Településhálózatunk a falvak és a tanyák

Település A népesség lakó – és/vagy munkahelyének térbeli együttese, ahol a természeti környezet elemei, a gazdasági és társadalmi jellegű összetevők élénk kölcsönhatásban vannak egymással.

Amiről szó lesz… A településeink fejlődésének feltételei. Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

A településeink fejlődésének feltételei. I. Természeti adottságok Termékeny talaj Kedvező éghajlat Síksági táj Jó természetes védelemmel bíró helyek Folyóvölgyek Árvízmentes területek Ivóvízforrások Folyami átkelőhelyek Ásványkincsek

II. Társadalmi feltételek Technika Munkaerő szakképzetsége Létszáma Nemek szerinti megoszlása Munkaerőhiány vagy felesleg

(telefon,fax,számítógép hálózat,internet stb.) III. Infrastruktúra A termelést biztosító műszaki létesítményeket jelenti: A közlekedési hálózatot Az energia ellátást A közműveket ( gáz-,víz-,és csatornahálózat) Az információs rendszert (telefon,fax,számítógép hálózat,internet stb.)

A településeink fejlődésének feltételei. Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Fejlődésünk társadalmi alapjai. A szórványtelepülések

Településhálózatunk tagozódása és igazgatása A hazai településhálózat 2003.január1-jén Összesen 3435 település. Ezek megoszlása: Főváros 1 Megyei jogú város 22 Egyéb város 229 Község 2893 Összesen 3145

Hazánk megyéi és megyei jogú városai

Területi közigazgatás Egysége Szent István óta a MEGYE akkor királyi vármegye Hazánkban ebből 19 van. A megyeszékhelyek és az 50 000 lakosnál népesebb városok megyei jogú városként működnek , közigazgatásilag önállóak. Hazánkban nem volt jellemző a megyéknél nagyobb régiók kialakítása , de az EU hoz való csatlakozás egyik feltétele volt a régiók kialakítása.

Területi közigazgatás Alapegységei a községek és a városok. Jogi szempontból egyenlő rangúak, működésük az önkormányzati rendszerre épül. Településeinkre a kis települések szórt elhelyezkedése és a nagyobb települések körüli tömörülés a jellemző. Rangjukat a szerepkörük határozza meg. A településrendszer állandóan változik.

A településeink fejlődésének feltételei. Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

Falusi településeink A falvak a legrégibb és ma is a leggyakoribb településeink. Alaprajzuk , méretük rendszerint követi a domborzati adottságokat.

Halmazfalu (Nyírség,Jászság)

Egyutcás falu (dombvidékek völgyeiben v. folyók mentén)

Sakktábla alaprajzú (mérnöki tervek szerint épültek)

Falvaink nagysár szerinti csoportosítása Alapja a lélekszám. Aprófalvak 1000 fő alatt Kisfalvak 1-2000 fő között Középfalvak 2-5000 fő között Óriásfalvak 10 000 fő körüli Számuk csökken várossá nyilvánításuk folyamatos.

A településeink fejlődésének feltételei. Településhálózatunk tagozódása és igazgatása Falusi településeink A szórványtelepülések

Szórványtelepülések A több lépcsőben kialakult magyar tanyarendszer adja az alföld sajátos arculatát. A szórványtelepülések területi elhelyezkedése is jellegezte. A fiatalság kevésbé vállalja ezt az életmódot így a tanyák lakói elöregednek. A tanyák napjainkban családi farmokká alakulhatnak át.

VÉGE