Tömeges preventív beavatkozások; Preventív stratégiák

A tömeges preventív stratégiák alaptípusai Fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló „rizikó csoport” preventív stratégiák Az egész népességet célzó „populációs” preventív stratégiák

Fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák Előnyök Az egyén számára megfelelő, a beavatkozás egyénre szabott (a beavatkozást végző orvos számára is) Az egyén és az orvos motivált Az alacsony kockázatnak kitettek számára nem jelent „felesleges” beavatkozást A hagyományos orvosi szemléletbe és szervezetbe könnyen illeszkedik A források költség-hatékony felhasználása A szelektivitás javítja a nyereség-kockázat arányt

Fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák Hátrányok A prevenció túlságosan medikalizálódik A siker tüneti és időleges Magatartástudományi szempontból nem megfelelő („beteggé válás”; család szerepe) Az egyéni kockázat előrejelzése miatt korlátozott a használhatósága A megvalósíthatóság és a költség gyakran kérdéses (a szűrés költsége?) A betegség visszaszorításában gyakran csak kis szerepe van

A miokardiális infarktus 5 éves incidenciája Nagy-Britanniában Heart Disease Prevention Project Kezdeti jellemzők Férfiak % Akut miokardiális infarktusos esetek % Akut miokardiális infarktus incidenciája % Csak rizikófaktorok 15 32 7 Ischaemia 16 41 11 Ischaemia + rizikófaktorok 2 12 22 Összes férfi 100 4 Forrás: Heller RF, Chinn S Tunstall Pedoe HD et al.: How well can we predict coronary heart disease? Findings in the United Kingdom Heart Disease Prevention Project. Brit Med J, 1984, 288: 1409-11.

Fokozott kockázatnak kitett egyénekre irányuló preventív stratégiák SZŰRÉS KOCKÁZATI TÉNYEZŐRE Kritériumok: - küszöbérték - minden releváns tényező figyelembe vétele - multifaktoriális betegségek - a „kiszűrtek”-nek nyújtandó segítség szervezett biztosítása A BETEGSÉG korai szakaszának felismerése

A preventív ellátás egyik axiómája A népesség kisebb kockázatnak kitett nagy többségében jóval több eset (megbetegedés, halálozás) következhet be, mint a népesség csekély hányadát képező fokozott kockázatnak kitett egyének csoportjában.

A szérumkoleszterin szint alakulása a 40-59 éves férfiak körében és szerepe a koronáriás szívbetegségek okozta halálozásukban 92%-a a haláleseteknek Az oszlop feletti szám az adott koleszterin szinthez tartozó, az emelkedett koleszterin szint miatt bekövetkező koronária betegség eredetű halálesetek részarányát mutatja. Forrás: Rose G.: The strategy of preventive medicine. Oxford University Press, Oxford, 1993.

A szérumkoleszterin szint eloszlása Japánban és Finnországban

Célok a populáció átlagos koleszterin szintjére

Az egész népességet célzó „populációs” preventív stratégiák Előnyök Radikális (a betegség hátterében álló okok megszüntetése) Hatékony (10%-os koleszterin csökkenés 20-30%-os ISZB halálozás csökkenést eredményez) Viselkedés-lélektani szempontból megfelelő (ha társadalmi normává válik az egészséges életmód)

Az egész népességet célzó „populációs” preventív stratégiák Hátrányok Elfogadhatóság problémája (prevenciós paradoxon) Csekély egyéni és orvosi motiváció Kivihetőség Költség és biztonságosság problematikája

A „prevenció paradoxonja” A tömeges prevencióban résztvevő egyének számára ritkán érzékelhető közvetlen, személyes előny.

Az egész népességet célzó „populációs” preventív stratégiák Az életmód megváltoztatására irányuló preventív stratégiák eredményes megvalósíthatósága: a környezet az iskoláztatás a foglalkoztatás a társadalombiztosítás a pénzügyi gazdasági helyzet

Gyakori félreértések a prevencióval kapcsolatosan A prevenció radikális megoldást jelent szemben a kuratív medicinával. Valóban, a gyógyító ellátás nem csökkenti a megbetegedések incidenciáját, szemben a prevencióval; azonban a legtöbb sikeres prevenció nem oldja meg véglegesen a problémát, csak időben kitolja azt. Példa: hatékony dohányzás megelőzés ISZB korspecifikus mortalitási mutatók csökkennek idősek részarány nő a populációban abszolút esetszámban növekszik az ISZB okozta halálesetek száma

Gyakori félreértések a prevencióval kapcsolatosan Azaz a legtöbb sikeres prevenciós beavatkozás hosszabb egészségesebb életet jelent az egyéneknek, de újabb társadalmi problémát indukál. (WHO World Health Report, 1998)

Gyakori félreértések a prevencióval kapcsolatosan A prevenció költséghatékony (betegség csökkenti a keresőképességet, egészségügyi költségrobbanás, stb.) általában nem figyelhető meg arányosság az ellátás költsége és a morbiditási struktúra között pusztán az élet meghosszabbítását célzó prevenció csak a fiatalkortól kb. 50 éves korig költség-hatékony; a produktív korban minden olyan prevenciónak van gazdasági haszna, amely a munkaképességet megtartja, és a fogyatékosságot csökkenti; a produktív kor után egyedül azon prevenciós eljárásoknak van gazdasági hasznuk, melyek a függetlenséget javítják, az orvosi és szociális ellátási igényt csökkentik