modern romok Hogyan hasznosíthatók az elbonthatatlan építmények modern romok Hogyan hasznosíthatók az elbonthatatlan építmények? TECHNIKTÖRTÉNETI MÚZEUM GYŐR

1896 - December 28-án de. 10 órakor a Győr városi és megyei takarékpénztár helyiségében Léderer Emil elnökletével megtartott közgyulésen 9 részvényes 1 millió korona tőkével megalapította a győri Magyar Wagon- és Gépgyár Rt-t. 1906 - Eiffel tervei alapján készült kovácsüzem kora legmodernebbjei közé számított. 1918 - Kialakul a nagyüzem. A korszerűen felszerelt, 300 ezer m2-es Wagongyárnak ekkorra saját vas- és acélöntödéje, valamint anyagvizsgáló laboratóriuma, karbantartó és szerszámkészítő műhelye volt, 2800 lóerős villamos erőmű és külön gőzszolgáltató központ adta az energiát. Gyártási ágak: vasúti kocsi híd- és vasszerkezet automobil katonai jármű Motoreke- és emelőberendezések vasúti felépítmények 1937 - 38 - A repülőmotorok kipróbálásához felépül a fékterem, elkezdik a repülőgépmotorműhely építését. 1940 - Korszerűsítik az acélművet, páncéllemez edző és nemesítő üzemet létesítenek. Bővítik a vagonszereldét, az Autóüzem részére új épületeket készítenek. A repülőgépgyártáshoz szerelőcsarnok és alkatrészraktár épül. 1944 - 45 - Menekülés a háború elől, a Vagongyár kitelepítése nyugatra. A Vagongyár első tragikus bombázása 300 halálos áldozatot és nagy veszteséget követelt gépekben és épületekben. 1949 - Új acélöntöde létesül. 1950 - egy feltételezett III. Világháború kialakulásának esetére a gyár területén bunkert építenek. 1967 - Elkészül a korszerű berendezésekkel felszerelt 28000 m2-es csarnok. (Ikarus) 1969 - az új motorgyár ünnepélyes avatása. 1996 - RÁBA Alapításának 100. évfordulójára, kiválóan szerkesztett kiállítás és kiadvány formájában a közönség elé tárta fennállásának dokumentumait, technikai emlékeit.

Az Ipartörténeti Gyűjtemény tervezett új épülete . Győr mint iparváros jelentősen átstruktúrálódott. A RÁBA NYRt. 2001—2002 körül működésének racionalizálása érdekében a Vasúti Járműtelephelyről, mint tradicionális gyártási bázisról kiköltözött. 2002-ben a gyár területe, mely közvetlenül Győr Belvárosához kapcsolódik értékesítésre került. A területre az ENGEL-csoport szerzett opciót. Ennek kapcsán a Múzeum, a gyűjtemény és a hozzá kapcsolódó szabadtéri kiállítási terület, melyen síneken elhelyezett vagonok, vasúti szerelvények voltak kiállítva — légüres térbe kerültek. Bizonyos emlékeket, bizonyos épületeket a jövőnek átörökítve kell megtartani, mintegy mementóként, ám élettel megtöltve azokat, gondosan választott funkciók segítségével. a főépület és ahhoz kapcsolódó jellegzetes épületek helye kereskedelmi szempontból stratégiai jelentőséggel bírt, így azok kerültek először értékesítésre, majd beépítésre (ÁRKÁD bevásárlóközpont). 2006-ban létrejött a Győri Ipartörténeti Alapítvány, és Dusza András elnökletével hamarosan eljutott oda, hogy elkészült az Origo Arrabona elvi engedélyezési terve. Az Alapítvány a RÁBA NyRt. -vel tárgyalásokat folytatott a területén lévő légoltalmi bunker és a 00073 számú telek Gyűjteményi Épület céljára való megvásárlásáról. A tervezéshez, tervtanácsi bemutatáshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást a RÁBA Ny Rt. részéről megszerezték.

A meglévő bunker épület A II. Világháború után 1950-ben építették a gyárvárosi Rába Gyár területén, egy feltételezett III. Világháború kialakulásának esetére. A vasbeton szerkezetű bunkerépítmény 21 m x 21 m x 21 m méretű. Sajátossága, hogy nem a hagyományos földalatti bunkerépítés példáit követi, hanem a földfelszín felett, minden oldalról 2,5 m vastag monolit vasbeton szerkezettel készült. Mint stratégiai védelmi bázis, egy esetleges hadi helyzetben a gyár vezetése és kb. 2000 alkalmazott számára biztosított volna menedéket. Külön érdekesség a bunker tetején lévő géppuskafészek, mely csak a bunker külső falán épített acél hágcsón közelíthető meg, felszerelése mindössze egy asztal és egy telefon.

A meglévő bunker épület Az épület két bejárattal rendelkezik. A 2,5 m vastag körítő falon több bejárati nyílás van, melyek acél ajtókkal, zsilipszerűen védték, reteszelték a belső teret. A bejárat mellett zuhany és egyéb raktárhelyiségek lettek kialakítva, ahol a sugárfertőzött külső térből érkezőket „fertőtlenítették és ellátták” (volna). A parancsnoki részleg, a telefonközpont, a „vezérkari „terem, mind a lépcsőtérhez kapcsolódik, míg az ellenkező oldalon a kórház, egészségügyi részleg kapott elhelyezést. A bunker közepén található a szűk belmagasságú tereket összekötő széles, menekülésre méretezett lépcsőrendszer.

Hagyomány Modernitás Gazdaság Kultúra Origo Arrabona „Ahogyan a múlt eredményei, a hagyományok megjelennek a ma és a holnap mindennapjaiban, ugyanúgy kölcsönhatásban élt és él egy városban a gazdaság és a kultúra. Az intézmény, mely mindezt az alábbiak figyelembevételével megtestesíti, mintegy szerves csokorba kötött összegzője a múltnak, és egyúttal kiinduló-, kezdőpontja, azaz Origója a város, romai kori nevén Arrabona jövőbeli fejlődésének. Ezért választottuk az intézmény nevéül a következőt: Origó Arrabona Hagyomány Modernitás Gazdaság Kultúra

Origo Arrabona A bunker hasznosítására szóba került, hogy levéltári célra használnák. A kiugróan magas páratartalom és a szűk bejáratok miatt e célra alkalmatlan. A cél tehát a bunker mai állapotát konzerválni, a benne lévő korlenyomatot rendszerezni, kiállítási rendbe illeszteni és a nagyközönség számára megnyitni. A bunker körül kijelölt területet az ÁRKÁD bevásárlóközpont, annak parkolói, a Szeszgyár iparvágányai és tartályai, illetve a folyamatos bontással társasházakká alakuló ipari „csarnok város” szegélyezi. Az építmény védendő és a körülötte kialakított telek múzeumi besorolást kapott. A RAS Építész Kft. készítette az elvi építési engedélyhez szükséges terveket, valamint a látványterveket. A tervezési feladatokat Rosta S. Csaba és Pados Melinda végzi, míg a kiállítás-építészet tervezője Sándor János építész, a Plaza Műterem részéről.

Origo Arrabona A leendő tömegközlekedés megállói és az épületen keresztül vezetett tengely kivezetése -> az épület elhelyezkedése igen kedvező lesz Az épület megközelítése gyalogosan az ÁRKÁD főbejáratán keresztülvitt tengely irányából és északról várható. Ki lehetne jelölni e területet az érkezők számára, mintegy találkozó pont lehetne, ahova a buszok parkolhatnak, ahonnan indulna a városnézés és ahová visszaérkezne a látogató Győr történelmi Belvárosának felfedezése után. -> ORIGO elnevezés

Origo Arrabona Az épület  külső megjelenése nagyon szembeötlő, formai értelemben különleges, szokásostól eltérő kell legyen. Az épület sugallja a benne lévő funkciót, a múzeum sajátosságát, mely általában egy ablaktalan, zárt felülvilágított térsor. A különleges geometriájú épületek önmaguk reklámjává válnak, könnyen megtalálhatók, könnyen megjegyezhetők.

ORIGO Közös nevezőként találtak rá a tervezési területhez valamikor igen közel, a RÁBA gyár tervezésében és kivitelezésében megvalósult sajnos már lebontott- valamikori gáztartály gömb formájára. Az ORIGO épületrész, mint a jövő szimbóluma. Szintjei a gömb oldalán futó rámpák segítségével járhatók be. A belső tér igen visszafogott építészeti burkolatokkal tervezett, de a gömb belső felületén a poligonokból szerkesztett acél tartószerkezet, annak csomópontjai láthatóak. A természetes fény a lépcsőházi mag és az áthatásban csatlakozó híd épületrész, a MÁTRIX felől érkezik. Az ORIGO legfelső szintjén egy előadóterem kap helyet.

MÁTRIX A meglévő bunkert és a fő attrakciót jelentő, a jövőt jelképező ORIGO-t összekötő hídszerű építményt nevezik MÁTRIX-nak „új dimenziót nyit a múlt és a jövő között, amely a kor mindenkori színvonalát, a város ipari teljesítőképességét, lakóinak kreativitását egyszerre képes bemutatni”

Origo Arrabona Cél: a három, eltérő jellegű tér egy olyan ötvözetté olvadjon össze, hogy az egyes egységek jellege, karaktere megmaradjon, de a kiállítás látogatója minden térben, minden térszegletben azonos minőséget, egyenrangú, de eltérő élményeket kapjon. Nincs tehát alá és felé rendelt szerep a geometrikus jellegű terek között, azonos erősségű formák áthatásáról van szó. 

Parkoló, kültéri kiállítótér A gépkocsival érkezők számára a telken belül nincs kijelölt parkoló. A Szeszgyár kerítéséhez szorult, iparvágányokkal keresztülszőtt zöldterületen a parkolási feladatok és a kültéri kiállítás egyszerre oldható meg. A mélykert A gyalogosok épületbe juttatása miatt a bunker bejáratokhoz keskeny ösvényt vezetnek, egyben biztosítják az épületek körüljárhatóságát. A Gömb alakú épületrész alatt fűvel fedett, felülvilágítókkal „tarkított” járható részt adnak, annak érdekében, hogy a zöldterület minél nagyobb lehessen. A telek Belváros felőli részén, az ORIGO előtt terveznek egy olyan mélykertet, mely a föld alatt elhelyezett előcsarnoki, fogadótérre vezető lépcsőket, rámpát kíséri.

A Gasometer négy tartályépülete Bécs 1792-től utcai gázvilágítást alkalmaztak Bécsben, amit szénből nyertek. A kezdetekben a városi gázt a városban szétszórt kis gázüzemekből üzemeltették és privát épületekben próbálták ki. 1899-ben "folyt" először gáz a 700 km hosszú csövekből. 1985-ben a Gasometert leállították, mivel 1969 és 1978 között a városi gáz helyett átálltak a földgáz használatára. Az épületet műemlékké nyilvánították. Ezután a nagy üres csarnokok hosszú ideig üresen álltak, néha kiállítás otthonai lettek,  de forgattak itt filmet is.

A Gasometer négy tartályépülete Bécs 1996 novemberében a négy épület eladtak házépítö cégeknek, akik egy keveréket terveztek lakások, munkaadó irodák és szórakoztatási célú helyek együtteséből. Ennek kiváltó oka volt, hogy egy új metróállomás volt tervben, 2000-ben az U3 metróvonal megnyitotta a Gasometer állomást. 1999 februárjától 2001 augusztusáig építési munkálatok folytak. Négy mérnöknek köszönhető az újraéledés:  Jean Nouvel (Gasometer A) Coop Himmelb(l)au (Gasometer B) Manfred Wehdorn (Gasometer C) Wilhelm Holzbauer (Gasometer D).

Felhasznált irodalom/1 -Győr 1539-1939 Winkler Gábor – szöveg, Kurcsis László- könyvtervező Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, 1998 -Győr 1939-1999 Winkler Gábor – szöveg, Kurcsis László- könyvtervező Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, 1998 -A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár története 1896-1956 Ifj. Gárdonyi Géza, Kölkedi István, Kiss Rudolf, Iróffy Kázmér Kiadja: Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár, 1956 -A Magyar Vagon- és Gépgyár története-1- 1896-1945 Tabiczky Zoltánné Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat, 1972 -A Magyar Vagon- és Gépgyár története-2- 1946-1972 Tabiczky Zoltánné Széchenyi Nyomda, Győr, 1977 -Győr ipartörténetét, gazdasági potenciálját bemutató intézmény létrehozása, működtetése MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Győri Ipartörténeti Gyűjtemény (Hrsz.: 00073) „Sikeres Győrért Társaság” Egyesület 2006. augusztus -Megye - Origo–Arrabona lett az ipartörténeti gyűjtemény neve –2006. okt. 7., szombat -A Győri Ipartörténeti Gyűjtemény helye, szerepe Győr és a régió jelenében, jövőjében - konferencia összefoglaló 2006. június 30., péntek -487 bekezdés és 617 kép a műemlékvédelemről Román András TERC Budapest, 2004

Felhasznált irodalom/2 www.wikipedia.org www.gymskik.hu www.kisalföld.hu www.gyor_online www.epiteszforum.hu

Művészettörténet Készítette: Bálint Rita gti6wv