A SZEMÉLYPERCEPCIÓ, SZTEREOTIPIÁK, ELŐITÉLETEK
Tartalom A személypercepció fogalma Az információszerzés lehetőségei és forrásai a személypercepció során Az észlelés pontossága a személypercepcióban Az észlelés leegyszerűsítése A sztereotípiák Az előítéletek Attribúció
A személypercepció fogalma Rendkívül bonyolult és sokféle tényező által determinált folyamat, amelynek eredményeként másokról viselkedésük, tetteik, viszonyulásaik és egyéb megnyilvánulásaik felfogásával benyomásokat szerzünk, ezek értelmezése alapján különféle következtetésekre jutunk, majd az illető személyről így kialakított megállapítások sokaságát egységes összképpé formáljuk.
Személypercepció=Személyészlelés Szubjektív lény a megfigyelés tárgya, de maga a megfigyelő is szubjektív lény Meg kell tanulni a különféle emberi megnyilvánulásokat helyesen felfogni A tanár számára szükséges a személypercepció szabályszerűségeinek ismerete
Az információszerzés lehetőségei és forrásai a személypercepció során Megfigyelés Külső jegyek megfigyelése (megjelenés, fellépés,mozgás,stb.) Attitűdök megfigyelése (hozzáállás,véleményalkotás, stb.) Viselkedés megfigyelése (kulturáltság, fegyelmezettség, stb.) Kommunikáció Verbális csatorna Nonverbális csatorna
Az észlelés pontossága a személypercepcióban A személyészlelés pontosságát, a felfogott információk megbízhatóságát számos objektív és szubjektív tényező és körülmény befolyásolja: A felfogott információkat szubjektíve értelmezzük Véleményünkben a közvetett információk is helyet kapnak
A felfogott információk tárgyias értelmezését jelentős mértékben befolyásolja: a megfigyelő és a megfigyelt hasonló származása a megfigyelő és a megfigyelt foglalkozása a megfigyelő és a megfigyelt életkora a megfigyelő és a megfigyelt neme valamint egyéb szubjektív és objektív tényezők
Szubjektív tényezők észlelő hangulata az észlelő empátiás képessége Objektív tényezők környezet (pl. intim környezet, vagy személytelen környezet) megfigyelhetőség
Az észlelés leegyszerűsítése A személypercepció pontossága nagyban függ attól, hogy a megfigyelő mennyire támaszkodik a leegyszerűsítő eljárások alkalmazására. Kategorizálás Tipologizálás (mindennapi tapasztalataink alapján tudjuk az értelmezését) Implicit személyiségelmélete (az egyéni élettapasztalatból összeállított prekoncepció, ami mindenkinél sajátos, egyedi jelleget ölt.) Sztereotipizálás
A sztereotípiák Adott kultúrkörben kialakult és elfogadott, az emberek meghatározott csoportjára vonatkozó megítélés. Viszonylag tartós, merev és rögzült látásmód, ill. az ezen alapuló meggyőződések általános megnevezése.
A sztereotípia jellemzői: az egyének osztályaira, bizonyos csoportokra vagy dolgokra vonatkoznak előre rögzítettek nem az aktuális értékelésből származnak meggyőződések kialakulhat a személynek saját magáról kialakulhat másokra vonatkoztatva ismétlődő verbális vagy motoros viselkedésformák, automatizmusok szélsőséges megjelenésük a mentális vagy idegrendszeri zavarok tünete
Az előítéletek Egy csoporttal vagy egyes személyekkel szembeni negatív színezetű, ellenséges beállítódás, mely mint sztereotip meggyőződés jut kifejezésre, vagy arra vezethető vissza. Negatív vagy pozitív színezetű érzelmi attitűd.
Az előítélet okai: gazdasági/politikai konkurencia „bűnbak” keresése maga a személyiség konformitás
Az előítélet válfajai: Egyéni előítéletek (egyéni érzelmek, vélekedések) Társadalmi előítéletek (kollektív tudat jelenségek) Csoport előítéletek (nemzeti, faji, vallási előítéletek)
Az előítéletek fejlődése: szóbeli elutasítás diszkrimináció személyi bántalmazás az előítélet tárgyának megsemmisítése
Az előítélet feloldása: kölcsönös függés felettes cél
Attribúció (az okságra való következtetés) Az attribúció-elmélet abból az alapelvből indul ki, hogy az emberek az általuk észlelt viselkedést mindig az okok alapján igyekeznek értelmezni. Valaki barátságos szeret minket szívességet akar kérni
Személyiségről alkotott összkép megfogalmazása Asch kísérlete, tulajdonságlista alapján véleményalkotást kért Tulajdonságlista: „intelligens, ügyes, szorgalmas, melegszívű, határozott, gyakorlatias, óvatos.” Elsőbbségi hatás Központi tulajdonságok