Jármű meghibásodások elemzése Közúti és Vasúti Járművek Tanszék

A járműbeavatkozások gyakoriságát meghatározó tényezők 1, A Járművek konstrukciós kialakítása: Alapvetően meghatározza a karbantartási igényt, a karbantartás gyakorisága, pedig hatással van a szerkezeti elemek élettartamával: A jármű szerkezeti elemek élettartamát a gyártómű határozza meg: az élettartamra történő méretezéssel, az alkalmazott gyártástechnológiával, Az anyagminőség biztosításával.

Akadályok: a méretezésnél nem biztosítható minden szerkezeti elem igénybevételének helyes megítélése, az alkatrészek pontossága és anyagminősége szórást mutat, a szerkezeti kialakítások is befolyásolják az elemek élettartamát.

2, A Járművek igénybevétele: A legfontosabbak: útviszonyok, pályaviszonyok, forgalom sűrűsége, időjárási viszonyok, jármű terhelése, járművezető szakképzettsége,

A jármű-beavatkozások gyakoriságának meghatározására alkalmas mutatók Az előzőekben felsorolt hatások befolyásolják a karbantartás gyakoriságát, melyet olyan mérőszámhoz kell kötni, amely a legjobban kifejezi a jármű igénybevételét. naptári napok száma, kilométerfutás, teljesített üzemóra, üzemanyag fogyasztás

A kötött pályás járművek esetén is ezek a mutatók használatosak, de egyetlen mutató itt sem alkalmazható, mivel: a járműszekrény elhasználódása idő függő, a futómű igénybevétele km arányos, a motor élettartama, pedig az elfogyasztott üzemanyag mennyiségtől függ, Egy adott járműnél akkor alkalmazunk helyes mutatót, ha annak mérőszáma alapján meghatározott beavatkozás megfelel a jármű tényleges elhasználódásának.

Meghibásodások jellemzői A járművek elhasználódása az alkatrészeik tönkremeneteli folyamatától függ. A járművek használhatósága a használati idő vagy teljesítmény arányában folyamatosan csökken, majd teljesen használhatatlanná válnak. A meghibásodások következményei lehetnek: élet- vagy balesetveszély, üzemzavar, a gazdaságos üzem romlása, stb.

A meghatározott szintű minőség, megbízhatóság fenntartása érdekében a járműveket rendszeresen felül kell vizsgálni. Az egymást követő felülvizsgálatok és javítások rendszerét ciklusrendnek, a közöttük lévő időt ciklusidőnek nevezik. A beavatkozások sorrendjét és időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok a várható meghibásodásokat megelőzzék. Ennek alapja az üzemeltetés, karbantartás, javítás során szerzett tapasztalatok feldolgozás, a hibaelemzés.

A hibaelemzés célja a járműveken és alkatrészeiken bekövetkezett hibák jellegének, okának feltárása, az alkatrészek élettartamának meghatározása. A jármű egészének, szerelt egységeinek, fődarabjainak meghibásodása alatt az üzemi paraméterek megváltozását, vagy valamely alkatrész hibájából eredő működési zavart értjük. A jármű a hiba következtében működésképtelenné válhat, vagy részlegesen elvesztheti üzemi alkalmasságát.

A hibák kialakulhatnak : konstrukciós hiányosságból, gyártási hiányosságból, üzemeltetési hiányosságból, természetes elhasználódásból, A meghibásodások döntő többsége természetes elhasználódásokból ered, melyeket megakadályozni nem tudjuk, de időbeni lefolyásuk szabályozható. Ehhez azonban ismerni kell a hibát előidéző folyamatokat.

Az alkatrészek természetes elhasználódása: kopás, anyagfáradás, korrózió, deformáció,

Kopás A kopás kialakulásához súrlódásra van szükség. tapadó súrlódás, gördülősúrlódás, csúszási súrlódás, A csúszási súrlódás nagy mértékben függ a rendszer kenési állapotától: szárazsúrlódás, határsúrlódás, vegyes súrlódás, folyadéksúrlódás,

Kopások fajtái: hegedéses, vagy adhéziós, oxidációs, abráziós, fáradásos (pitting), oxidáció (fretting), erózió, kavitáció,

Általános kopás görbe

Kifáradás Az egymáson elmozduló, forgó, lengő változó terhelési viszonyok között üzemelő alkatrészek a változó irányú és nagyságú igénybevételek hatására kifáradnak. A gépjárművekben sok ilyen alkatrész van. Törés esetén további alkatrészek rongálódásával üzemképtelenséget vagy közúti balesetet okozhat. Fontos a törés előtti csere(ha van rá lehetőség). Kifáradási törések jellemzői: Wöhler-diagram:

Wöhler-diagram

A fáradás folyamata: 1, Egy kristályszerkezeti keresztmetszetben a feszültség eloszlás nem homogén, ezért az állandó alakváltozás a kristályon belül elcsúszást okoz. 2, Repedés képződés: kristályon belüli anyagszétválás (szubmikroszkopikus repedés). 3, Repedés terjedés: a szubmikroszkopikus repedések hatására keletkező feszültségi csúcsok okozzák.

Deformáció Felületen vagy teljes keresztmetszetben bekövetkezett bekövetkező deformációk. Felületi: tömörítés, kitüremkedés, Teljes keresztmetszetben: hajlás, nyúlás, zömülés. Pl. csapágy tartó agyakban, sebességváltó házakban.

Korrózió Kémiai korrózió, Elektrokémiai korrózió, Korrózió fajtái: - Egyenletes korrózió, - Lyuk korrózió, - Kristályközi korrózió,

Elektrokémiai korrózió Fe = Fe2(+) +2e(-) Fe2(+) +2OH(-) =Fe(OH)2 4Fe(OH)2 + O2 + 2H2O = 4Fe(OH)3 4Fe(OH)3 = Fe2O3 + 3H2O