Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990. A klasszikus hidegháború korszaka (1947-62): a Szovjetunióval szembeni „feltartóztatás” politikája, a Truman-doktrína, a Marshall-terv és a „két tábor” teória

A konfrontáció felé 1947. A II. vh-t követő átmeneti időszak: „már nem szövetségesek, még nem ellenfelelek” – ez 1947-ben véget ér. Hidegháborús doktrínák meghirdetése: Truman-elv, Marshall-terv, Zsdanov-Sztálin-féle „két tábor” teória párizsi békeszerződés (1947. február 10.)

A párbeszéd helyett kölcsönös előítélet, félelem, vita, vádaskodás – konfrontáció Az USA részéről átértékelődés: „rigai iskola” George F. Kennan moszkvai amerikai diplomata: 1946. február 22. 8000 szavas „hosszú távirata” – hozzájárul az USA Szovjetunióval szembeni új külpolitikájához: „feltartóztatás” – „containment” politika

Hosszú távirat „A szovjet kommunizmus, ugyanúgy, mint a fasizmus, eredendően, rendszer-specifikusan agresszív, expanzív természetű.” „a kommunista dogma, fanatikus hit (a rothadó kapitalizmus halálra van ítélve a szocializmussal szemben) lehetetlenné teszi a kiegyensúlyozott, tartós kooperációt a két győztes hatalom között.” „a betegesen bizalmatlan Sztálint nem lehet meggyőzni, csak feltartóztatni.”

„ahogy Hitler a világgazdasági válságot, úgy Sztálin Európa II. vh „ahogy Hitler a világgazdasági válságot, úgy Sztálin Európa II. vh. utáni katasztrofális gazdasági helyzetét használja ki arra, hogy háborús hódításait, befolyását kiterjessze.” + Churchill „vasfüggöny”-tézisei: „nemzeti szocializmus = szovjet kommunizmus” – mindkettő totális rendszer

A Truman-doktrína 1947. március 12. Előzmények: Az USA belső problémái: háborús termelésről béketermelésre, a foglalkoztatási szint fenntartása A szovjet veszély túldimenzionálása Az amerikai kooperációs készség szándékos redukálása (izoláció melletti politikusok háttérbe szorítása, a kormányzati megrendelések fenntartása)

A feltartóztatási politika leglelkesebb támogatói a katonai lobbik. A Jaltai Nyilatkozat demokratikus elveinek megsértése szovjet részről. (DE! meghatározó amerikai érdekek nem fűződtek Kelet-Közép-Európa országaihoz. 1947-es békeszerződés – érdekelhatárolódás, érdekszféra-kialakítás A „görög dominó” Nagy-Britannia nem tudta tovább finanszírozni a polgárháborút.

Az USA a SZU tudomására hozta: a II. vh Az USA a SZU tudomására hozta: a II. vh. utáni status quo megváltoztathatatlansága – casus belli lenne = Truman-doktrína – az izolációs politika teljes feladása Az eurázsiai peremrégiók stabilizálására: Truman-dokt. és a Marshall-terv Vandenberg-határozat (1948): Az USA törvényhozása lehetővé tette, hogy a nemzetbiztonság elveit szem előtt tartva az USA kormánya békeidőben regionális és kollektív segítség-nyújtási szerződéseket köthet. CIA, Pentagon erősödése, Nemzetbiztonsági Tanács,

A szovjet veszély túldimenzionálása (adófizetők szemében a külpolitika legitimálása, az óvilági szerepvállalás szükségessége) „vörös tintafolt-effektus” „szabad népek – totalitárius rendszerek” Felerősödött a tömbösödési folyamat 1947 végére egy gazdaságilag, politikailag, katonailag kettészakadt Európa körvonalai rajzolódtak ki.

Marshall-terv 1947. június 8. A Truman-doktrína gazdasági változata Európában a Marshall-tervben realizálódott. USA gazdasági segély kell Nyugat-Európa felvirágoztatásához – „vitamininjekció” Az életszínvonal emelkedésével felszámolható a nyomor forradalmasító táptalaja. – biztos tengerentúli szövetségesek. „Németországot nem kitaszítani kell a nemzetek közösségéből, hanem integrálni kell a nyugati demokratikus közösségbe.

A nyugat-európai államok gazdasági visszaesése, 1946/47 kemény tele: ismét protekcionista politika + Amerika túltermelési válsága == depresszió „a páciens egyre gyengébbé válik, miközben az orvosok csak diagnosztizálják” 1947-ben meghirdetik az 1951-ig tartó Marshall-tervet

Az európai újjáépítés nem külön-külön, nemzetállami keretekben folyt, hanem az egyedi, nemzeti hitelekkel szemben, egy csomagterv keretében koordinálva, multilaterális keretben, a kereskedelmi korlátokat leépítve. „Egy egészen kis gazdasági egységekből álló, szétdarabolt Európa nem tud prosperálni. Európa minden gazdasági fejlődési lehetőségét ki kell használni, az európai piacnak elég nagynak kell lennie, hogy modern módszerekkel, olcsó termeléssel tömegfogyasztást lehessen biztosítani.”

Az oroszok távolmaradása a Marshall-segély meghirdetésénél A szovjet-amerikai hiteltárgyalások holtpontra jutottak Amerika gazdasági és atomhatalomként pénzügyi pressziót alkalmazott. A német kérdésben ütközött leginkább a két hatalom gazdasági stratégiája A SZU elutasította a Kelet-Európának szánt Marshall-segélyt is – „vasfüggöny-politika”

A SZU kettős vasfüggöny-rendszere: a külső az egész szovjet blokkot zárta el a Nyugattól, a belső pedig a SZU-t az új, de veszélyesnek tartott baráti országoktól. A SZU-nak valójában nagy segítség lett volna az amerikai segély (pl. mint voltak a lend lease szállítások) – az elutasítás után még nagyobb áldozatot kellett vállalni a szovjet társadalomnak A SZU távol marad a GATT tárgyalásoktól 1947-ben - izoláció

A stabil, prosperáló, egységes blokkba tömörülő Nyugattól való félelem, a kiszolgáltatottság motiválta a M-terv elutasítását. (másik ok: a korábbi lend lease szállítások értékét a SZU nem tudta visszafizetni) 1948-ban a segély szétosztására: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet)

Nyugat-Európa az integrálódás útján 1947 március: francia-angol dunkerqui-szerződés, 1948 március: brüsszeli szeződés A Benelux-államok feladják hagyományos semlegességüket Az USA leállította Kelet-Európa felé az UNRRA-segélyeket, megtagadták a hosszú távú kölcsönöket. Az amerikai univerzalizmus egyre inkább retorikává vált.

A „két tábor” teória és a Kominform létrejötte, 1947. október 5. 1947 szeptember: a Tájékoztató Iroda felállítása (stratégia: „aki nincs velünk, az ellenünk van”) „a világpolitika színterén működő fő erők új elhelyezkedése, a II. vh. győztes államai közötti viszony megváltozása és átcsoportosulása” A szovjet-blokk, rubelblokk kiépítésének folyamata – 1949-től KGST Kényszerpálya, zsákutcás fejlődés a keleti blokkban

Balkán föderációs tervek Tito regionális elképzelései Balkán – ill. Duna föderációs tervek (gazdasági kooperáció, vámunió) Keresztezte Moszkva térségbeli nagyhatalmi politikáját. Tito-klikk elleni „kis hidegháború” – Jugoszlávia kitaszítása Jugoszlávia - közeledés az USA felé, Balkán-paktum, bandungi mozgalom