKET ÉRINTŐ NÉHÁNY VÁLTOZTATÁS
Előadás másolata:

Cigányság

Ki a cigány? Aki cigánynak vallja magát (140,000 fő/1993) Kutatások: 450 – 600 ezer fő Akik egységes etnikai jelek mentén csoportot alkotnak - nincsen egységes nyelvhasználat: 70% - romungro – magyar nyelvű 20 % cigány – roma – oláh, lovári 10 % román – beás – arcahaikus románt beszélt. (1971) - nincsen anyaország

Ki a cigány? Akit a környezete annak tart (cigányok, vagy lecigányozottak?) milyen jellemzők alapján definiálódik valaki cigányként?

Etnikai megközelítés? Etnicizálás: egy társadalmi hierarchia helyére etnikai hierarchiát állít – így a szegénységbe a cigányok nyugodtan tartozhatnak etnikai hovatartozásuk alapján, a szegénység veszélyében élő könnyen nevezi a szegényt cigánynak: ő nem cigány, így nem is lesz szegény – gondolja. (Max Weber „kizárás” fogalma alapján – Ladányi – Szelényi 2000) Rasszosítás: egy társadalmi problémát úgy definiálnak, mintha az egy etnikum, vagy rassz jegye lenne: pl. a cigányok nem szeretnek dolgozni, máról a holnapra élnek, büdös nekik a munka, „cigányokra jellemző életmód”

Nyelvhasználat 1971: 71% magyar nyelvű, 21% oláh, 7,6 % román nyelvű 1993 ra: 89.5% magyar, 5,5% beás, 4,4% oláh – a szlovén, bulgár nyelveket beszélők teljesen váltottak. DIGLOSSZIA – két nyelvet használ. Egyiket otthon egymás közt, a másikat hivatalos helyen, ill. otthon, ha hivatalos dolgokról van szó. MÁS KÓD: Korlátozott kód – kidolgozott kód = más kód. E miatt a gyerekek nem tudnak jól teljesíteni az iskolában.

Cigányság és oktatás kérdései 1971 – ben a cigányok 25 % - a végezte el a 8 általánost. 1993-ra a ¾-ük elvégzi. Relatív egyenlőtlenség (Sz – Sz – B megyében) 8 osztályt végzettek: 57,5% Szakmunkást végzettek: 5.5% Érettségizettek: 1,8% Felsőoktatást végzett: 0,2% (Fónai – Filepné 2002)

Év-folyam Általános iskola Szakmunkás-képző Szakközép, gimnázium Összes Ebből roma Összes Ebből roma 1 7875 2290 2586 479 3018 81 2 7405 1710 2379 368 2680 50 3 2574 157 2536 10 4 7507 1600 2234 24 5 7330 1549 6 7530 1534 7 7082 1222 8 7138 944 összes 60211 12558 6616 723 10311 193

Iskolai kudarcok Miért negatív az iskolakép? - A kudarcok miatt – más kód - Nem élik meg a társadalmi felemelkedés eszközeként - Kevés megerősítést kapnak - Szociális okok miatt: „ingyenes közoktatás” - Demokratikusabb nevelési modellek – pl. fiúk=kis felnőttek - Szociális okok: a gyerek keressen pénzt - Nem tanul a kultúrájáról - A cigány iskolák nem képesek több jóléti kiadást elkülöníteni - Cigány leányok korai párválasztása, családalapítása - Otthoni minta: „néma nevelés” – a gyermek ellesi a dolgokat - Kétnyelvű oktatás nincsen - Iskolai diszkriminációk – gyogyó – „áthelyezések” - Integrált iskolai nevelés???

Demográfiai jellemzők : A cigányság 64%-a községben él, míg a teljes népesség 34%-a él községben. A községi iskolák helyzete igen sanyarú, nem adottak a megfelelő feltételek. Megyék: kiemelkedő: BAZ: 22%, SzSzB: 18%, (Átlag az össz népesség 5%-a.) Halandóság: Összes: ffi: 67,1 év, nő: 75,6 év Cigány: ffi: 54,9 év, nő: 64,8 év

Cigányság foglalkoztatottsága Marginális helyzetben a történelem során (tradicionális cigány mesterségek..) Kimaradtak a földosztásból A szegénység foglalkozásai Foglalkoztatottság a rendszerváltás előtt (nehézipar, építőipar) Foglalkoztatottság a rendszerváltás után (5-7 szeres munkanélküli ráta) Állandó állása minden 16. aktív korúnak van, munkanélküli ráta 54,6% (Fónai – Filepné 2002)

Foglalkozatottság típusa Százalék (Fónai 2003) Tanul 0,7 Átképzésre jár 1,9 Közmunkán van Vállalkozó 1,8 Közhasznú munkán van 2,7 Öregségi nyugdíjas 5,6 Htb. 6,2 Munkanélküli járadékos 7,2 Alkalmi munkából él 6,7 Támogatás nélküli munkanélküli 6,4 Állandó állásban van GYED 13,9 Jöv. Pótló 18,2 Rokkantnyugdíjas 20,4 Összesen 100

Kirekesztettség A romák 16%-a él 677 telep jellegű helyen Telepi életformák száma (SzSzB): 1997 – 65 2003 – 71 (Bényi 2003) Telepfelszámolási mintaprogram (2004 - ) (2005 – 680 mFt) 9 önkormányzat 2007-től Uniós pénzekből 1965-68, 2003-2007…. Nehézségek – Kecskemét….

1964-ben 222 ezer roma élt telepen A nyolcvanas évekre a szám 42 ezerre csökkent 2001-ben 134 ezer roma élt (Kósa)

Egy másik kutatás adatai szerint (Fónai – Pénzes 2004) Hagyományos telepen él 44,7% Nem telepen de többségében romákkal él 31,7% Nem telepen de többségében nem romákkal él 14,2% Nem telepen vegyes környezetben él 9,3%

Önkormányzás - jogvédelem Kisebbségi önkormányzatok helyzete Roma politikai elit megosztottsága Az IOM meghirdetett zöld számán egy géphang ma már a svájci központhoz irányítja az érdeklődőket, ahol természetesen nem beszélnek sem magyarul, sem cigányul (Roma sajtóközpont)

Súlypontok Lakhatás javítása (telepfelszámolási program, bérlakásprogram) Egészséghez való jog… Egyenlő bánásmódhoz való jog (NEKI) Szociális biztonsághoz való jog (Alkotmány) Oktatás, képzés, mint az esélyteremtés eszköze (iskolai integráció) Helyi konfliktusok megelőzése, kezelése (Paks, Zámoly, Jászladány, stb.) Foglalkoztatás elősegítése Önkormányzás segítése (kisebbségi önkormányzatok)

Feladat: Adatgyűjtés és beszámoló - Egy települési konfliktus bemutatása és elemzése. - Roma integrációs program az iskolában, vagy az óvodában. - Roma társadalmi integrációs program bemutatása, elemzése. - Roma foglalkoztatási program. - Cigány identitás, identitástudat egy roma közösségben. - Cigány kisebbségi önkormányzatok, lehetőségek, problémák. - Cigánykép a sajtóban (egy - egy sajtótermék tartalomelemzése). - Egyéb – megbeszélés alapján.

Feladat a hajléktalanság témához Települési szintű hajléktalanpolitika és gyakorlat komplex elemzése Hajléktalanok foglalkoztatása, elvek, gyakorlatok, akadályok Hajléktalanok lakhatását segítő program szakmai módszerei, elemzése Hajléktalanok egészségi állapota, egészségügyi ellátása Hajléktalanságról szóló sajtótermékek elemzése Koldusrendelet, hajléktalanok kirekesztése Hajléktalan számolás problémái Hajléktalanok érdek és jogvédelmének gyakorlata, humanitárius szervezetek, UtcaEmbere, stb.