Síkalapok III. rész
Állékonyságvizsgálat
Elcsúszás az alapsíkon Hm az alapsíkon ható, biztonsággal növelt vízszintes csúsztató erő S az alapsíkon figyelembe vehető, biztonsággal csökkentett súrlódási ellenállás A az alapsíkon figyelembe vehető, biztonsággal csökkentett adhéziós ellenállás EP az alaptest oldalán biztosan működő, reálisan mobilizálódó, biztonsággal csökkentett passzív földnyomás H EP A S
EC 7-2 szerint síkalap állékonyságvizsgálata = elcsúszásvizsgálat Hd Rd + Rp;d Drénezett állapot Rd = V’d · tand Drénezetlen állapot Rd = Ac · cu;d Rd 0,4 · Vd
Külpontosság korlátozása
Síkalapok tartószerkezeti méretezése
Az alapmerevség hatása
Terhelés hatása hajlékony alapok esetén
Merevségi mutató K>0,5 biztosan merevként viselkedik K>0,1 merevnek vehető K<0,01 célszerű hajlékonynak tekinteni K<0,001 biztosan hajlékony
A tartóinerciák értelmezése
Méretezési elvek, ajánlások EC 7-1 Tartószerkezeti méretezés merev alap: lineáris talpfeszültség-eloszlással hajlékony alap: rugalmas féltér- vagy rugómodell ágyazási tényező: süllyedésszámításból a tehereloszlás változására is ügyelve véges elemes analízis „pontos számításként” ajánlva
Merev sávalapok talpfeszültségeloszlása Boussinesque megoldása sávalapra rugalmas közeg (végtelen szilárdsággal) törőfeszültséggel való korlátozás a biztonságtól függően gyakorlati megoldás P/2 karja a tengelytől 0,3.B 0,25.B helyett (a fal és az alap közt is) közelítés egyenletes talpfeszültség növelő szorzó veendő figyelembe, mivel a biztonság kárára közelítettünk
Merev sávalap talpfeszültségei P B x c.Nc q’.Nt B.g’1.NB Eloszlások q(x) Boussinesque törőfeszültség tényleges n=1,5 biztonságnál lineáris közelítés P/2 P/2 0,3.B 0,25.B q(x)
Sávalap alatti lineáris talpfeszültségeloszlás
Pilléralap lineáris talpfeszültségei külpontosság esetén
Hajlékony alapok méretezésének alapelve az alaptest N db a hosszúságú részre osztása egy részen állandó talpfeszültség ismeretlen N db talpfeszültségérték
Hajlékony alapok méretezése N db egyenlet 2 db egyensúlyi egyenlet függőleges vetület nyomaték egy pontra N-2 db alakváltozási egyenlet tartó görbülete = talaj görbülete N-2 elem közepén N db ismeretlen qi talpfeszültségi érték
Hajlékony alapok méretezése Alakváltozási egyenlet Clapeyron tartó talajfelszín görbülete süllyedése
Talajmodellek Winkler-modell rugómodell si = qi / Ci AXIS Ohde-modell rugalmas féltér modell si=f [(q(x); E; B; m0] GEO4 Kombinált modell Winkler + Ohde FEM programok rugalmas – képlékeny nem-lineáris talaj- és tartómodellek PLAXIS
Ágyazási tényező meghatározása Ci = qi / si Pontos, illetve pontosított süllyedésszámítással talpfeszültség-eloszlás felvétele a terhek eloszlása alapján – q1(x,y) feszültségszámítás Steinbrenner szerint kellő számú pontra – szi1 határmélységek meghatározása – m0i1 fajlagos alakváltozások számítása és összegzése – si1 ágyazási tényezők számítása – Ci1 talpfeszültség-eloszlás számítása talaj-szerkezet kölcsön- hatásának analízise alapján az előbbi Ci1-értékekkel – q2 (x,y) az előbbiek ismétlése míg a kiindulási és az újraszámított talpfeszültség közel azonos nem lesz – qi+1(x,y)qi(x,y)
Ágyazási tényező meghatározása Ci = qi / si Közelítő süllyedésszámítással átlagos talpfeszültség számítása a terhekből pá=qá átlagos süllyedés számítása sá átlagos ágyazási tényező számítása (Cá) Cá = qá / si javítás: a szélső negyedekben 1,6 · Cá a belső félben 0,8 · Cá
Ágyazási tényező meghatározása Ci = qi / si C. Közvetlen közelítő számítással képletből javítás: a szélső negyedekben 1,6 · Cá a belső félben 0,8 · Cá
Ágyazási tényező meghatározása Ci = qi / si Közvetlen közelítő számítással javítás: a szélső negyedekben 1,6 · Cá a belső félben 0,8 · Cá
Számpélda a Winkler-modell alkalmazására