előadó: Demeter László Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolájának PhD hallgatója (email: demeterl@ektf.hu)

A felsőfokú szakképzés meghatározása a felsőfokú szakképzést Európa országaiban más és más módon definiálják, a képzésben végzettek más-más szintű és megnevezésű dokumentumot kapnak felsőfokú szakképzés több országban a felsőoktatási intézményekben folyik, más államokban a középfokú szakoktatási intézményekben, egyes helyeken pedig mindkettőben az egységes nemzetközi terminológia (ISCED rendszer) szerint középfokú végzettségre épülő, harmadik szintű szakképzés (ISCED 5 szint) Németországban felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézmények szervezeti keretein kívül, a szakoktatási intézményekben is folyik. Az Egyesült Királyságban a felsőfokú szakképzés a felsőoktatási intézményekben és a középiskolákban egyaránt elérhető. Franciaországban a fél felsőfokú szakképzés az egyetemek szervezésében működik, de posztszekunder képzést nyújtanak a líceumok kétéves felsőfokú technikusokat képző szekciói is. Svájcban a felsőfokú szakképzés nem főiskolai jellegű intézmények, hanem inkább felsőfokú szakiskolák létesítésével jött létre. Az oktatási-nevelési, illetve a képzési formák, programok egységes nemzetközi értelmezése érdekében három nemzetközi szervezet, a UNESCO, az OECD és az EU statisztikai céllal kidolgozta az oktatás nemzetközi szabvány osztályozási rendszerét (International Standard Classification of Education – ISCED), amelynek alkalmazását a tagországok és a társult országok számára kötelezővé tették.

A magyar oktatási rendszer 2013-tól

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban a képzés megtervezéséhez egyrészt a modellt, másrészt az első programok beindításához az anyagi támogatást „Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. PHARE projekt (Phare HU-94.05) biztosította a program 19 nyertes pályázója 47 szak fejlesztését és alapítását tervezte sor került a képzés jogi szabályozására: 1996. szept.- ben módosult az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény, illetve megjelent a felsőfokú szakképzések alapítására és indítására vonatkozó 45/1997. (III. 12.) számú kormány- rendelet Az AIFSZ az 1992-ben elkészült felsőoktatási stratégiai tervben már szerepelt, az 1993. évi felsőoktatási törvénybe azonban nem került bele.

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ): felsőoktatási intézmények által végzett, hall- gatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban 13 képzés indult 819 hallgatóval, további 16 képzés várt indítási engedélyre (MAB akkreditáció) és 4 program OKJ számra a képzési programok szerkezetének jellemzője a modularitás (pl. alapismereti-, készségfejlesztő tantárgyi modul az összes óraszám 15%-a lehet) kimenetként a nyelvtudás és az erről szerzett bizonyítvány előírásként szerepelt több képzés szakmai és vizsgáztatási követelményében külső cégnél végzett szakmai gyakorlat nem volt előírva A jogszabály rendelkezéseit először az 1997/98-as tanévben induló képzésekre kellett alkalmazni, azonban az oktatás ténylegesen csak az 1998/99-es tanévben indult el. Jelentős eltérések voltak abban is, hogy az OKJ vizsgára való bocsátásnak feltétele-e az államilag elfogadott nyelvvizsga, vagy elegendő a szakképesítő bizonyítvány kiadásához bemutatni a nyelvvizsga dokumentumot.

A felsőfokú szakképzés változása AIFSZ helyett felsőfokú szakképzésre módosul a képzés (A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2003. júniusi módosítása szerint) a 2006-ban (1/2006. (II.17.) OM rendelet) kiadott új OKJ modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát, a szak- képesítések számát 804-ről 416-ra redukálta az új OKJ szerinti szakképzést a 2006-2008 között kiadott szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben 2007. január 1-től, az iskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a 2008/2009. tanévben kellett megkezdeni

A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól a képzések összes kreditszáma 120, melyből min. 30, max. 60 kredit számítható be alapszakon bevezetik a moduláris szerkezetet: az azonos szakma- csoportba tartozó szakmák rendelkeznek közös követel- ménymodulokkal, plusz minden elágazás vagy új szakma speciális modulokat is tartalmaz a feladatprofil a betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája a tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (szakmai ismeretek és készségek, módszer, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek révén a személy képes a munkafeladatok elvégzésére A modulos képzés jelentősége abban rejlik, hogy a különböző szakképzések közös moduljait a hallgatónak csak egyszer kell elsajátítania, abból egyszer levizsgázva lehetővé válik számára, hogy csak az új modulokból vizsgázva megszerezzen egy újabb szakképesítést. A modulos képzés tehát igazodik az élethosszig tartó tanuláshoz (LLL), lerövidítve és költséghatékonyabbá téve A feladatprofil azoknak a munkavállaló személyéhez köthető, a szakképesítés megszerzését követő munkába álláskor ellátható munkafeladatoknak, cselekvéseknek a rendezett listája, amelyeket egy dolgozó a szakképesítés megszerzése révén el tud végezni. (az újabb képzés megszerzését.

A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól minden szakmában kötelező az idegen nyelv/szakmai idegen nyelv tanulása/gyakorlása, de nincs kötelezően előírva a nyelvvizsga a szakmai vizsga megkezdéséhez, illetve a szakképesítő bizonyítvány kiadásához külső cégnél végzett szakmai gyakorlat lett előírva (pl. IFO-n 360 óra, ÜSZ elágazásain 30 nap) a képzés indításához a képzési programot kell készíteni, melyet a felsőoktatási intézmény szenátusa hagy jóvá, majd a rektor kéri az Oktatási Hivataltól a képzés indításának nyilvántartásba vételét A modulos képzés jelentősége abban rejlik, hogy a különböző szakképzések közös moduljait a hallgatónak csak egyszer kell elsajátítania, abból egyszer levizsgázva lehetővé válik számára, hogy csak az új modulokból vizsgázva megszerezzen egy újabb szakképesítést. A modulos képzés tehát igazodik az élethosszig tartó tanuláshoz (LLL), lerövidítve és költséghatékonyabbá téve az újabb képzés megszerzését.

A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) felsőoktatási szakképzésre módosul a képzés, amellyel felsőfokú szakképzettség szerezhető (oklevél tanúsítja, ami önálló végzettségi szintet nem igazol) kivették az Országos Képzési Jegyzékből, kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják legalább 120 kreditet kell, és legfeljebb 150 kreditet lehet megszerezni, az azonos képzési területhez tartozó alap- képzési szakon a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet

A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) a képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg a képzés modulokból épül fel: közös kompetencia modul (12 kr.), képzési terület szerinti közös modul (21 kr.), szakképzés modulja (87 kr.) minden szakmában kötelező az idegen nyelv tanulása, néhány szakon van kötelezően előírva nyelvvizsga min. egy félév (560 óra) szakmai gyakorlat lett előírva

A felsőoktatásban felvettek száma és az FSZ képzés aránya

A felsőfokú szakképzésbe beiratkozott tanulók és hallgatók létszáma 1999–2006 között

Az EKF-en indult FSZ képzések száma karonként

A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók száma

A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók aránya a GTI szakjaira felvett hallgatókhoz képest

Idegenforgalmi szakmenedzser szakra 2002-2012 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakra 2001-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

Számviteli szakügyintéző szakra 2002-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

Vállalkozási szakügyintéző szakra 2007-2008 között felvett hallgatók száma és az adott évfolyamból végzettek aránya   2007 2008 összesen 26 79 nappali tagozat 63 levelező tagozat 16 nappali tagozaton oklevelet szerzők aránya 53,8% 36,5% levelező tagozaton oklevelet szerzők aránya 31,3%

Üzleti szakügyintéző szak elágazásaira 2009-2011 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

Felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma az EKF-en 2013-ban GTI: 15 és 81 fő

FSZ szakok néhány érdekessége összes felvett (nappali és levelező) 1999-2013 között: 1.603 és 659 fő (2.277 fő) legmagasabb felvett nappalis létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2000-ben 124 fő legmagasabb felvett levelezős létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2004-ben 74 fő összes oklevelet szerzett (nappali és levelező) 1999-2011 között: 652 és 174 fő (826 fő) (43,8% és 26,4%) legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 előtt): 64,7% idegenforgalmi szakmenedzser szakon (2002) legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 után): 61,5% pénzügyi szakügyintéző szakon (2011)