Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Arany János élete és munkássága
Advertisements

Kölcsey Ferenc Élete és Művei.
Reformkor.
Híres épületek a Reformkorban
A magyar irodalom és nyelvtan vizsga a 8. évfolyamon
REFORMKOR (1830 körül – 1848).
Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József 1791 Katona József szülőháza Kecskeméten. Katona József november 11-én született Kecskeméten.
Készítette: Nyírő Mátyás 8.b
Csongor és Tünde Készítette: Piele Klaudia Réka 10/b.
Feldolgozás gondolattérkép segítségével
Arany János ( ).
A romantika Magyarországon
Az es forradalom és szabadságharc a magyar irodalomban
Szózat Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar,
Kölcsey Ferenc Készítette: Bakay Bea.
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig.
Kölcsey Ferenc Sződemeter aug.8. – Szatmárcseke, aug.24.
Készítette: Sziráki Dániel, 7.c
Automatikus diaváltás A hangszórókat kérem bekapcsolni.
A MAGYAR NYELV ÜGYE NEMZETI KULTÚRÁNK MEGÚJULÁSA
Vörösmarty Mihály Érettségi tételminta.
Forradalmi költészete
A Liberális tábor.
Készítette: Klapka Roland És Szőnyi Mihály
Készítette: Krasznai Vilmos
A reformkor
Petőfi Sándor Élete és műve.
Vörösmarty Mihály élete
Vörösmarty Mihály munkássága
Magyar nyelvészek,nyelvművelők
Egy kis történelem Magyarországon a sz. fordulóján abszolutikusan elnyomott ország. Uralkodója a Habsburg-családból származik. A magyarság érdekét.
Vörösmarty Mihály 19/A.
Katona József 16/A.
Élete december 1. született Pusztanyéken, elszegényedett katolikus nemesei családban től Székesfehérváron, 1816-tól Pesten tanult. 16 éves.
A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON
A romantika.
MAGYAR IRODALOM 7. OSZTÁLY.
A reformkori romantika Magyarországon
Arany János, a titoknok 27/C.
Eltéphetetlen kötelékeink
József Nádor élete és munkássága
Készítette:Hagymási Réka 11.P
SZÉCHENYI ALKOTÁSAI.
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A Himnusz Kölcsey Ferenc (1790–1838) költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse,
Vörösmarty szerepe a reformkorban
7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja.
Magyar nyelvészek, nyelvművelők Készítette:Vizy Amália.
Reformkor Magyarországon
Elemzés MNÁ   január 22-én írta Kölcsey Ferenc, ma ezt a napot a Magyar kultúra napjaként tartjuk számon.  Az alcím - „A magyar nép zivataros.
CSOKONAI ÉS PETŐFI KÖZÖTT VERSENYTÁRS NÉLKÜL A LEGKIMAGASLÓBB KÖLTŐI EGYÉNISÉG KÉSZÍTETTE: MÓCSÁNNÉ NAGY ÁGNES Vörösmarty Mihály
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
Vörösmarty Mihály Készítette: Koch Sámuel, Kalmár Alex Leon, Zsák Ármin, Szula Milán.
Arany János.
Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás)
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Készítette: Banyó Enikő
Sík Ferenc rendezésében
Kölcsey Ferenc
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
Madách Imre: Útravaló verseimmel
PETŐFI SÁNDOR Készítette: Bíró Anna. GYERMEK- ÉS IFJÚKORA január 1- én született Kiskőrösön Édesapja: Petrovics István – mészárosmester és kocsmáros.
A színházkészítő.
A romantika.
Az ’50-es évek válságlírája
JÓKAI MÓR EGY MAGYAR NÁBOB.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
Előadás másolata:

Kölcsey és Vörösmarty (Összefoglalás) Alföldy Jenő-Simon Anna Irodalom 7. tankönyvéhez ©Tomasovszky Edit

A reformkor 1825-1848-as forradalomig terjedő időszak Reform: békés, erőszakmentes társadalmi megújulás Fő fóruma: a pozsonyi országgyűlés

Főbb képviselői: Széchényi Ferenc (Nemzeti Múzeum és Könyvtár, 1802) Széchenyi István „A legnagyobb magyar”- Kossuth. (Magyar Tudományos Akadémia, Lánchίd, gőzhajózás, vasút, lóverseny, Hitel, Világ, Stádium)

A reformkor főbb képviselői: Wesselényi Miklós – az árvίzi hajós Kossuth Lajos – politikus, a vezércikk megteremtője, az ország kormányzója Deák Ferenc – „a haza bölcse”

A reformkor irodalmi előkészίtői Kazinczy Ferenc (1768-1838) nyelvújίtó, irodalomszervező Berzsenyi Dániel (1776-1836) költő Kisfaludy Károly (1788-1830) drámaίró Katona József (1791-1830)– Bánk bán dráma

Főbb reformkori alkotók: Kölcsey Ferenc - költő Vörösmarty Mihály – költő, drámaíró, (Csongor és Tünde színjáték) Jókai Mór – romantikus regényíró Madách Imre - Az ember tragédiája

Reformkori intézmények Nemzeti Múzeum és Könyvtár (1802) Magyar Tudományos Akadémia (1830) Kisfaludy Társaság (1836) Pesti Magyar Szίnház (1837)

A romantika A reformkor uralkodó művészeti áramlata Jellemzői: Dicső nemzeti múlt (középkor) felidézése Nagy ellentétek Képzelet, álmok, egzotikus tájak Egyéniség hangsúlyozása Zaklatott, nyugtalan formák Népművészet felfedezése

Nép-nemzeti költők „Népköltői triumvirátus” Petőfi Sándor (1823-1849) Arany János (1817-1882) Tompa Mihály

Kölcsey Ferenc (1790-1838) Sződemeteren született középnemesi családból szüleit korán elveszti, fél szemére megvakult Debrecenben, majd Pesten jogot tanul Kazinczy bátorítja, ő pedig a Feleletet írja védelmére Szatmár megye országgyűlési képviselője 1838-ban megfázott, meghalt

Kölcsey Ferenc: Himnusz Téma: Isten áldását kéri a magyar népre Műfaj: Himnusz – ünnepélyes hangvételű, imádságos mű Szerkezete: keretes (az 1. és az utolsó vsz. majdnem ua.) Alcím: a cenzúra miatt íródott Verselése: időmértékes, trocheikus lejtésű Rím: keresztrím (abab) Erkel Ferenc zenésítette meg 1823. január 22-én írta – a nemzeti Himnuszunk születésnapja - a Magyar Kultúra Napja

Himnusz 1.vsz: Keretvsz. Isten segítségét, áldását kéri a magyarokra 2-3.vsz. Dicső történelmi múlt idézés (Honfoglalás, kiváló természeti adottságok – búza, Tokaji bor, Mátyás hadi sikerei) 4-7. vsz. történelmi csapások (tatárjárás, török, szabadságharcok, nemzeti széthúzás) 8. vsz. Keretvsz. Áldd  szánd (ennyi baj után csak szánalmat kér)

Parainézis Kölcsey Kálmánhoz Parainézis: intelem (nevelt fiához) 1. Szeresd az emberiséget! (minden ember testvér) 2. Szeresd a hazát! 3. Törekedj ismeretekre! (alaposakra, melyeket megszerezni fáradságos munka) 4. Tanulj szónokolni!( szólásszabadság a szabad népek sajátja) 5. Szeresd és műveld az anyanyelvedet, tanulj idegen nyelveket!

Vörösmarty Mihály (1800-1855) Kápolnásnyéken született szegény nemesi családból, apja gazdatiszt Tanított, hogy fedezhesse tanulmányai költségeit – a Perczel családnál házitanító Felesége: Csajághy Laura Megél az írásából: költő, színműíró, fordító, újságíró, tudományos munkatárs Kisfaludy Társaság alapítója A szabadságharc elvesztése megviseli 1855-ben meghal

Szózat - 1836 Téma: a magyar népet buzdítja a haza iránti hűségre Műfaja: óda ünnepélyes hangvételű magasztaló költemény Szerkezete: keretes (az 1-2 és az utolsó két vsz. majdnem ua.) Rímelés: félrím Egressy Béni zenésítette meg

Szózat 1-2. vsz. Keretvsz.- buzdítás a haza iránti feltétlen hűségre egy életen keresztül (ellentétpárok: bölcsőd-sírod, ápol-eltakar, stb.) 3-6. dicső történelmi múlt idézése (honfoglalás, hunyadiak, szabadságharcokmegfogyva, de törve nem!) 7.vsz. Népek megszólítása, válaszút előtt a magyarság: élet (jobb kor)8-10.vsz. – halál (nemzethalál)11-12.vsz 13-14.vsz. Keretvsz. szórendcsere (erőteljesebb felszólítás)