Az Európai Unió politikái és Magyarország pályázati rendszere Az Európai Unió kialakulása A regionális politika céljai és alapelvei Az Európai Unió Stukturális és Kohéziós Alapjai A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Operatív Programok Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Európa Terv II. Ponácz György Márk SAKK-tréner 1. modul

Mi az Európai Unió? Az Európai Unió (EU) olyan demokratikus európai országok családja, amelyek a békéért és a fejlődésért dolgoznak együtt. Nem egy állam, amely a létező államok helyébe lép; az EU több, mint bármely más nemzetközi szervezet. Egyedülálló mert tagállamai közös intézményeket állítottak fel, melyekben egyesítik szuverenitásuk egy részét, hogy a közös érdeket képviselő döntések demokratikusan, európai szinten jöhessenek létre. A szuverenitásuk egyesítését „európai integrációnak” is hívják.

Az európai integráció gyökerei Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európai integráció ötletét először Robert Schuman, francia külügyminiszter vetette fel beszédében, az ún. Schuman Deklarációban, 1950. május 9-én. Azóta ezt a napot az Európai Unió „születésnapjaként” ünnepeljük minden évben.

Előzmények: a három közösség 1: Európai Szén és Acélközösség (Párizsi Szerződés 1951. április 18.) 2: Európai Gazdasági Közösség 3: Európai Atomenergia Közösség A résztvevő országok: Belgium, Franciao., Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország. Ezt a három közösséget később összevonva Európai Közösségeknek (EK) nevezték. Központi céljuk: Vámunió és közös piac létrehozása. Vámunió: kereskedelmi korlátozások felszámolása és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika. Közös piac: olyan terület, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat. (A három szervezetet 1967-ben vonták össze.)

Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, a Római Szerződés Római Szerződés: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország hozták létre 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. A dokumentumban lefektették az integráció alapjait is, a közös piac létrehozásának szándékát és alapelveit. Ez tartalmazta a "négy szabadság": a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának gondolatát. A Római Szerződés a mai Európai Unió alapító dokumentumának tekinthető.

Intézmények fejlődése, szerződések 1993. Maastrichti Szerződés: létrehozta az Európai Uniót 1999-ig létrehozta a monetáris uniót, bevezette a közös európai pénzt, az eurót. 1997. Amszterdami Szerződés: vízumpolitika, menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, bevándorlás kezelése 2001. Nizzai csúcs – intézményi reformok, melyek lehetővé tették az új tagállamok felvételét

Tagállamok csatlakozása 1973. Dánia, Egyesült Királyság és Írország 1981. Görögország 1986. Portugália és Spanyolország 1989. NDK 1995. Svédország, Ausztria és Finnország 2004. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta

A regionális politika célja és alapelvei Az Európai Unió egyes részei, régiói közti különbségek mérséklése, az elmaradott, kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítése.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Koncentráció: A támogatott területeken a különböző forrásokból, alapokból származó közpénzeket - mint például a különböző Strukturális Alapokból, az Európai Beruházási Bankból származó támogatásokat - egy-egy régió fejlesztési programjában a nemzeti forrásokkal együtt és koordináltan kell felhasználni. A kiemelten támogatandó célok meghatározása és az erőforrások koncentrált allokálása a kiemelt célokhoz és a legelmaradottabb területekre.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Partnerség: A a partnerség elve a területfejlesztési programok előkészítésében, finanszírozásában, végrehajtásában és sikerében érdekelt szervezetek együttműködését, összefogását foglalja magában.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Programozás: A programozás olyan szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely magában foglalja a végrehajtás szakaszait a több éves időszakokon keresztül, a tagállamok és a Közösség együttműködésében. 1989-től kezdődően az addigi projektfinanszírozásról áttértek a középtávú - 3-6 éves - komplex térségfejlesztő programok készítésére.

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika alapelvei: Addicionalitás: Az addicionalitás mint alapelv azt tartalmazza, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. A projekteket a tagállamok és az EU együtt finanszírozza (társfinanszírozás).

A regionális politika célja és alapelvei A regionális politika további alapelvei: Szubszidiaritás: A döntéseket azokat a lehető legalacsonyabb területi szinten kell meghozni, ahol a szükséges képességek és kompetenciák még rendelkezésre állnak. („Ne döntsenek a fejünk felett!”) Decentralizáció: A döntéseket a központokból (centrumokból) alacsonyabb szintekre kell telepíteni. Szorosan összefügg az előző alapelvvel.

Strukturális Alapok 4 Strukturális Alap létezik: (Zárójelben a magyar és az angol rövidítés.) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, ERDF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA, EAGGF) Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE, FIFG)

Strukturális Alapok és Kohéziós Alap létrehozásának időpontjai Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) /1975/ Európai Szociális Alap (ESF) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Orientációs Része /1970/ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) /1993/ Kohéziós Alap /1993/

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Célja: a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása a regionális egyenlőtlenségek felszámolása révén, a régiók fejlesztésében és átalakulásában való részvételével. Az alap 1975-ben kezdte meg működését. Az alap feladatai: Új munkalehetőségek teremtése, illetve a meglévők megtartása. Az infrastruktúra fejlesztése.

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): Az alap feladatai: A helyi fejlődés elősegítése. Oktatás, egészségügy finanszírozása. Helyi kutatás és technológiai fejlesztés előmozdítása. Környezetvédelem elősegítése.

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Célja: az EU-n belüli elhelyezkedés megkönnyítése, a dolgozók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése, ill. az ipari változásokhoz és a termelési rendszer fejlődéséhez való alkalmazkodását, különösen szakmai képzés és átképzés által. Az alap 1960-ban kezdte meg működését.

Strukturális Alapok Európai Szociális Alap (ESZA): Az alap feladatai: Szakképzés. Indítóképzés. Átképzés, alkalmazkodás a munkaerő-piaci változásokhoz. Egyenlő esélyek megteremtése. Oktatás, tanárképzés.

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Célja: A mezőgazdasági struktúrák alkalmazkodásának felgyorsítása a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának keretében, illetve a vidékfejlesztés és a gazdaságilag elmaradott régiók strukturális alkalmazkodásának támogatása. Az alap 1962-ben kezdte meg működését.

Strukturális Alapok Az EMOGA Orientációs Részlege: Az alap feladatai: Fenntartható fejlődés, rekonstrukció és környezetvédelem elősegítése. Új termékek, minőség, szaktanácsadás, pénzügyi tervezés. Talajjavítás, öntözés, csatornázás. Infrastruktúra, turizmus, kézművesipar fejlesztése. Kutatás és fejlesztés.

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Célja: a halászati szektor életképes vállalkozásai versenyképességének javítása a halászati kapacitások és a természeti források közötti egyensúly megbomlása nélkül. Az alap 1993-ban kezdte meg működését önálló pénzügyi alapként az EU halászati politikájának intézményesítésére.

Strukturális Alapok Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköze (HOPE): Az alap feladatai: A gazdaságilag életképes halászati vállalatok fejlődésének és versenyképességének erősítése. A halászati termékek hozzáadott értékének és kínálatának növelése. A csökkenő halászati tevékenység miatt csökkenő bevételekhez jutó, a tengeri halászatban jelentősen érdekelt térségek, települések gazdaságának szerkezetátalakítása és diverzifikálása.

Strukturális Alapok A Strukturális Alapok szétosztása: Az Európai Unió a társadalmi elmaradottsággal, a súlyos gazdasági és társadalmi válsággal, illetve munkanélküliséggel küszködő támogatásra javasolt területeket előre meghatározott statisztikai mutatók alapján választja ki és sorolja be a három célkitűzés egyikébe. A Strukturális Alapok a három célkitűzés valamelyikébe besorolt régiókban támogatják a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a versenyképesség növelését, a gazdasági innovációt (elsősorban a kis- és középvállalkozásokban), a foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztését, a környezet védelmét és javítását, az egyenlőtlenségek felszámolását, a férfiak és nők közötti hátrányos megkülönböztetés megszüntetését.

A Strukturális Alapok 3 célkitűzése I. Célkitűzés: az elmaradott területek fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának támogatása. II. Célkitűzés: strukturális nehézségekkel küzdő régiók gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása. III. Célkitűzés: oktatási, szakképzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációja, valamint adaptációs képessége javításának támogatása.

Strukturális Alapok költségvetése A célkitűzések részesedése a Strukturális Alapokból és megoszlásuk (2000-2006): I. Célkitűzés: ERFA, ESZA, EMOGA-O, HOPE. 135,9 Mrd €, az Alapok 69,7%-a. II. Célkitűzés: ERFA és ESZA. 22,5 Mrd €, az Alapok 11,5%-a. III. Célkitűzés: ESZA. 24,05 Mrd €, az Alapok 12,3%-a. Strukturális Alapok összesen: 195 Mrd € a 2000-2006 közötti időszakban.

Közösségi Kezdeményezések Közösség Kezdeményezésekre az Alapok 5,5%-a jut 2000-2006 között az alábbi 4 programra: INTERREG: A transznacionális, határokon átnyúló és interregionális együttműködést és tervezést támogatja (ERFA). LEADER+: A munkahelyteremtést célzó gazdasági környezet fejlesztése, képzések és kapacitásnövelés révén vidékfejlesztés elősegítése (AVOP részeként vezetik be).

Közösségi Kezdeményezések EQUAL: A kezdeményezés célja a munkaerőpiacon kialakult hátrányos helyzet és mindennemű egyenlőtlenség leküzdése (ESZA). URBAN: A válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődését igyekszik elősegíteni (ERFA). A Közösségi Kezdeményezésekben ’93-tól már a társult államok is részt vehettek, hogy megismerjék az uniós szabályozást. Az URBAN program Magyarországon csak 2006-ban indul el, a többi már 2004 óta elérhető, pályázható.

Előcsatlakozási Alapok PHARE program: Feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. 1998-tól a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel.

Előcsatlakozási Alapok ISPA program: Az ISPA a közlekedési infrastruktúra és környezetvédelmi beruházások támogatására, valamint a Kohéziós Alap majdani forrásainak igénybevételéhez szükséges programozási technikák elsajátítására hivatott.

Előcsatlakozási Alapok SAPARD program: Célja a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése. Támogatásai lényegében a közös agrárpolitikára való felkészülést szolgálják a csatlakozásig hátralevő időszakban. Egyrészt segítséget nyújt a jelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott agrárstruktúra-, és vidékfejlesztési intézkedésekre. Másrészt hozzájárul egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez.

Kohéziós Alap A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani A 2000-2006-os periódusra a Kohéziós Alap teljes költségvetése 18 milliárd euró.

Kohéziós Alap A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső vásárlóerő-paritáson számított GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Ez a feltétel a csatlakozni kívánó országok mindegyikére, így hazánkra is teljesül.

A SA és KA költségvetésének értékelése 1989-1993: 63 milliárd ECU 1994-1999: 143 milliárd ECU + 15 milliárd ECU Kohéziós Alap 2000-2006: 195 milliárd euró + 18 milliárd euró Kohéziós Alap az EU GDP-jének 0,46%-a  „áldozatvállalás” kérdése

Pénzügyi adatok A strukturális politikák finanszírozása (millió euró, 1999-es árakon)   2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Strukturális Alapok 29 430 28 840 28 250 27 670 27 080 26 660 Kohéziós Alap 2 615 2 515 2 510 Összesen 32 045 31 455 30 865 30 285 29 595 29 170

Az EU pénzügyi alapjai EMOGA 15,7% ESZA 22% ERFA 62,1% HOPE 0,2% KOHÉZIÓS ALAP Spanyolországban , Portugáliában Írországban és Görögországban 290 Mrd forint (2000-2006) EMOGA 15,7% Európai Mezőgazdasági Orientációs Garancia Alap Szekció ESZA 22% Szociális ERFA 62,1% Regionális Fejlesztési HOPE 0,2% Halászati Pénzügyi Eszköz Strukturális Alapok 510 forint (2000-2006) STRUKTURÁLIS ALAPOK

Az EU strukturális politikája Mely régiók kaphatnak támogatást? 1. célkitűzés: fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése (ERFA, ESZA, EMOGA, HOPE) 3 év átlagban GDP/fő < az EU-átlag 75% 2. célkitűzés: strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása (ERFA, ESZA) 3. célkitűzés: oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését célzó támogatás (horizontális – ESZA)

Strukturális Alap projektek finanszírozási aránya

Az EU pénzügyi alapok rendszere „csatlakozás előtt” „csatlakozás után” ERFA ESZA PHARE Kohéziós Alap ISPA SAPARD EMOGA/HOPE

Mi a Nemzeti Fejlesztési Terv? Az 1266/99 EK rendelet szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a 2004-es csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjainak pénzügyi támogatását. Tervezési Alapdokumentum Magyarország és az EU kölcsönös pénzügyi kötelezettségvállalása Csak az 1. célkitűzés alá eső országoknak kötelező Az EU forrásból társfinanszírozott fejlesztési javaslatok összessége, ezen kívül vannak kizárólag hazai forrásból finanszírozott pályázatok is.

Az NFT felépítése Helyzetelemzés Stratégia Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások) Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke prioritások szerint Operatív programok rövid összefoglalója Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere) Partnerség

A KTK célrendszere KTK 2004-2006 Közeledés az EU gazdasági és társadalmi fejlettségi szintjéhez Kiegyen-súlyozottabb regionális fejlődés A humán erőforrások jobb kihasználása A gazdasági versenyképesség javítása Jobb környezet Specifikus Célok Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Technikai Segítségnyújtás Prioritások Operatív Program Gazdasági versenyképességi OP Agrár és vidékfejlesztési OP Humán erőforrás fejlesztési OP Környezetvé-delmi és infrastruktúra-fejlesztési OP Regionális fejlesztési OP

Operatív programok HEFOP Humánerőforrás- fejlesztési OP (FMM) Gazdasági versenyképességi OP (GKM) GVOP ROP KIOP Környezetvédelmi és infrastruktúra- fejlesztési OP (GKM) AVOP Agrár- és vidék- fejlesztési OP (FVM) Regionális fejlesztési OP (NTH)

Gazdasági versenyképesség OP Befektetés ösztönzés Kis-és középvállalkozások fejlesztése Kutatás-fejlesztés és innováció Információs társadalom

Agrár- és Vidékfejlesztés OP Mezőgazdasági versenyképesség Élelmiszeripar modernizációja Vidékfejlesztés

Környezetvédelem és Infrastruktúra OP Környezetvédelem (pl: zaj- és légszennyezés csökkentése, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés fejlesztése) Egészségügy (pl: orvostechnikai gépek, IT fejlesztés) Közlekedési infrastruktúra (pl.: közúthálózat fejlesztése, régiók közötti elérhetőség javítása) Távközlés elmaradott területeken

Humán erőforrások fejlesztése OP Aktív munkaerő-piaci politikák Hátrányos helyzetűek reintegrációja Alkalmazkodóképesség és vállalkozói ismeretek javítása Oktatás, képzés rendszerének fejlesztése Szociális és oktatási infrastruktúra

Regionális fejlesztés OP Regionális gazdasági környezet fejlesztése Integrált térség- és településfejlesztés A társadalom megújuló képességének javítása

Az NFT számokban (2004-2006) 1100-1500 Mrd Ft EU forrás és magyar társfinanszírozás fordítható fejlesztésekre EU források: ~750 Mrd Ft Magyar társfinanszírozás: ~ 550Mrd Ft Magánforrás: 300-400 Mrd Ft

Támogatás a strukturális alapokból Százalékos megoszlás AVOP 15,59% GVOP 23,04% KIOP 16,08% HEFOP 27,64% ROP 17,66% Összesen 100,00%

EU-támogatások Magyarországon 2000-2006

A végrehajtás intézményi struktúrája Monitoring Bizottság Kifizető hatóság Irányító Hatóság Végrehajtásban résztvevő szervezetek Közreműködő Szervezetek Kedvezményezettek (pályázók)

(Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) Vidékfejlesztési Terv OFK Kizárólag hazai forrásokból finanszírozott fejlesztések II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Eu+hazai források) Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv (EU + hazai források) Operatív Programok

Az Európa Terv elkészítésének menetrendje Fejlesztéspolitikai Koncepció Feladatok NFT II. (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) Operatív Programok NFT II. szövegezése Megvalósítás 2005 márc. szept. 2006 jún. 2007 Egyeztetések Négypárti egyezetések Társadalmi-gazdasági partnerek Tárgyalás az Európai Bizottsággal

További lépések: Átfogó Fejlesztési Terv (ÁFT) 2004 2006 - 2007 2013 II. NFT I. NFT ÁFT ÁFT II. NFT Hazai fejlesztések

Az új Országos Területfejlesztési Koncepció I. HARMONIKUS TÉRSZERKEZET II. ÁTFOGÓ CÉLOK (2020) Térségi verseny-képesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus III. ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK (2007-13) Versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja Regionális pólusok, városhálózatok, tengelyek Elmaradott térségek és perifériák felzárkóztatása Tartósan versenyképes Balaton térség Fenntarthatóan felzárkózó Tisza térség Duna-völgy fejlesztése (?) Határ menti területek együttműködésének bővítése Fejlesztési prioritások vidéki térségekre Területi prioritások a szakpolitikák számára Az OTK kijelöli az ország fejlesztéspolitikájának területi céljait. Az ország egészének az EU-hoz való felzárkózása csak úgy érhető el, ha: az ország hatékonyabban kapcsolódik be az európai térbe; a régiók versenyképessége javul; környezeti, társadalmi, gazdasági szempontból fenntartható rendszerekben fejlődik; a növekedés erőforrásai eredményesebben terjednek szét az országon belül; A hatékony fejlesztéspolitika a helyi-regionális sajátosságokhoz igazodik és térségenként integráltan valósul meg. IV. RÉGIÓK FEJLESZTÉSI CÉLJAI V. ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER

Magyarország 7 régiója Forrás: Statisztikai Zsebkönyv, 2000

EURÓPA-terv 2004 Az Európa-terv a kormány hosszú távú fejlesztési céljait tartalmazza 1365 milliárd forint értékben, uniós és hazai forrásokból finanszírozható, fejlesztési programokat 2006-ig, a 2007-2015-ig tartó időszakra vonatkozó II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészületeit, további központi programokat, pályázatokat és fejlesztéseket. 

Az Európa Terv tartalmazza a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait gazdaság versenyképessége (290,6Mrd Ft)  humán erőforrások fejlesztése (191,4 Mrd Ft)   infrastruktúra fejlesztése(122,1 Mrd Ft)  agrárágazat és a vidék erősítése (223,2 Mrd Ft)  regionális felzárkózás (140,8 Mrd Ft )  kohéziós fejlesztéseket (397,2 Mrd Ft)   Összesen 1365 Mrd Ft értékű fejlesztés 

Az Európa Terv (2007-2013) 1 2 3 4 5 6 7 8 Globális tervezés Területi tervezés (Régió, Bp., Balaton…) 1 STRATÉGIA 4 STRA- TÉGIAI TENGELY 8 STRA- FŐIRÁNY 16 STRA- IRÁNY 1.1 gyermek, ifjúság, család 2.2. migráció, mobilitás 2.1. demográfia 7.1. közlekedés 3.1. tudomány 4.1. innováció 6.2. élelmiszer 1.2. szociális 5.1. ágazatok 5.2. turizmus 3.2. kultúra 7.2. energia 6.1. agrár, 8.2. tanya 4.2. K+F 8.1 falu C. Versenykésség D. Kohézió D. Kohézió OT IT B. Fenntartható fejlődés KF TF ET AT A. Tudásalapú társadalom GF VF 1 2 3 4 5 6 7 8

A tervvel és a tervezéssel szemben támasztott követelmények: A fejlesztéspolitika kihívásai a következő programozási időszakban (2007–2013) A tervvel és a tervezéssel szemben támasztott követelmények: A terv ciklusokon átnyúló jellegéből fakadó politikai konszenzuskényszer és társadalmi partnerség A hazai és a közösségi források közötti együtthatás megteremtése Az Európa Unió kohéziós politikájának reformja, a jelenlegi tendenciák és következményeik A megnövekedett forrás felhasználásának kérdései Az uniós határidők szem előtt tartása

A 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM 2007 - 2015 KOHÉZIÓ Egészséges társadalom Gyermek, Ifjúság, Család, Szociális kérdések Aktív társadalom Foglalkoztatás, Demográfia, Migráció, Mobilitás, Képzés TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM Településfejlesztés (Urbanizáció) Falu, Város, Tanya Regionális, területi bontás Intézményfejlesztés Okos társadalom Felsőoktatás. Tudomány, Kultúra Környezetfejlesztés Infrastruktúra, Közlekedés, Vízügy, Energia Információs társadalom Innováció, K+F FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Vidékfejlesztés Agrárium, Élelmiszergazdaság Gazdaságfejlesztés Ágazatok, Turizmus VERSENY-KÉPESSÉG

Hogyan jutunk el az NFT-től a pályázati kiírásokig? EU: SA rendeletek & egyeztetés az NFT-ről és az OP-kről tagállam: Nemzeti Fejlesztési Terv EU és tagállam: Közösségi Támogatási Keretszerződés HEF Operatív Program (Más OP-k) Regionális Operatív Program 1. intézkedés 2 . intézkedés 2. intézkedés Pályázati felhívás pályázat Pályázati fh.

A felsőoktatás pályázati rendszere az NFT-ben: a HEFOP prioritásai és intézkedései

A felsőoktatás pályázati rendszere az NFT-ben: a HEFOP pályázatok helye

Köszönöm a figyelmet!