Simon Dorottya, Doktor Zsuzsanna

Az előadások a következő témára: "Simon Dorottya, Doktor Zsuzsanna"— Előadás másolata:

1 Simon Dorottya, Doktor Zsuzsanna
Pályázati kisokos Simon Dorottya, Doktor Zsuzsanna 2015. február12.

2 Óra vázlat Projekt Pályázat Alapelvek Pályázás menete
Területi Tervezés az EU-ban EU-s célkitűzések és források Nemzeti szintű tervezés és megvalósítás

3 Projekt ≠ Pályázat A projekt és a pályázat fogalma nem keverhető össze, a projekttervezés és a pályázatírás sorrendje nem cserélhető fel.

4 A projekt fogalma Minden olyan tevékenység-együttes projekt, amely
adott célok (eredmények) elérését szolgáló, összefüggő tevékenységekből áll, továbbá egységes menedzsmentirányítás alatt, előre meghatározott időkereten belül, előre meghatározott költségvetéssel valósul meg. A projekt tehát egy gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek „életciklusa” van.

5 A projektnek a pályázati forrás csak egy lehetséges finanszírozási formája.
Nem a projekt van a pályázatért, hanem a pályázat a projektért: ideális esetben először a projekt ötlete születik meg, amelyhez megkeressük azt a pályázati formát, amelytől támogatásra számíthatunk tervezett tevékenységünk megvalósításához. Akkor jó egy projektötlet, ha: reális problémákra és lehetőségekre szabott, illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez, bírja a partnerek és érintettek támogatását, megvalósítható, egyedi, jelentős hatása van a külső környezetre is.

6 A pályázat fogalma A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit – a pályázatot kiíró által meghatározott feltételek betartása mellett - azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk. A pályázatok életünk minden részét átszövik: álláspályázatok ösztöndíj pályázatok fejlesztési pályázatok beruházás, felújítás, fenntartás, működtetés kutatás, oktatás stb. kulturális pályázatok kulturális program, sport program, kiadvány munkaerő fejlesztés stb.

7 A pályázatok fajtái A pályázatokat több szempont alapján csoportosíthatjuk. Például: A tárgya/célja szerint: Infrastruktúrafejlesztés Szervezetfejlesztés Kutatás-fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Oktatásfejlesztés Vállalkozásfejlesztés stb. Megvalósítók szerint: Önállóan megvalósítható Konzorciumban (is) megvalósítható A finanszírozási forrás szerint: Nemzetközi Hazai Vegyes (pl. európai uniós) A térítés módja szerint: vissza nem térítendő támogatások (jellemzően) visszatérítendő támogatás

8 D- Pályázati források - Példák
Nemzetközi: Európai Bizottság különböző főigazgatóságai által közvetlenül kiírt források, pl: Horizon 2020 (K+F+I) Erasmus+ (oktatás, képzés, ifjúság, sport) Kiemelt projektek Európai Bizottság és a tagállamok/regionális hatóságok – megosztott irányítás Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Területi Együttműködések Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Európai Tengerügyi és Halászati Alap EGT Alap / Norvég Alap: gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, a kétoldalú kapcsolatok erősítése

9 Pályázati források - Példák
Hazai: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott pályázatok K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködés Támogatása Nemzeti Tehetség Program Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) Vegyes: Széchenyi 2020 (7 OP) pályázatai, pl: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)

10 Néhány fontos „alapelv”
Létezik néhány olyan alapelv, alapkövetelmény, amelyek érvényesítését szinte minden támogatást nyújtó szervezet elvárásként fogalmazza meg a pályázók felé! A pályázat elkészítése nem más, mint a már kész projekttervnek a támogatást nyújtó (pályáztató) szervezet elvárásainak megfelelő struktúrában történő, részletes leírása, amely akkor születik, amikor már kidolgozott projekttervünk van. A pályázati felhívások minden esetben megkövetelik központi projektmenedzsment szervezet felállítását, ennek keretében egy tapasztalt, kompetens projektvezető és pénzügyi vezető/munkatárs kijelölését.

11 Néhány fontos „alapelv”
Együttműködés a partnerekkel: A támogatott projektekkel szemben támasztott alapkövetelmény általában, hogy a projekteket konzorciumi partneri kör valósítsa meg (ld. Európai uniós pályázatok esetében a ‘partnerség’ elve). A projektek szakmai hátterének biztosítása szempontjából nagyon kedvező, ha az adott témában, területen szakmailag meghatározó és megbízható intézmények minél szélesebb köre megjelenik a projektben. A pályázati felhívások gyakran megkövetelik bizonyos mértékű önrész vállalását, vagy csak maximált összegű támogatást nyújtanak bizonyos költségtételekhez. A pályázatok megvalósítása során a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat minden esetben be kell tartani.

12 Néhány fontos „alapelv”
A projektmegvalósítás során kiemelt figyelmet kell szentelni a nyilvánosság biztosításának; a disszeminációs tevékenység minden projektben elvárt része a projektnek (a támogató szervezet és támogatási forrás nevesítése!). Horizontális politikák Minden egyes projekt (legfőképpen az Európai Unió által támogatott projektek) esetében érvényesíteni kell ezeket a szempontokat. Horizontális elvek: fenntartható fejlődés anyag-és energia gazdálkodás esélyegyenlőség humánerőforrás-fejlesztés, mobilitás, nők és hátrányos helyzetű csoportok helyzete környezetvédelem vállalkozásfejlesztés, hulladékgazdálkodás

13 Pályázati eljárásrend
A pályázatok előkészítése és megvalósítása – annak témájától, finanszírozási forrásától, támogatási formájától stb. függetlenül – többnyire egységes eljárásrend szerint történik. A pályázati folyamat három fő szakaszra bontható: Pályázati előkészítés/bírálat Megvalósítás Fenntartás

14 Pályázati eljárásrend Előkészítési/Bírálati szakasz
Pályázat előkészítés, a pályázati dokumentáció kidolgozása, összeállítása Pályázat benyújtása (előre meghatározott határidőre!) Pályázat elbírálása: formai/tartalmi/pénzügyi megfelelőség vizsgálata Bírálat során hiánypótlás (amennyiben engedélyezett) Értesítés a bírálat eredményéről: + bírálat esetén: támogatási szerződés megkötése - bírálat esetén: lezárul a pályázati folyamat

15 Pályázati eljárásrend Megvalósítási szakasz
Szakmai és pénzügyi vállalásoknak és előírásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása Folyamatos kapcsolattartás, kommunikáció, együttműködés a támogató szervezettel és a konzorciumi partnerekkel Kötelező disszeminációs tevékenység ellátása A szakmai v. pénzügyi v. egyéb vállalásokat érintő változások esetén a változások rendszeres bejelentése a támogató szervezet felé Szakmai előrehaladási jelentések benyújtása Pénzügyi elszámolások benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások

16 Pályázati eljárásrend Fenntartási szakasz
Elért eredmények vállalásoknak megfelelő fenntartása (pl. időtartam) Fenntartási jelentések benyújtása Támogató által kezdeményezett helyszíni ellenőrzések, monitoring látogatások a fenntartási időszakban is lehetnek

17 Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló I.
Ügyelni kell arra, hogy valóban az elvárt információkat szolgáltassuk az elvárt formában, vagyis nem abból kell kiindulnunk a pályázat megírásakor, hogy mit kívánunk elmondani saját magunkról, hanem abból, mire kíváncsi a támogató. Mielőtt a pályázati formanyomtatvány kitöltéséhez hozzáfogunk, meg kell győződnünk róla, hogy a pályázat benyújtásának minden (formai/tartalmi/pénzügyi) követelményével tisztában vagyunk; a kiíró által meghatározott minden feltételnek (pl. jogosultak köre) megfelelünk. A pályázatot mindig a támogató által kibocsátott pályázati sablonokban kell benyújtani. Amennyiben formailag hibásan nyújtjuk be a pályázatot, az nem is kerül tartalmi bírálatra, vagyis érdemi vizsgálat nélkül elutasítják (hacsak a pályázati felhívás lehetővé nem teszi a hiánypótlást).

18 Pályázat előkészítés- Néhány gyakorlati tudnivaló II.
Pályáztató szervezetenként eltérően számtalan különféle pályázati űrlap létezik, ám a legtöbb űrlap tartalmazza az alábbi alapvető részeket: Alapadatok (pl. a projekt címe és alapadatai, a pályázó (és partnereinek) elérhetősége); A projekt rövid összefoglalása; Projektleírás, a projekt megvalósítás teljes folyamatának ismertetése; A projekt célja; A projekt várható eredményei és hatásai; A projektben részt vevő partnerintézmények szakértelme és feladatai; Az eredmények terjesztése (disszemináció); A tevékenységek ütemezése és időterve, munkaterv, az egyes feladatok végrehajtásáért felelősök megjelölésével. Költségvetés Mellékletek: a pályázatban leírtak alátámasztására szolgáló dokumentumok, igazolások, a partnerek támogató nyilatkozatai.

19 Kérdések Európai Unió Mióta Európai Unió az államok közösségének elnevezése? Mióta tagja Magyarország az EU-nak? Melyek az Európai Unió tagállamai? Ki az Európai Bizottság elnöke? Ki az EU soros elnöke? Hány magyar képviselő van az Európai Parlamentben?

20 Zs - Az Európai Unió Egységes piac (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad áramlása) 28 tagállam Főbb szervek és intézmények: Európai Parlament Európai Bizottság Európai Unió Tanácsa Európai Tanács Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Európai Számvevőszék Európai Parlament: Székhely: Strasbourg (Brüsszelben és Luxemburgban is ülésezik) 751 tag, közvetlen választás 5 évre Jogszabályok és költségvetés elfogadása, demokratikus felügyelet Európai Bizottság: „az EU kormánya” Székhely: Brüsszel (de ülésezik máshol is, pl. Luxemburg) 27 tag (minden állam egy) Főigazgatóságokban folyik a munka (szakpolitikai területek) Döntés-előkészítés, végrehajtás Európai Unió Tanácsa Székhely: Brüsszel (ülésezik Luxemburgban is) 28 tag (szakminiszterek, változó összetételben a 10 szakterületnek megfelelően) Elnöke a soros elnökséget ellátó ország képviselője Döntéshozás, jogalkotás Európai Tanács Európai Tanács ≠ Európa Tanács Az EU csúcsszerve, általános politikai irányok meghatározása 28 tag: tagállamok állam- és kormányfői + az Európai Bizottság elnöke Székhely (csak kvázi intézmény, ezért inkább a megbeszélések helyszíne): Brüsszel Európai Bíróság: Székhely: Luxembourg 27 bíró, 8 főtanácsnok (6 éves mandátum, tagállamonként 1 bíró, páratlan szám kötelező, páros számú tagállam esetén 1 póttag, főtanácsnokok: ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek (UK, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország), többi hármat a többi tagállam felváltva) Jogértelmezés, az EU jog tagállami betartatás, jogviták rendezése Fatanácsnokok: jogi megoldások előterjesztése Európai Központi Bank (EKB): Székhely: Frankfurt am Main Az euró vásárlóerejének és árstabilitásának fenntartása, monetáris politika kereteinek meghatározása és végrehajtása Igazgatóság (6 tag: Európai Tanács választja 8 évre) + euró-zóna tagjai központi bankjainak elnökei Európai Számvevőszék: Ellenőrzi az EU intézményeinek pénzügyeit, EU forrásokat felhasználó szervezetek ellenőrzése, költségvetés előkészítésében való közreműködés 27 tag (tagországonként egy)

21 Területi tervezés az Európai Unióban
I. szakasz: 1957–1988: 1958 két alap: ESZA és az EMOGA; 1964 regionális politika; 1967 DG XVI. létrehozása (1999-től Regional Policy DG); 1972 Párizsi csúcsértekezlet (cél: strukturális és területi egyenlőtlenségek mérséklése); 1973 első bővítés (Egyesült Királyság, Ír Köztársaság, Dánia); 1974/1975 Európai Regionális Fejlesztési Alap; 1981 Görögország felvétele; 1986 Spanyolország és Portugália felvétele; 1986 Egységes Európai Okmány (a szerződések részét képezi a területi, gazdasági és szociális kohézió, konvergencia cél); 1988 Strukturális Alapok reformja

22 Területi tervezés az Európai Unióban
II. szakasz: 1989-től a programozás rendszerének bevezetése 1989–1993 programozási időszak: 5 célkitűzés 1994–1999 programozási időszak: 5 +1 célkitűzés 2000–2006 programozási időszak: 3 célkitűzés 2007–2013 programozási időszak: 3 célkitűzés programozási időszak: Horizon(t) 2020 1995 Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása 2004 a Tízek csatlakozása 2007: Románia, Bulgária 2013: Horvátország

23 Programozás 1. KÖZÖSSÉGI SZINT: szabályozás, általános keretek meghatározása Kedvezményezett területek lehatárolása (GDP /hazai termék/, GNI /nemzeti jövedelem/ arányosan) Jogszabályok, iránymutatások, munkaanyagok Prioritások: Közösségi Stratégiai Irányelvek Országonkénti indikatív pénzügyi keretek meghatározása 2. NEMZETI ÉS REGIONÁLIS SZINT(Bizottsági szakértőkkel) tervezés/programozás Regionális (NUTS 2 vagy 3) vagy nemzeti fejlesztési terv elkészítése, (NFT, NSRK/ÚMFT/ÚSZT, most: OFTK: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció = Nemzeti Fejlesztés 2030) Operatív programok készítése 3. KÖZÖS PROGRAMOZÁS a tervek elfogadása, döntéshozatal Korábban ÚMFT, majd ÚSZT, most: OFTK és Operatív programok Akciótervek 2-3 évre 4. DECENTRALIZÁLT megvalósítás Végrehajtás és pénzügyi teljesítés Folyamatos értékelés Monitoring Bizottságok, Irányító, Igazoló és Audit (korábban fizetési és ellenőrzési) hatóságok felállítása és működtetése Beszámolók, záró jelentések, pénzügyi ellenőrzések N+2, és n+3 szabály

24 EU prioritások a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

25 H2020 célkitűzések Kiváló tudomány - az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza. Vezető ipari szerep - Európa vezető szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni. Társadalmi kihívások – az Európa egésze számára kihívást jelentő társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein. EIT: Európai Innovációs és Technológiai Intézet JRC: Közös Kutatóközpont

26 Források Kohéziós Alap (KA) Strukturális Alapok:
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Strukturális Alapokról leválasztva: Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EHA)

27 „Hazai-EU-s” Források 2014-2020
Magyarország: millió euró (7 761 mrd Ft) Kohéziós Alap: millió euró Strukturális Alapok: ERFA: millió euró ESZA: millió euró EMVA: millió euró ETHA: 39 millió euró KMR: 464 millió euró Konvergencia régiók: millió euró Csak az ERFA és az ESZA oszlik a régiók között fejlettség szerint

28 Operatív Programok (OP-k)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F), infokommunikációs technológia fejlesztése, rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás ösztönzése és üzleti környezet fejlesztése. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) az intelligens és tudásalapú növekedés (KFI)– versenyképes gazdaság-, valamint kis- és középvállalkozás (KKV)fejlesztés, az integrált települési és közösségi infrastruktúra-fejlesztés, a térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok Pest megyei városokra és térségeikre, a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok

29 Operatív Programok (OP-k)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programok, nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség javító programjai (megyei jogú városok és térségeik), kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programok (CLLD típusú programok), decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok, (ESZA) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén, a fejlesztések a társadalmi befogadás érdekében, az infrastrukturális beruházások az oktatás és kultúra területén, az oktatási, kulturális fejlesztések, a közigazgatási infrastruktúra feltételeinek javítása, a kutatási fejlesztések,

30 Operatív Programok (OP-k)
Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP) a nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása, a nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása, a regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság javítása, a regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása, integrált, fenntartható elővárosi mobilitási rendszerek fejlesztése a nagyvárosokban, Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (NFM) a klímaváltozásra történő felkészülés, a víziközmű szolgáltatás fejlesztése, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással, a levegőminőséggel és a zajvédelemmel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések, a megújuló energiaforrások alkalmazása, energetikai és energiahatékonysági fejlesztések, az energetikai, környezetügyi kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I), szemléletformálás, Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) a fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, az innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást is, a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, a foglalkoztatás és a területi kohézió növelése,

31 Operatív Programok (OP-k)
Vidékfejlesztési Program (VP) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés, szociális szövetkezetek és önellátó gazdálkodás támogatása a vidéki térségekben

32 Prioritások és OP-k (2007-2013)
Forrás IH-KSZ Finanszírozás Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2 382 mrd Ft NGM ERFA: mFt ESZA: mFt Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1 034 mrd Ft NFM KA: mFt ERFA: mFt TERÜLET- ÉS Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1 051 mrd Ft ERFA: mFt ESZA: mFt Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 810 mrd Ft EMMI ERFA: mFt ESZA: mFt Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 144 mrd Ft ERFA: mFt ESZA: mFt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 997 mrd Ft KA: mFt ERFA: mFt Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) 246 mrd Ft ME KA: mFt ESZA: mFt Vidékfejlesztési Program (VP) 1 071 mrd Ft VM EMVA: mFt Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 12 mrd Ft ETHA: mFt Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) ESZA: mFt

33 IH KSZ ME NFK FKB Intézményrendszer Miniszterelnökség
Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság FKB Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság

34 Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság
NFK Biztosítja az alapok közötti koordinációt kormányzati szinten Az IH-k egymás közötti egyeztetéseinek és együttműködéseinek fóruma az NFK által működtetett Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (FKB) FKB az NFK javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő, koordináló testülete Feladata az európai uniós forrásokból megvalósuló programok összehangolásának biztosítása és a Kormány fejlesztéspolitikai döntéseinek előkészítése.

35 IH: Irányító Hatóság Az Európai Uniós pályáztatás folyamatát támogató Irányító Hatóságok. Az Irányító Hatóság közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Programkiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint Közreműködő Szervezetek vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó egységek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását.

36 KSZ – Közreműködő Szervezet
Részt vesz a feladatkörébe tartozó akcióterv kidolgozásában. Az Irányító Hatóság által meghatározott követelményeknek megfelelően éves munkatervet készít, amely tartalmazza a pályázatok meghirdetésének és beadási határidejének tervezett dátumait, a kötelezettségvállalásra, támogatási szerződések megkötésére és kifizetésre vonatkozó éves irányszámokat. Közreműködik a pályázati kiírások és támogatási szerződések mintáinak elkészítésében az IH-val és a szakminisztériumokkal együttműködésben. Befogadja és értékeli a projekt javaslatokat, az irányító hatósággal történt megállapodásnak megfelelően szükség szerint bíráló bizottságokat állít fel és működtet, amennyiben ezt az Irányító Hatóság a közreműködő szervezetre delegálta. Vizsgálja a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítését, valamint ellenőrzi, hogy a műveleteknek a kedvezményezettek által bejelentett költségei valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályokkal összhangban állnak. Megköti és módosítja a támogatási szerződéseket. Nyomon követi a projektek megvalósítását, elvégzi a támogatások kifizetését és a projektek zárásával kapcsolatos feladatokat, lebonyolítja az ellenőrzéseket, feltárja és jelenti a szabálytalanságokat (ennek kapcsán szabálytalanságkezelési rendszert alakít ki és működtet).

37 Egyéb K+F+I támogatások
Norvég Alap Egészségügyi és zöldipari K+F Gender kutatások Kisprojektek, ösztöndíjak FP7: utolsó kiírások 2012 Horizon 2020 („FP8”): 8. Kutatási, Technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram Innovációs Alap Országos Tudományos Alapprogramok (OTKA) Partnerkeresés és kapcsolatépítés nemzetközi szinten

38 Európai területi együttműködés (ETE)
Magyarország-Szlovákia HÁEOP Magyarország-Románia HÁEOP Magyarország-Horvátország HÁEOP Magyarország-Szerbia HÁEOP Ausztria-Magyarország HÁEOP Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI HÁEOP Délkelet Európai Transznacionális EP Közép-európai Transznacionális EP Interreg IVC Interregionális EOP INTERACT 2 OP ESPON 2013 OP URBACT OP

39 Horizon 2020: 5 cél, 7 kezdeményezés
Célok: Foglalkoztatás K+F Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás Oktatás Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen Kezdeményezések: Intelligens növekedés Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság Fenntartható növekedés Erőforrás-hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában Inkluzív növekedés Új készségek és munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platform

40 Nemzeti fejlesztés 2020 Országos Fejlesztési Koncepció
Országos Területfejlesztési Koncepció Társadalmi egyeztetésre bocsátva Nemzeti prioritások 2030 Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé Útban az energiafüggetlenség és hatékonyság felé Népesedési és közösségi fordulat, a gyermekvállalás fokozása Területi növekedés és integráció az erős helyi gazdaság bázisán

41 Fejlesztési prioritások 2014-2020
Ágazati fókuszú prioritások Innovatív magyar gazdasági növekedés és foglalkoztatás Energia-hatékonyság, fenntartható erőforrás-gazdálkodás, klíma- és környezetvédelem Elérhetőség, megújuló közösségi közlekedés és tranzitgazdaság Befogadó, gyarapodó tudástársadalom Terület- és vidékfejlesztési fókuszú prioritások Budapest és térsége vezető makro-regionális szerepkörben Területi növekedés és integráció, területfejlesztés Életképes vidék, bővülő agrár- és élelmiszer-gazdaság, halászat Kiteljesedő Kárpát-medencei, Duna menti nemzeti és európai területi együttműködés Horizontális fókuszú prioritások Hatékony végrehajtás, fejlesztő, közszolgáltató és jó állam Direkt uniós források az európai magyar hálózati integráció biztosítása érdekében

42 technológia transzfer
SZE-Győr pályázati projektek Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében Tudásmenedzsment Központ tudásmag szervezet infrastruktúra oktatás szolgáltatás kutatás disszemináció technológia transzfer Intézményfejlesztési pályázati projektek alapadatai Vezetői Inf. Rsz Munkaerőpiaci kapcso. INNO-RAAB Tudáspark (Befektető) (Projektötlet) Vezetői Inf. Rsz DPR; Hallgatói Szolg. 20 feletti egyetemfejlesztési projekt összehangolt végrehajtása ( ) Az egyetemi működés teljes spektrumát átfogja A fejlesztés forrásai: ~ 12 milliárd Ft EU-társfinanszírozású forrás mellett ~2 milliárd Ft vállalati és önkormányzati, valamint ~1 milliárd Ft saját egyetemi forrás Képzők képzése Tananyag- fejlesztés - - Parkoló ház - - Energia- hatékonyság Tud. Műhelyek, Tehetséggondozás Kollégium Hőszig. Kutatóegyetem Alkalm. matematika Nemzetközi team Könyvtári szolg. Műterem- ház INNO-Share 2.Emelet & K+F Új-Tudástér INNO-Share K+F MOBILIS központ (Győr Város) KKK (Universitas) Audi Institute Audi, Győr Tudás- disszemináció Alkalm. Koop. kutatások -

43 SZE-Győr „hidak” Fejlesztések a stratégia megvalósítása érdekében
Könnyebb megközelíthetőség, egyszerűbb parkolás Integrálódás a megújuló belvárosi térbe Szakképzés, továbbképzés, oktatás-módszertan Jedlik Híd Új forgalmi rend Új-Tudástér Érdeklődés felkeltése, pályaorientáció Városi hallgatói, kulturális szolgáltatások Bridge Klub mobilis központ „Tudáspláza”: Integrált könyvtári, információs és innovációs szolgáltatások INNO-Share Gyakorlatorientált képzések Practing, duális képzés, e-learning Audi Intézet Tudásmenedzsment Központ Kutatási kapa-citás fejlesztés Audi HM - SZE-Győr Kutatóközpont Vállalati kutatásokban való részvétel képessége K+F laborfejlesztés Innováció-támogatás, tudáshasznosítás, tudomány-disszemináció

44 1992-1993 Maastrichti szerződés 2004. május 1.
Válaszok Európai Unió Maastrichti szerződés 2004. május 1. Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Írország, Dánia, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Svédország, Finnország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ciprus, Málta, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Bulgária Jean-Claude Juncker Lettország (Magyarország: január-június), következő: Luxemburg 21 (5 évre szóló mandátum, utolsó választások 2014)

45 Sikeres pályázást kívánunk. 
Köszönjük a figyelmet! Sikeres pályázást kívánunk. 