Elektronikus kormányzat
Definíció: ekormányzat Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben mind az állami zsargonban egy univerzális jövőkép-javító tényezővé nőtte ki magát. Ennek megfelelően jelentése nem „egynemű”, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. A legtipikusabb jelentéstartalmai: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja: a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, – intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.
Definíció: szolgáltató állam A szolgáltató államhoz vezető reformfolyamat a tekintélyelv, autoriter, a Hatalom külsőségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe lépésről lépésre egy állampolgár-központú, nyílt szerepfelfogású közszférát állít, amelyben az állam valóban szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak.
Az e-kormányzás jövőképe Valódi, állam-állampolgár kétoldalú kapcsolatok kiépülése. Hatékonyabb, átláthatóbb és olcsóbb közigazgatás. A részvételi demokrácia kiszélesítése. Az információ szabad áramlásának biztosítása.
Globális kihívások Az EU információs-társadalom kiépítése terén lemaradásban van mind az észak-amerikai mind az ázsiai térséggel szemben Egy ország versenyképessége alapvetően függ az ország elektronizáltságának mértékétől (Bangemann jelentés) Az Európai Unió a globális kihívásokra válaszul kidolgozta az eEuropa 2005 programot
Beilleszkedés a pán – európai eKormányzati rendszerbe Fő cél (Lisszaboni konferencia) az Európai Unió a tudásalapú társadalomra támaszkodva 2010-re előzze meg az USA-t Operatív célok (eEurope 2005) Interaktív közszolgáltatások: elérhetővé tenni mindenki számára 2004 év végére Közbeszerzés: jelentős részének elektronikus útra terelése 2005 végére Közösségi internet hozzáférési pontok: minden állampolgár részére biztosítani a hozzáférést ezekhez, a lehetőleg szélessávval rendelkező pontokhoz Szélessávú kapcsolatok: minden közintézmény részére biztosítani 2005 végére technológia semlegesen Interoperabilitás: kiemelt jelentőségnek tekinthető Kultúra és turizmus: e-szolgáltatások indítása Európa népszerűsítése céljából 2005 végére Biztonságos kommunikáció az államigazgatásban: minősített kormányzati információk számára egy rendszer kialakítása 2003 végére
Az EU 20 alapvető kormányzati szolgáltatást jelölt meg, melyeket a tagországoknak létre kell hozniuk Állampolgárok számára 12 kormányzati szolgáltatás Személyi jövedelemadó: bevallás, tájékoztatás az értékelésről (4 szint) Munkaügyi központok által nyújtott, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások (3 szint) Társadalombiztosítási járulékokkal összefüggő (3 szint) Személyi iratok (útlevél, jogosítvány) (2 szint) Gépkocsi nyilvántartás (új, használt és import gépjárművek) (3 szint) Építési engedély igénylése (1 szint) Rendőrségi bejelentések (pl. lopás bejelentése) (2 szint) Nyilvános könyvtárak (katalógus megléte) (3 szint) Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági): igénylés és elkészítés / kiszállítás (3 szint) Felsőoktatásba, egyetemre történ jelentkezés (4 szint) Lakcímváltozás bejelentése (3 szint) Egészségügyi szolgáltatások (pl. időpont kérése / bejelentkezés) (2 szint)
Egészségügyi hozzájárulás (2 szint) Az EU 20 alapvető kormányzati szolgáltatást jelölt meg, melyeket a tagországoknak létre kell hozniuk Vállalati kör számára 8 kormányzati szolgáltatás Egészségügyi hozzájárulás (2 szint) Társasági adó: bevallás, értesítés (4 szint) ÁFA: bevallás, értesítés (4 szint) Új társaság bejegyzése (4 szint) Adatszolgáltatás statisztikai hivatalok felé (3 szint) Vámnyilatkozat (3 szint) Környezetvédelemmel kapcsolatos engedélyek (jelentést beleértve) (3 szint) Közbeszerzés (2 szint)
Az elérendő szolgáltatások értékelése 1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás, 2. szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás 3. szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás 4. szint: a teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot) biztosító (ide értve a fizetést és a kézbesítést is lehetővé tevő) szolgáltatás
Az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (KET) Szabályozás és eljárások ha az ügyfél rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással, akkor kérelmét közvetlenül is benyújthatja ha ezzel nem rendelkezik, akkor a központi elektronikus szolgáltató rendszerben a számára nyitott ügyfélkapun keresztül intézheti ügyeit a központi rendszer működéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős (EKK) a hatóság igény esetén 8 napon belül tájékoztatja az ügyfelet az ügy iktatási számáról, az ügyintéző személyéről illetve a határidőkről, az esetleges hiánypótlásról (A hagyományos eljárásban is új, garanciális elem) ha elektronikus úton érkezik a kérelem, akkor ez csak 3 nap (de vissza kell igazolni a vételt)
Az „emberi tényező” fejlesztése és átalakítása kritikus az e-kormányzat kiépítése során A közigazgatáson belül az ún. „emberi tényező” fejlesztése és átalakítása nélkül az e-kormányzat kiépítése nem lehetséges, bármilyen korszerű is legyen a műszaki infrastruktúra. Az ügyfélközpontú online szolgáltatások nyújtása megköveteli, hogy a közigazgatási dolgozók gondolkodása is megváltozzon, és előtérbe kerüljön a szolgáltatás minősége és a kezdeményezőkészség. A tranzakciós folyamatok horizontális volta miatt szükséges az állami intézmények együttműködése, az információ és tudás egymással történ megosztása. A politikai vezetők elkötelezettsége és példamutatása katalizátora lehet az e-kormányzat elfogadtatásának. Ugyanakkor az állam egy adott társadalmi környezetben helyezkedik el, amelynek kultúrája is jelentsen hat az e-kormányzat fejlődésére. Például Észtország kooperatív politikai kultúrája segítette az e-kormányzat terjedését, míg Görögország tekintély elvű történelme bizalmatlanságot szült az emberekben a központi e-kormányzati akciókkal szemben. Az egyén szintjén kiemelt feladat a digitális írástudás fejlesztése, az ICT technológiák használatának az oktatása, valamint az e-bizalom építése mind a lakosság, mind a közigazgatás vonatkozásában.