A mentális és viselkedési zavarok epidemiológiája

Mentális betegségek terhe A világon 450 millió mentális beteg 4 ember közül egy mentális prob-lémával küszködik A munkaképességcsökkenés leggya-koribb mentális oka a major depresszió A depresszió a negyedik a tíz leg-nagyobb társadalmi terhet jelentő betegségek között

Társadalmi teher A pszichiátriai gondozók kb 140 000 gondozottat tartanak nyilván Elmezavarok miatt évente 10 000 új rokkant Évente 1500 haláleset Családi és társadalmi problémák

Mentális betegek kórházi ellátása

Mentális betegségek diagnózisa A családorvosi rendelőben megfordult betegek 43%-nál fordult elő kedélybetegség (depresszió ), vagy szorongásos zavar A megjelentek 15%-nál állt fenn kezelést igénylő állapot A betegek 60%-a nem számolt be orvosának pszichés zavarairól A mentális betegek nagy részét nem ismerik fel, jelentős részük nem ré-szesül adekvát terápiában.

Mentális betegségek incidenciája és prevalenciája

Mentális betegségek felmérése Hungarostudy 1983, 1988, 1994, 2006 OLEF 2000, 2003

Depresszióvizsgálat Beck-depresszióskála A depressziós tünetegyüttes összetevői: szociális visszahúzódás, döntésképtelenség, alvászavar, fáradékonyság, túlzott aggódás testi tünetek miatt, munkaképtelenség, pesszimizmus, örömképesség hiánya, önvádlás 0-9 pontszám nem depressziós 10-18 enyhe depresszió 19-24 közepesen súlyos depresszió 25 felett súlyos depresszió A kérdőív validálása : szenzitivitás 98% specificitás 82%

Depressziós tünetegyüttes a magyar népesség körében Közepes, vagy súlyos depresszió Súlyos depresszió 1988 7,5% 2,9% 1994 13,5% 7,1% Közepesen súlyos, vagy súlyos=klinikailag diagnosztizálható

Depressziós tünetegyüttes a magyar népesség körében A depresszió gyakorisága magasabb a segéd-munkások, nyugdíjasok, és munkanélküliek körében Az iskolai végzettség és a depresszió gyakorisága fordítottan arányos Az észak-keleti megyékben (Szabolcs-Sz-B, Borsod-Abaúj-Z, Nógrád ) gyakoribb a depresszió előfordulása, mint a dunántúli megyékben

Depresszió Kockázati tényezők Családi halmozódás Gyermekkorban elszenvedett veszteségek (szülő halála ) Munkanélküliség, szegénység, alacsony társadalmi helyzet

Értelmi fogyatékosság I. ( mentális retardáció ) Értelmi fogyatékosnak tartjuk azokat a betegeket, akiknek általános értelmi képessége az adott népesség átlagától már az első életévektől kezdve jelentősen elmarad, ezért önálló életvezetésük akadályozott, vagy lehetetlen A diagnózis az IQ segítségével határozható meg (átlag 85-115 között van normál esetben) Enyhe fogyatékos 69-50 debilitás közepesen fogyatékos 49-35 imbecilitás súlyosan fogyatékos 34-20 enyhén idióta igen súlyos fogyatékos 20 alatt súlyos idióta Enyhe fogyatékos - tanítható, oktatható,életviteli következetlenség közepesen fogyatékos - részben képezhetőek,egyszerű folyamatokat végezhetnek, önálló életvitelre képtelenek súlyos fogyatékos - képezhetetlenek, teljes (intézeti ) ellátásra szorulnak Egyik leggyakoribb forma a Down-kór

Értelmi fogyatékosság II. ( mentális retardáció ) Prevalencia: enyhe fogyatékos 2-3 % súlyos fogyatékos 3-4 % Magyarországon évente 5-6 ezer értelmi fogya-tékos gyermek születik, 5-600 intézeti ellátásra szorul Magyarországon összesen 300-350 ezer fogya- tékos, 30-35 ezer súlyos fogyatékos Fiú/leány arány 1:1

Értelmi fogyatékosság III. ( mentális retardáció ) Kockázati tényezők : Öröklődés (monogénes, poligénes ), elsősorban anyagcsere-betegségek ( pl. phenylketonuria, galactosaemia stb ) Az anya életkora ( 35 év felett nő a kromoszóma rendellenességek száma ) Fizikai, kémiai, biológiai tényezők a terhesség alatt (ionizáló sugárzás, alkohol, rubeola ) A terhes hiányos táplálkozása (pl.alacsony fehérje és jódbevitel ) Születési traumák Születést követő ólomexpozició, meningococcus fertőzés, vírusos agyvelőgyulladás

Értelmi fogyatékosság IV. ( mentális retardáció ) Elsődleges megelőzés : genetikai tanácsadás, csáládtervezési tanácsadás, helyes táplálkozás, fertőzések megelőzése Másodlagos megelőzés : terhesség alatti vizsgálatok (UH, alfa phoetoprotein), szükség esetén terhességmegszakítás Újszülöttek szűrővizsgálata anyagcsere-betegségekre Harmadlagos megelőzés : korai felismerés, gyógypedagógiai képzés, gondozás, intézeti ellátás

Schizophrenia ( tudathasadásos elmezavar ) I. Az érzékelés zavara (hallucináció, illuzió ), kóros gondolati tartalmak (üldöztetés, paranoid,vagy féltékenységi téves eszmék ), a gondolkodás kóros formáinak (asszociáció fellazulása, összefüggéstelen beszéd )együttes jelenléte A munkateljesítmény,a szociális kapcsolatok hanyatlása A pszichotikus időszakot remisszió követi Az idő előtti halálozás kétszer gyakoribb A 15-64 éves populációban az incidencia 0,2 ezrelék

Schizophrenia ( tudathasadásos elmezavar ) II. Kockázati tényezők Családi halmozódás Influenza járványok a terhesség utolsó kétharmadában Szülési sérülések Gyermekkori lelki zavarok

Alzheimer-kór

Alzheimer-kór II. Alois Alzheimer (1864-1915) német pszichiáter  az első esetet ismertette 1906. november 3.-án Tübingenben.  

Alzheimer-kór III. Az agy kórszövettani vizsgálatánál két fő eltérést lehetett kimutatni: az idegszövetben speciális megjelenésű amyloid plakkokat, illetve sok idegsejten belül a neurofibrillák bizonyos fajta összecsapzódá-sát  (neurofibrilláris degeneratio). Ez a két eltérés együtt csak ebben a betegségben fordul elő.  

Alzheimer-kór IV. Klinikai tünetek multiplex cognitiv deficit észlelhető jelentős emlékezetzavar van, egy (vagy több) tünet az alábbiakból: (a) nyelvi kifejezés zavara, például aphasia (b) motoros ügyesség zavara (apraxia) (c) szimbólumfelismerési zavar (agnosia) (d) executiv működés zavara, például a cselekvés                      előretervezése,döntéshozatal, megosztott figyelem képessége alterált; ezek olyan mértékűek, hogy jelentősen megzavarják a szociális működést;  Első tünet többnyire a fokozódó és szociális zavart is okozó mértékű emlékezethanyatlás

Alzheimer kór V. Kezdeti tünetek Váratlan inger tartósan eltereli a figyelmét; Eltett tárgyait nem találja; (rövid) listákat kell készítsen, hogy ne felejtsen el dolgokat; Ismételten telefonál ismerősöknek, korábbiról megfeledkezve; Megbeszélt találkozókra nem megy el; Tájékozódási bizonytalanság, vagy zavar jelentkezik Időszakos szótalálási nehézség (nagymérvű meglassulás, elakadás, nem teljesen odaillő kifejezés használata stb.); Hangképzés időszakos zavara Elhanyagolja öltözködését; Összetettebb manuális feladatokat kerüli; Ügyetlenség korábban jól elvégzett háztartási munkákban; Autóvezetésben zavar jelentkezik

Alzheimer kór VI. Súlyos tünetek Időbeni orientáció pontatlan, vagy súlyosan hiányos; Mindennapi teendőkben (vásárlás, háztartás ellátása) alapvető zavar, vagy képtelenség jelentkezik, már listákat sem tud használni; Arcról ismerősöket nehezen, vagy nem ismer fel; Közelmúlt eseményeit, vagy megbeszélteket gyorsan elfelejti Gyakori szótévesztések a mindennapi beszélgetés során; egyre gyakrabban ismételget; Beszélgetés közben sokszor elveszíti a fonalat; Beszédmegértési zavar is jelen lehet Öltözködéshez egyre több segítség kell, felöltözés sorrendisége hibás; Tisztálkodásnál és WC használatnál rendszeres felügyelet szükséges; Pénzügyi akcióra képtelenné válik; Autóvezetési képesség megszűnik

Alzheimer kór VII. Előfordulási gyakoriság, társadalmi jelentőség Amerikai és európai epidemiológiai felmérések szerint 65 éves kor felett a népesség 10 %-a demens. A dementia oka 50-70 %-ban Alzheimer-kór, 20-30%-ban agyi érbetegség. Egyéb okok sorában az ún. reverzibilis dementiák jelentősége kiemelkedő

Alzheimer-kór VIII.  A legfontosabb kockázati tényező az életkor: 65 éves korban az Alzheimer-kór előfordulása 0,5-0,7 %, majd 5 évente ez megkétszereződik és 85 éves kor felett már 20% feletti. a genetikai háttér fontos; inkább azonban kockázatfokozó, semmint konkrét betegségokozó tényezőként. A családi halmozódású formák 5% körüliek, több kromoszóma is érintett, a kép tehát eleve polimorf. A lipoid-anyagcserében fontos apolipoprotein-E fontos kockázati faktor: a 3 lehetséges allél közül az ε4-allél jelentős mértékben predisponál a betegség megjelenésére, egyes adatok szerint lefolyására is hatással bír. Számos az élet során elszenvedett ártalom - például az oxidatív stressz - szerepe is jelentős. Az utóbbi években ugyanakkor protectiv tényezőket is megismerhettünk: ilyen a magasabb iskolai végzettség és bizonyos korábbi gyógyszerek szedése (gyulladásgátlók, ösztrogén hormonok stb.). az érbetegség kockázati tényezői csekélyebb mértékben bár, de valamelyest az Alzheimer-kór rizikóját is növelik.