Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet
Advertisements

A időszak végrehajtási intézményrendszere
A felsőoktatás fejlesztési lehetőségei
ÚMFT – a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó hazai és EU-s források elérése mikro-, kis-, és középvállalkozások részére.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Magyarország fejlesztési forrásai Aktuális hírek •2006. október 16. –OP társadalmi egyeztetése •2006. október 17. –ÚMFT parlamenti vitája.
A Nemzeti Fejlesztési Terv Logisztika a gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás Szeptember 12. Jobbágy Valér Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Budapest, február 9.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Projektkezdeményezés és pályázatírás
BEVEZETÉS. Magyarország között 15 operatív program megvalósításáért felelős Összesen mintegy 22,4 milliárd euró fejlesztési forrást tudunk felhasználni.
INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Az EU intézmény rendszere,
Baranya Megyei Önkormányzat
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
Európai Uniós támogatásokat kezelő intézményrendszer a környezeti fejlesztésekben Kiss Pál 2007/04/20 Igazgató Fejlesztési Igazgatóság Környezetvédelmi.
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Czégér Zsuzsanna főosztályvezető KvVM FI KEOP KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET Székesfehérvár 2007.április.
1 A KIFIZETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK FOLYAMATA A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETNÉL.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Az EU-pályázati rendszer gyakorlata Magyarországon
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
as programozási időszak Balás Gábor Nemzeti Fejlesztési Hivatal.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
DM-004. Pályázatírás módszertana, gyakorlati alkalmazásai
A Jövő Internet kutatás hazai támogatási lehetőségei Fonyó Attila Nemzeti Erőforrás Minisztérium Tudománypolitikai Főosztály.
A területfejlesztés és területpolitika Magyarországon
1 Pályázati lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kecskemét, június 21. Dr. Kónya József.
Strukturális és Kohéziós Alapok
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megújult feladatrendszere Térségi Vállalkozói Fórumok január Szolnok, Jászberény, Kisújszállás.
A pályáztatási eljárás általános bemutatása, kiemelt projektek Tóbiás Zoltán Osztályvezető KvVM FI 2007.április 26.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Pályázatírás módszertana
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata, mint a digitális Kárpát-medence alapinfrastruktúrája Molnár Szilárd program-koordinációs referens Nemzetstratégiai.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
EU-s pályázati források keresése Összeállította: Dr. Juhász Erika.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Simon Dorottya, Doktor Zsuzsanna
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Központi koordináció feladatai a as programozási időszakban.
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna Pályázati kisokos Buczkóné Kóbor Ildikó, Doktor Zsuzsanna 2013. március 14.

Óra vázlat Projekt Pályázat Alapelvek Pályázás menete Területi Tervezés az EU-ban EU-s célkitűzések és források 2007-2013 Nemzeti szintű tervezés és megvalósítás EU-s és hazai prioritások 2014-2030

Projekt ≠ Pályázat A projekt és a pályázat fogalma nem keverhető össze, a projekttervezés és a pályázatírás sorrendje nem cserélhető fel.

A projekt fogalma Minden olyan tevékenység-együttes projekt, amely adott célok (eredmények) elérését szolgáló, összefüggő tevékenységekből áll, továbbá egységes menedzsmentirányítás alatt, előre meghatározott időkereten belül, előre meghatározott költségvetéssel valósul meg. A projekt tehát egy gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van.

A projektnek a pályázati forrás csak egy lehetséges finanszírozási formája. Nem a projekt van a pályázatért, hanem a pályázat a projektért: ideális esetben először a projekt ötlete születik meg, amelyhez megkeressük azt a pályázati formát, amelytől támogatásra számíthatunk tervezett tevékenységünk megvalósításához. Akkor jó egy projektötlet, ha: reális problémákra és lehetőségekre szabott, illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez, bírja a partnerek és érintettek támogatását, megvalósítható, egyedi, jelentős hatása van a külső környezetre is.

A pályázat fogalma A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit – a pályázatot kiíró által meghatározott feltételek betartása mellett - azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk. A pályázatok életünk minden részét átszövik: álláspályázatok ösztöndíj pályázatok fejlesztési pályázatok beruházás, felújítás, fenntartás, működtetés kutatás, oktatás stb. kulturális pályázatok kulturális program, sport program, kiadvány munkaerő fejlesztés stb.

A pályázatok fajtái A pályázatokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Például: A tárgya/célja szerint: Infrastruktúrafejlesztés Szervezetfejlesztés Kutatás-fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Oktatásfejlesztés Vállalkozásfejlesztés stb. Megvalósítók szerint: Önállóan megvalósítható Konzorciumban (is) megvalósítható A finanszírozási forrás szerint: Nemzetközi Hazai Vegyes (pl. európai uniós) A térítés módja szerint: vissza nem térítendő támogatások (jellemzően) visszatérítendő támogatás

Pályázati források - Példák Nemzetközi: Európai Bizottság különböző főigazgatóságai által közvetlenül kiírt források, pl: FP7, FP8 pályázatok: K+F (kiemelt szakterületeken) CIP pályázatok: versenyképesség és innovációs képesség erősítése, Nemzeti/Regionális hatóságok koordinációjával kiírt források, pl: Európai Területi Együttműködések, Határon átnyúló együttműködések Tempus pályázatok (Erasmus – hallgatói mobilitás, Leonardo – szakképzés fejlesztés, Grundtvig – felnőttképzés stb.) Norvég Alap: gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kétoldalú kapcsolatok erősítése

Pályázati források - Példák Hazai: Kutatási és Innovációs Alapból finanszírozott pályázatok, pl: Baross pályázatok: K+F tevékenység és infrastruktúra erősítése Nemzeti Technológia Program: K+F tevékenység és infrastruktúra erősítése Vegyes: Új Széchenyi Terv pályázatai, pl: Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) vállalkozásfejlesztés Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP): infrastruktúrafejlesztés Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP): munkaerő- képzés, szervezetfejlesztés Környezet és Energia Operatív Program (KEOP): környezetvédelem

Néhány fontos „alapelv” Létezik néhány olyan alapelv, alapkövetelmény, amelyek érvényesítését szinte minden támogatást nyújtó szervezet elvárásként fogalmazza meg a pályázók felé! A pályázat elkészítése nem más, mint a már kész projekttervnek a támogatást nyújtó (pályáztató) szervezet elvárásainak megfelelő struktúrában történő, részletes leírása, amely akkor születik, amikor már kidolgozott projekttervünk van. A pályázati felhívások minden esetben megkövetelik központi projektmenedzsment szervezet felállítását, ennek keretében egy tapasztalt, kompetens projektvezető és pénzügyi vezető/munkatárs kijelölését.

Néhány fontos „alapelv” Együttműködés a partnerekkel: A támogatott projektekkel szemben támasztott alapkövetelmény általában, hogy a projekteket konzorciumi partneri kör valósítsa meg (ld. Európai uniós pályázatok esetében a ‘partnerség’ elve). A projektek szakmai hátterének biztosítása szempontjából nagyon kedvező, ha az adott témában, területen szakmailag meghatározó és megbízható intézmények minél szélesebb köre megjelenik a projektben. A pályázati felhívások gyakran megkövetelik bizonyos mértékű önrész vállalását, vagy csak maximált összegű támogatást nyújtanak bizonyos költségtételekhez. A pályázatok megvalósítása során a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani.

Néhány fontos „alapelv” A projektmegvalósítás során kiemelt figyelmet kell szentelni a nyilvánosság biztosításának; a disszeminációs tevékenység minden projektben elvárt része a projektnek (a támogató szervezet és támogatási forrás nevesítése!). Horizontális politikák Minden egyes projekt (legfőképpen az Európai Unió által támogatott projektek) esetében érvényesíteni kell ezeket a szempontokat. Horizontális elvek: fenntartható fejlődés anyag-és energia gazdálkodás esélyegyenlőség humánerőforrás-fejlesztés, mobilitás, nők és hátrányos helyzetű csoportok helyzete környezetvédelem vállalkozásfejlesztés, hulladékgazdálkodás

Pályázati eljárásrend A pályázatok előkészítése és megvalósítása – annak témájától, finanszírozási forrásától, támogatási formájától stb. függetlenül – többnyire egységes eljárásrend szerint történik. A pályázati folyamat három fő szakaszra bontható: Pályázati előkészítés/bírálat Megvalósítás Fenntartás

Pályázati eljárásrend Előkészítési/Bírálati szakasz Pályázat előkészítés, a pályázati dokumentáció kidolgozása, összeállítása Pályázat benyújtása (előre meghatározott határidőre!) Pályázat elbírálása: formai/tartalmi/pénzügyi megfelelőség vizsgálata Bírálat során hiánypótlás (amennyiben engedélyezett) Értesítés a bírálat eredményéről: + bírálat esetén: támogatási szerződés megkötése - bírálat esetén: lezárul a pályázati folyamat

Pályázati eljárásrend Megvalósítási szakasz Szakmai és pénzügyi vállalásoknak és előírásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása Folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció, együttműködés a támogató szervezettel és a konzorciumi partnerekkel Kötelező disszeminációs tevékenység ellátása A szakmai v. pénzügyi v. egyéb vállalásokat érintő változások esetén a változások rendszeres bejelentése a támogató szervezet felé Szakmai előrehaladási jelentések benyújtása Pénzügyi elszámolások benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások

Pályázati eljárásrend Fenntartási szakasz Elért eredmények vállalásoknak megfelelő fenntartása (pl. időtartam) Fenntartási jelentések benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások a fenntartási időszakban is lehetnek

Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló I. Ügyelni kell arra, hogy valóban az elvárt információkat szolgáltassuk az elvárt formában, vagyis nem abból kell kiindulnunk a pályázat megírásakor, hogy mit kívánunk elmondani saját magunkról, hanem abból, mire kíváncsi a támogató. Mielőtt a pályázati formanyomtatvány kitöltéséhez hozzáfogunk, meg kell győződnünk róla, hogy a pályázat benyújtásának minden (formai/tartalmi/pénzügyi) követelményével tisztában vagyunk; a kiíró által meghatározott minden feltételnek (pl. jogosultak köre) megfelelünk. A pályázatot mindig a támogató által kibocsátott pályázati sablonokban kell benyújtani. Amennyiben formailag hibásan nyújtjuk be a pályázatot, az nem is kerül tartalmi bírálatra, vagyis érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (hacsak a pályázati felhívás lehetővé nem teszi a hiánypótlást).

Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló II. Pályáztató szervezetenként eltérően számtalan különféle pályázati űrlap létezik, ám a legtöbb űrlap tartalmazza az alábbi alapvető részeket: Alapadatok (pl. a projekt címe és alapadatai, a pályázó (és partnereinek) elérhetősége); A projekt rövid összefoglalása; Projektleírás, a projekt megvalósítás teljes folyamatának ismertetése; A projekt célja; A projekt várható eredményei és hatásai; A projektben részt vevő partnerintézmények szakértelme és feladatai; Az eredmények terjesztése (disszemináció); A tevékenységek ütemezése és időterve, munkaterv, az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök megjelölésével. Költségvetés Mellékletek: a pályázatban leírtak alátámasztására szolgáló dokumentumok, igazolások, a partnerek támogató nyilatkozatai.

Az Európai Unió Egységes piac (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása) 27 tagállam Főbb szervek és intézmények: Európai Parlament Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa Európai Tanács Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Európai Számvevőszék

Területi tervezés az Európai Unióban I. szakasz: 1957–1988: 1958 két alap: ESZA és az EMOGA; 1964 regionális politika; 1967 DG XVI. létrehozása (1999-től Regional Policy DG); 1972 Párizsi csúcsértekezlet (cél: strukturális és területi egyenlőtlenségek mérséklése); 1973 első bővítés (Egyesült Királyság, Ír Köztársaság, Dánia); 1974/1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap; 1981 Görögország felvétele; 1986 Spanyolország és Portugália felvétele; 1986 Egységes Európai Okmány (a szerződések részét képezi a területi, gazdasági és szociális kohézió, konvergencia cél); 1988 Strukturális Alapok reformja 1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása 2004 a Tízek csatlakozása

Területi tervezés az Európai Unióban II. szakasz: 1989-től a programozás rendszerének bevezetése 1989–1993 programozási időszak: 5 célkitűzés 1994–1999 programozási időszak: 5 +1 célkitűzés 2000–2006 programozási időszak: 3 célkitűzés 2007–2013 programozási időszak: 3 célkitűzés 2014-2020 programozási időszak: Horizon 2020

Programozás 1. KÖZÖSSÉGI SZINT: szabályozás, általános keretek meghatározása Kedvezményezett területek lehatárolása (GDP /hazai termék/, GNI /nemzeti jövedelem/ arányosan) Jogszabályok, iránymutatások, munkaanyagok Prioritások: Közösségi Stratégiai Irányelvek Országonkénti indikatív pénzügyi keretek meghatározása 2. NEMZETI ÉS REGIONÁLIS SZINT(Bizottsági szakértőkkel) tervezés/programozás Regionális (NUTS 2 vagy 3) vagy nemzeti fejlesztési terv elkészítése, (NFT, NSRK/ÚMFT) Operatív programok készítése (korábban PKD, ma akciótervek) 3. KÖZÖS PROGRAMOZÁS a tervek elfogadása, döntéshozatal Korábban Közösségi Támogatási Keret (CSF), 2007-től Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (ÚMFT) és Operatív programok (Régiók esetében Egységes Programozási Dokumentum SPD) 4. DECENTRALIZÁLT megvalósítás Végrehajtás és pénzügyi teljesítés Folyamatos értékelés Monitoring Bizottságok, Irányító, Igazoló és Audit (korábban fizetési és ellenőrzési) hatóságok felállítása és működtetése Beszámolók, záró jelentések, pénzügyi ellenőrzések

Programozás 2007-2013 Az általános keretek meghatározása közösségi szinten Rendeletek, elvek, útmutatók Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) készítése Tartalmazza a KA projekteket is Külön nemzeti agrár- és vidékfejlesztési terv (ÚMVP) Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) és OP-k elfogadása Akciótervek (2-3 évre) Végrehajtás és ellenőrzés (n+2, n+3 szabályok)

Célkitűzések 2007-2013 Konvergencia: ösztönzi a növekedést és a foglalkoztatást a kevésbé fejlett régiókban és tagállamokban. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: A régiók versenyképességének és foglalkoztatási rátájának a növelését célozza. Európai területi együttműködés: Célja a határon átnyúló és a transznacionális együttműködések támogatása. ERFA finanszírozza. Jogosultság: A határon átnyúló együttműködések támogatására a belső (és egyes külső) határmenti NUTS 3 régiók. A transznacionális együttműködésre 13 kijelölt együttműködő térség (Magyarország érintett :Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa) Interregionális együttműködésre, hálózatépítésre minden régió.

Források 2007-2013 Kohéziós politika főösszege az EU GDP-jének 0,46%-a, ami 50–50%-ban oszlik meg az EU 15 és 12 között! Összes támogatás (SA+KA) 347 410 Mrd euró 81,5% konvergencia célkitűzés 16% regionális versenyképesség és foglalkoztatás 2,5 % európai területi együttműködés Magyarország: 25 307 Mrd euró Kohéziós Alap: 8 642 Mrd euró Konvergencia: 14 248 Mrd euró KMR „fokozatos bevezetés” 2 031 Mrd euró Európai területi együttműködés 386 Mrd euró

Források Kohéziós Alap (KA) Strukturális Alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Strukturális Alapokról leválasztva: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Halászati Alap (EHA)

Célkitűzések és finanszírozás Konvergencia Támogatások 81,5%-a Támogatás intenzitás: 75-85% KA, ERFA, ESZA Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Támogatások 16%-a ERFA, ESZA Európai területi együttműködés Támogatások 2,5%-a Támogatás intenzitás: 85% ERFA + Agrárszektor versenyképessége: EMVA + Környezeti szempontok erősítése (Natura 2000): EMVA Horizontális elvek: esélyegyenlőség és fenntarthatóság

Operatív Programok (OP-k) Mono-found elv (10%-os átjárhatóság): egy program – egy alap, infrastrukturális beruházásokat az ERFA és a KA közösen is finanszírozhat A programjavaslatoknak meg kell felelniük a kohéziós stratégiai irányelveknek és az NSRK-nak Tartalom: Helyzetelemzés A választott prioritások indoklása A prioritási tengelyek egyedi céljai (Nem kellenek intézkedések!) Pénzügyi terv Végrehajtási rendelkezések Nagyprojektek indikatív listája Technikai segítségnyújtás

Prioritások és OP-k (2007-2013) Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztési OP (GOP) Közlekedésfejlesztés Közlekedésfejlesztési OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás OP (TÁMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és energiafejlesztés OP (KEOP) Területfejlesztés Nyugat-dunántúli regionális OP (NYDOP) Közép-dunántúli regionális OP (KDOP) Dél-dunántúli regionális OP (DDOP) Észak-magyarországi regionális OP (ÉMOP) Észak-alföldi regionális OP (ÉAOP) Dél-alföldi regionális OP (DAOP) Közép-magyarországi regionális OP (KMOP) Európai területi együttműködések OP-k Államreform Államreform OP (ÁOP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Koordináció és kommunikáció Végrehajtás OP (VOP)

Intézményrendszer (2007-2013) Kormány (végső döntés) Miniszterelnök Fejlesztéspolitikai IrányítóTestület (FIT) Kormánybiztos Tervezési Operatív Bizottság (TOB) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Program Irányító Bizottság (IH elnökök) IH KSZ

Egyéb K+F+I támogatások Norvég Alap Egészségügyi és zöldipari K+F Gender kutatások Kisprojektek, ösztöndíjak FP7: utolsó kiírások 2012 Horizon 2020: FP8: 8. Kutatási, Technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram Innovációs Alap Országos Tudományos Alapprogramok (OTKA) Partnerkeresés és kapcsolatépítés nemzetközi szinten

Európai területi együttműködés (ETE) Magyarország-Szlovákia HÁEOP Magyarország-Románia HÁEOP Magyarország-Horvátország HÁEOP Magyarország-Szerbia HÁEOP Ausztria-Magyarország HÁEOP Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI HÁEOP Délkelet Európai Transznacionális EP Közép-európai Transznacionális EP Interreg IVC Interregionális EOP INTERACT 2 OP ESPON 2013 OP URBACT OP

Horizon 2020: 5 cél, 7 kezdeményezés Célok: Foglalkoztatás K+F Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Oktatás Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Kezdeményezések: Intelligens növekedés Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platform

Nemzeti fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Társadalmi egyeztetésre bocsátva Nemzeti prioritások 2030 Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Útban az energiafüggetlenség és hatékonyság felé Népesedési és közösségi fordulat, a gyermekvállalás fokozása Területi növekedés és integráció az erős helyi gazdaság bázisán

Fejlesztési prioritások 2014-2020 Ágazati fókuszú prioritások Innovatív magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Befogadó, gyarapodó tudástársadalom Terület- és vidékfejlesztési fókuszú prioritások Budapest és térsége vezető makro-regionális szerepkörben Területi növekedés és integráció, területfejlesztés Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat Kiteljesedő Kárpát-medencei, Duna menti nemzeti és európai területi együttműködés Horizontális fókuszú prioritások Hatékony végrehajtás, fejlesztő, közszolgáltató és jó állam Direkt uniós források az európai magyar hálózati integráció biztosítása érdekében

technológia transzfer SZE-Győr pályázati projektek Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében Tudásmenedzsment Központ tudásmag szervezet infrastruktúra oktatás szolgáltatás kutatás disszemináció technológia transzfer Intézményfejlesztési pályázati projektek alapadatai Vezetői Inf. Rsz Munkaerőpiaci kapcso. INNO-RAAB Tudáspark (Befektető) (Projektötlet) Vezetői Inf. Rsz DPR; Hallgatói Szolg. 20 feletti egyetemfejlesztési projekt összehangolt végrehajtása (2006-2013) Az egyetemi működés teljes spektrumát átfogja A fejlesztés forrásai: ~ 12 milliárd Ft EU-társfinanszírozású forrás mellett ~2 milliárd Ft vállalati és önkormányzati, valamint ~1 milliárd Ft saját egyetemi forrás Képzők képzése Tananyag- fejlesztés - - Parkoló ház - - Energia- hatékonyság Tud. Műhelyek, Tehetséggondozás Kollégium Hőszig. Kutatóegyetem Alkalm. matematika Nemzetközi team Könyvtári szolg. Műterem- ház INNO-Share 2.Emelet & K+F Új-Tudástér INNO-Share K+F MOBILIS központ (Győr Város) KKK (Universitas) Audi Institute Audi, Győr Tudás- disszemináció Alkalm. Koop. kutatások -

SZE-Győr „hidak” Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében Könnyebb megközelíthetőség, egyszerűbb parkolás Integrálódás a megújuló belvárosi térbe Szakképzés, továbbképzés, oktatás-módszertan Jedlik Híd Új forgalmi rend Új-Tudástér Érdeklődés felkeltése, pályaorientáció Városi hallgatói, kulturális szolgáltatások Bridge Klub mobilis központ „Tudáspláza”: Integrált könyvtári, információs és innovációs szolgáltatások INNO-Share Gyakorlatorientált képzések Practing, duális képzés, e-learning Audi Intézet Tudásmenedzsment Központ Kutatási kapa-citás fejlesztés Audi HM - SZE-Győr Kutatóközpont Vállalati kutatásokban való részvétel képessége K+F laborfejlesztés Innováció-támogatás, tudáshasznosítás, tudomány-disszemináció

Sikeres pályázást és projektmegvalósítást kívánunk. Köszönjük a figyelmet! Sikeres pályázást és projektmegvalósítást kívánunk.