A nyelv történeti vizsgálatának forrásai
A múlt nyelvhasználatának tanulmányozása Közvetlenül (fennmaradt nyelvemlékeken keresztül) Közvetetten (nyelvünk korábbi állapotáról máshonnan vett információkon keresztül)
Honnan lehet információkat szerezni a régi magyar nyelvről? Mai nyelvünk a réginek a folytatása. A sztenderdizálódott köznyelv megőrzött régiségei vagy régi változások nyomai. A nyelvjárások megőrzött régiségei. A magyarral érintkezésbe került nyelvekből. A magyar átvételek. A magyar át is adott elemeket. A rokon nyelvekből. A mai rokon nyelvek segítenek az alapnyelvi rekonstrukcióban, amely egy korábbi szinkrón metszet feltárását jelenti. A világ nyelveinek változási tendenciái, szabályszerűségei a magyarra is igazak.
A mai sztenderd mint forrás Megőrződött archaizmusok: Szókészleti: Közös lónak túros a háta. Morfológiai: Aki nem dolgozik, ne is egyék. Morfofonológiai: inas, nyilas, hidak stb. Mai rendhagyó alakok: Azonos hangváltozás nyomát őrzik: víz : vizet, ló : lovat, hó : havat, út : utat stb.
A mai nyelvjárások mint források Palóc archaizmusok: [ȧ ] [λ ] Több nyelvjárásban: Diftongusok (kettőshangzók), pl.: lo̮u stb. Nem hasonuló toldalékok, pl.: ötszer stb.
A sztenderd és a nyelvjárások együtt Az ö-ző nyelvjárások kialakulása. Köznyelvi kettősségek: fel ~ föl, zsemle ~ zsömle stb. Köznyelvi: ember Nyelvjárási: embër/embör. Köznyelvi: mentek Nyelvjárási: mentëk/mëntek/mentek/mëntëk/ mentök/möntek/mentek/möntök.
A magyarok vándorlása alatt: török hatás
A honfoglalás után: főleg szláv hatás
A magyarba bekerült kölcsönszavak vallomása Az ótörök szavak közül jó néhány tővégi időtartamváltást mutat: kecske : kecskét stb. Tehát bekerülésükkör meg kellett nyúlniuk, majd később ezek is megrövidültek. A szláv szavak elején feloldódott a mássalhangzó-torlódás: kraλ > király, gręda > gerenda, brat’ > barát stb. Ebből lehet tudni, hogy a korabeli magyarban nem volt.
A magyarból átkerült kölcsönszavak vallomása A román oraş, Oradea, oaş stb. a magyar város, Várad, avas stb.-nek felel meg. Mivel a románban mindig is volt [v], ezért az átvételkor a magyarban biztos nem volt.
A nyelvemléktelen kor fő forráscsoportja: a rokon nyelvek Uráli réteg Finnugor réteg Ugor réteg Ősmagyar Ómagyar (nyelvemlékek) Pl. az előmagyar rekonstruált alakok zöme magánhangzóra végződik. Vagyis az ősmagyarban kopott le a legtöbb szóról, mert a korai nyelvemlékekben már alig van (pl. utu).
Az univerzális tendenciák Például nincsenek ugrásszerű hangváltozások (legalábbis eddig nem tártak fel ilyet). A magyar képzési sajátosságokat figyelembe véve tehát meg lehet mondani, hogy elméletileg egyáltalán milyen változások lehetségesek.