A magyar nyelv szókészlete

Főbb részek Bevezetés Ősi örökség: az alapnyelv Uráli kor Finnugor kor Ugor kor 3. Az idegen eredetű szavak 4. A belső keletkezésű szavak Szóteremtéssel keletkezett szavak Szóalkotással keletkezett szavak 5. A magyar szókészlet jellegzetességei

1. Bevezetés A nyelv és a szókészlet A szavak önállósága a nyelvrendszerben A kultúra változásának hű tükre, avagy egy dinamikusan változó, nyitott rendszer (=szókészlet) Etimológia  Szótörténet

2. Ősi örökség: az alapnyelv - Az összehasonlító nyelvtudomány - Uráli kor - Finnugor kor - Ugor kor

3. Az idegen eredetű szavak Iráni és török szavak Mi a jövevényszó? Honnét? Miért? Iráni szavak: - közvetlenül, pl: nemez, tej, kard, vár stb. - közvetítéssel (alánok), pl: asszony, híd 2. Ótörök szavak 3. Árpád-kori török szavak 4. Oszmán-török szavak, pl: bogrács, dívány, kefe

3. Az idegen eredetű szavak Szláv szavak 5. Szláv jövevényszavak (keleti szlávok) - ószláv Mely területeket érintik? - társadalom, pl: király, megye - kereszténység, pl: bérmál, pap, kereszt - mesterségek, pl: bodnár, takács - növények, pl: barack, szilva, dinnye

3. Az idegen eredetű szavak Német szavak 6. Német jövevényszavak: történelmi háttér - Német szavak, mely területeket érintik? - udvari élet, pl: herceg, káplár, lárma - városi élet, pl: kontár, pék, polgár - társadalmi élet, pl: dáma, farsang - divat, pl: paróka, zokni - konyha, pl:gríz, nokedli, sparhelt

3. Az idegen eredetű szavak Latin és újlatin szavak 7. Latin jövevényszavak 8. Újlatin jövevényszavak - francia - olasz - román

3. Az idegen eredetű szavak Jövevényszavak egyéb nyelvekből

3. Az idegen eredetű szavak 1. Az angol jövevényszavak 2. A cigány jövevényszavak 3. A jiddis jövevényszavak 4. A bizánci görög jövevényszavak

3. Az idegen eredetű szavak Az angol jövevényszavak Honnan és hogyan jöttek az angol jövevényszavak? Angliából (Széchényi, Wesselényi stb. utazásai és levelezése) Amerikából (visszatelepedő magyarok) Leginkább az írott nyelv közvetítette a szavakat a szókészletünkbe a brit és az amerikai angolból

3. Az idegen eredetű szavak A cigány jövevényszavak Indiai eredetű nép Köznyelvi használatban kevés szó, inkább tolvajnyelvi (argó) szavak átvétele Okai: társadalomi periféria; környezettükkel nem keverednek Cigány jövevényszavak: ácsi, csaj, csávó, csór, kajál, lóvé

3. Az idegen eredetű szavak A jiddis jövevényszavak A jiddis a közép- és kelet-európai zsidóság nyelve Jövevényszavaink néhány tucatra tehetők, azok is kulturális jellegűek Okai: zártközösség 19. századig, majd asszimilálódás Jiddis jövevényszavak: éca (ötlet, tanács); gój (nem zsidó); handlé (házaló); kóser (arc) Német közvetítésű jiddis szavak: : balhé, bóvli, haver, kampec, mázli, meló

3. Az idegen eredetű szavak A bizánci görög jövevényszavak Két úton kerültek a magyar nyelvbe: 1. latin közvetítéssel (dialógus, komédia) 2. nemzetközi vagy vándorszavak révén (agronómus, delta, program) Kétségtelenül csak a paplan szavunk származik a bizánci görög nyelvből Bizánci görög közvetítéssel került a magyarba: iszák és a paripa; olasz közvetítéssel: fátyol, katona, tímár

3. Az idegen eredetű szavak A nemzetközi műveltségszavak Egy-egy nép kulturális közegéből vándorló szavak, melyek nemzetközivé válnak Műveltségszavak régi időkből, az ókori kultúrákból (latin, görög arab kínai) Műveltségszavak modern kulturális időkből, a nagy világnyelvek (angol, francia, német) Példák: német nyelvből: rádió (tudatos szóalkotás latinból); francia-angol közvetítéssel: kenu (ennek forrása egy karib indián nyelv és a spanyol volt a hordozó)

3. Az idegen eredetű szavak A vándorszavak Közvetlen népi és nyelvi érintkezés során terjednek Csoportosításuk: 1.Délnyugat- Ázsia arab vagy perzsa eredetű szavak, az oszám-török és a balkán nyelvek közvetítésével: jülep (frissítő ital); kanaf (zsinór, rojt); kárim, kömény, rojt, majom, papagáj stb. 2. Belső-Ázsia illetve Kelet-Európa szláv nyelvi közvetítéssel: kantár (súlyegység), mérleg, kazár 3. Nyugat-Európa: görög; latin; újlatin (francia, olasz); német: alabárd, ametiszt, bomba, mustár

3. Az idegen eredetű szavak A tükörszavak (kalk) Azokat a szavakat, amelyek egy idegen szónak a hangalakját nem, csupán a tartalmát tükrözik, tükörszavaknak (kalk) nevezzük. Csoportjai: 1.tükörfordítás pl: Schwanengesang (hattyúdal) 2.részfordítás pl: Amokläufer (ámokfutó) 3.képzéses vagy egyszerű tükörszók

4. A belső keletkezésű szavak Szóteremtéssel keletkezett szavak Indulatszavak Hangutánzó szavak Hangfestő szavak 2. Szóalkotással keletkezett szavak

4. A belső keletkezésű szavak Indulatszavak Keletkezése nem idegen hatású Két fő típusa van: van-e valamilyen lexikai előzményük az adott nyelvben vagy nincs A szóteremtéssel keletkezett szavak: spontán hangkitörés vagy tartalmak hanggal való kifejezése (onomatopoézis) Indulatszavak: önkéntelen hangkitörés, külső-belső pszichikai hatás miatt(öröm, fájdalom …). A hangalak és az érzelmi tartalom között szoros kapcsolat áll, végül állandó hangalakkal a szókészlet szerves része Különböző nyelvek hasonló indulatszavai, teljesen függetlenül keletkeztek (magyar ó; német oh; orosz o) Indulatszavak: huj (960 körül); ó indulatszó (Ómagyar Mára-siralom), középmagyar kortól (1526): aha, ej hé, hopp,tyuhaj Igék is keletkezhetnek: jajgat,óhajt,hümmög

4. A belső keletkezésű szavak Hangutánzó és hangfestő szavak A hangutánzó szavak 1. hangjelenségek hasonló hangalakkal megjelölt szavak (hangalak és jelentéstartalom között szoros kapcsolat van): búg, hörög, pukkan (állati és természeti jelenségek) 2.Hangalak és a jelentéstartalom között laza kapcsolat: hasad, kapar,kecsegtet Többsége ige, elenyésző névszó A hangfestő (hangulatfestő) szavak Fogalmi –és érzelmi tartalmakat adnak vissza a hangokkal: csoszog, durmol- leginkább mozgások Járás: baktat, kecmereg, biceg Kézmozdulatok: babrál,matat Szemmozgás: pislog. pillant Névszók: leginkább becsmérlő hangulatú szavak: púp, sunyi

4. A belső keletkezésű szavak Képzett szavak (származékszavak) - azonos alakúság: különböző hangok azonos képzőfunkcióban új képzők keletkezésének módjai: a) agglutinálódás: önálló szó → képző b) képzőbokrok: egyelemű képzők összekapcsolódása keletkezhettek: - elemismétléssel - rokon jelentésű képzők ismétlésével - eltérő funkciójú képzők összetapadásával c) idegen eredetű képzők → magyar képzők

4.A belső keletkezésű szavak A képzők csoportosítása jelentéstartalmuk szerint: 1. ige → ige (deverbális verbumképzők) - gyakorító képzők - mozzanatos képzők - műveltető képzők - visszaható képzők - szenvedő igék képzője - ható igék képzője 2. névszó → ige (denominális verbumképzők) 3. névszó → névszó (denominális nomenképzők) 4. ige → névszó (deverbális nomenképzők) 5. ige → igenevek (igenévképzők)

4.A belső keletkezésű szavak Összetett szavak Két szóegyed úgy viselkedik, mintha egyetlen szó lenne (alak-, mondat- és jelentéstani szempontból). 1. Szerves összetételek: az elő- és az utótag között szintaktikai viszony a) alárendelő összetételek - alanyos - tárgyas - határozós - jelzős - jelentéssűrítő / szintaktikailag pontosan nem elemezhető b) mellérendelő összetételek - szóismétlés - tőismétlés stb. 2. Szervetlen összetételek: nincs szintaktikai viszony

4.A belső keletkezésű szavak Ritkább szóalkotási módok 1. Jel- és ragszilárdulás - határozóragos főnevek és névmások - birtokos személyjelek - a középfok jele 2. Szórövidülés és rövidítéses továbbképzés 3. Elvonás - a szóképzés ellentett folyamata 4. Szóhasadás - alapja: több hangalaki változat és több jelentés - hangrendi átcsapás: veláris (mély) → palatális (magas)

4.A belső keletkezésű szavak Tudatos szóalkotás - idegen nyelvű szövegek fordítása az anyanyelvre tudományok szókészlete anyanyelvre - mozaikszó-alkotás a) betűszók: első betűk összeolvasása - idegen neveknél: tükörfordítás vagy idegen nyelven létrejött mozaikszó átvétele b) szóösszevonás: első szótagokból vagy más részekből összeolvasztott szavak