A DIGITÁLIS KÉPALKOTÁS T. Parázsó Lenke 1

Tartalom 1. Fotográfiai alapfogalmak 2. Digitális képalkotás 3. Digitális kép jellemzői 4. Digitális fényképezőgépek 5. Memóriakártyák csoportosítása 6. Digitális trükkök 7. Képjavítás

Fénytani alapok 1. A fény elektromágneses rezgés, melynek terjedési sebessége függ az adott közegtől. Vákumban: 299 744 ± 4 km/s Tart

Fénytani alapok 2. A látható fény intervalluma 380 - 780 nm közé esik. A fényspektrum alapján fehér fény nem létezik, mivel ez összetett szín. Tart

A színek tulajdonságai Színezet (tónus): az ugyanolyan színbenyomást keltő homogén spektrálfény hullámhossza határozza meg. Telítettség: a színben lévő fehérmentes un. tiszta színnek a teljes - tiszta szín + fehér szín aránya. Világosság: a szín fotometrikus összehasonlításával adják meg a normál fehér papírról való visszaverődés százalékában. Tart

Színhőmérséklet 1. A fényérzékeny anyagok, különösen a színesek rendkívül érzékenyek a fényforrások által kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlásokra. A fény spektrális összetételének jellemzésére vezették be a színhőmérséklet fogalmát, amelynek egysége a kelvin (K), vagy a reciprokának milliószorosa, a mired (1mired = 1000000/K). A szem a különböző fényforrásokat fehérnek látja, azonban azok spektrális eloszlása különböző. Tart

Színhőmérséklet 2. Napfényfilm, amelynek színképző anyagai a napfénnyel való fényképezéshez van hangolva kb.5500 - 6000 K. Műfényfilm - amelynek színhőmérséklete az izzólámpák spektrumához, azaz 3200 K-hoz vannak hangolva. A napfény diafilm, műfény világításban sárgás lesz, a műfény film a szabadban pedig erősen kékes elszíneződést kap. A mesterséges fényforrások közül az amatőr fényképezés során a leggyakrabban használjuka vakut, amelynek spektrális összetétele a napfényhez áll közel. Tart

Színhőmérséklet 3. A színhőmérsékletet a napszak és időjárási tényezők is erősen befolyásolják: a rövidebb hullámhosszú kék és ibolya a légkörben fokozottabban elnyelődik, mint a vörös pl a felkelő nap idején az égbolt vörös. a levegő molekulái a vízpára a kék fénysugarakat jobban szétszórják, ezért a napfénynek ezt a szórt kék színét látjuk az égbolton. Annál kékebbnek látjuk, minél kevésbé szennyezi por a levegőt. a nagyobb részecskék már minden hullámhosszúságú fénysugarakat egyformán szórnak, ezért szürke színt látunk a vihar előtt és fehéret, ha a foltokban összeállt vízcseppek felhőt alkotnak. Tart

Különböző fényforrások színhőmérséklete Tart

Aszimmetrikus kompozíciók Képkompozíciók 1 A képkompozíció célja a harmónia és a vizuális egyensúly megteremtése a képhatárok és a témát bemutató terek - előtér, középtér, háttér - között. Aszimmetrikus kompozíciók Tart

Háromteres, levegőperspektívával Képkompozíciók 2 A képkompozíció célja a harmónia és a vizuális egyensúly megteremtése a képhatárok és a témát bemutató terek - előtér, középtér, háttér - között. Háromteres, levegőperspektívával Tart

Képkompozíciók 3 Portré - szuperplán komponált téma középen vizuálisan hangsúlyoz Tart

Képkompozíciók 2. Perspektíva panoráma képformátum távlati hatás kiemelése Tart

A fényképezőgépek csoportosítása JELHORDOZÓ FILM MÉRETE KERESŐRENDSZER Síkfilmes Normál filmes Rollfilmes APS rendszerű Polaroid Nem szabványos Film Mágneslemezes CCD Keret Newton Távmérős Kétaknás Egyaknás Tart

Fényképezőgépek felépítése Keresőrendszer Objektívrendszer Zárszerkezet Fénymérő Vaku Tart

Képalkotás elve Tart

A fényképezés folyamata EXPOZÍCIÓ FOLYAMATA során az objektíven és a zárszerkezeten keresztül jut fény a filmre. A film érzékenységét konstansnak tekintve, az expozíció matematikailag leírva: H = E x t , lux s A felvételkészítés mozzanatai: 1. filmbefűzés 2. a kép komponálása 3. élességállítás 4. rekesz és élességállítása 5. exponálás vagyis zárkioldás Tart

A keresőrendszer A keresőrendszer feladata: a felvétel helyes beállítása, vagyis a készítendő kép határvonalainak kijelölése. A keresőrendszer szembeni követelmény: éles képhatárok parallaxis mentes kép a kép folyamatosan, még a felvétel pillanatában is látható a keresőkép természetes állású és oldalhelyes objektívcsere esetén a kereső könnyen átállítható az új objektívhez Parallaxis hiba: -a keresőben látott képkapu határa nem esik egybe a filmkapu határával Tart

A keresőrendszer típusai 1. 1. Kert vagy sportkereső 1. Newton kereső Tart

A keresőrendszer típusai 2. Távmérős kereső Tart

A KERESŐRENDSZER TÍPUSAI 3. Kétaknás tükör-reflexes Egyaknás tükör-reflexes Tart

Objektívek Leképezési hibák: Tart

Objektívrendszerek 1. ZOOM objektív:- fókusztávolsága adott objektíven keresztül folyamatosan változtatható Tart

MÉLYSÉGÉLESSÉG Mélységélességnek nevezzük az élesre állított tárgy előtt és mögött azt az intervallumot, amely a felvételen éles lesz. Függ: tárgytávolságtől -egyenesen fókusztávolságtól - fordítottan blendenyílástól - fordítottan Tart

A rekesszám a fényerő reciprok értéke: BLENDE (REKESZ) A REKESZ VAGY BLENDE - az objektírendszeren bejutó fénnyaláb keresztmetszetét szabályozza A rekesszám a fényerő reciprok értéke: R = 1/F = f/d A rekesszám változása fordítottan arányos a rekesznyílással Rekesszámok: 1 1,4 2 2,8 4 5,6 8 11 16 22 32 nyílás csökken Tart

Zárszerkezet A ZÁR: adott időtartam, amíg fény éri a fényérzékeny anyagot vagy érzékelőt (CCD-t). Szabvényos értékei (mp) Típusai: 1. Központi zár 2.Redőnyzár Időérték sor: B 1/ 1 2 4 8 15 30 60 125 250 500 1000 2000 Tart

Fénymérők Fényelemes Félvezetős FÉNYMÉRŐK feladata hogy adott fényviszonyok mellett, adott érzékenységű filmhez meghatározzuk a helyes expozícióhoz szükséges blendenyílás szám és expozíciós időket. Típusai: Fényelemes Félvezetős Előnye: nem kell áramforrás Hátránya: öregszik Előnye: pontosan mér Hátránya: viszonylag drága Tart

TTL TTL : A Through the lens (Az objektíven keresztül) angol kifejezés. Lényege, hogy a kamera mérőrendszerei (autófókusz, megvilágítás, fehér-egyensúly) az objektíven keresztülhaladó fényt használják fel a mérések elvégzéséhez. Rendszerint pontosabb eredményt ad, mint a külső szenzoros megoldások. Tart

Digitális kép Tart

Analóg és digitális kép Az utóbbi évtizedek információs forradalmának kulcsszava a digitalizálás (digit: számjegy). A hagyományos formában lévő információk, a szövegek, hangok, képek stb. számjegyekkel való leírása jelentős gyakorlati előnyökkel jár. A hagyományos képek mindig valamilyen szemmel is érzékelhető módon jelennek meg. A rajzok, festmények vagy fényképek látható információját különböző fényvisszaverésű festékanyagok hordozzák

A CCD-kamera felépítése Tart

Digitális jelfolyamat A digitális jelfolyamat impulzussorozata kódolt formában kifejezett számjegy. Az egyes impulzusok amplitúdó értékeinek információtartalmát binárisan kódolt kódszó sorozatok hordozzák. A továbbításra kerülő villamos jel tehát azonos formájú és meghatározott ütem szerint keletkezett impulzusokból áll. 01101 Analóg - digitális átalakítás Sávhatárolás Mintavétel Kódolás Analóg jel Digitális jelsorozat Tart

A világosság - átmenet analóg és digitális jelgörbéje Digitális kép A képelem világosságának függvényében létrejövő elektromos jelet az A/D átalakító digitális jelsorozattá alakítja át. A világosság - átmenet analóg és digitális jelgörbéje Tart 2

Pixelek a szürke értékek függvényében Tart 3

Pixelek a szürke értékek függvényében Tart

Pixelek és a szürke értékek Képpont, képelem - pixel - a legkisebb címezhető képegység. Pixel (Picture Element): a kép, - raszterráccsal felbontott elemi állapota, apró négyzetek, - amelyek a szürkeség fokozatai szerint tovább bonthatóak alpixel mátrixokra. A kép, mint digitális adat, bináris számokkal leírt jelsorozat. A kép jellemzői: méret, szín. A kontraszt: a világos és sötét részek közötti átmenetek fokozatossága. Az optikai sűrűség: valamely rétegre eső és a rajta haladó fény arányának logaritmusa. Tart

A kép A filmen lévő képi információ alapegysége elméletileg a szemcse. A szemcsék mérete filmfajtánként változó, és meglehetősen nagy különbségeket mutat. A színes filmen az alapszíneket három egymás alatt elhelyezkedő réteg hordozza.

Digitális kép A digitális kép ezzel szemben teljesen kötött szerkezetű. Kinagyítva egymás melletti kis négyzeteket látunk szabályos sorokban és oszlopokban elrendezve. Ezek a kis négyzetek a pixelek. Ez a kifejezés az angol Picture és Element (kép, elem) szavakból származik A digitális képnek nincs ennél kisebb információt hordozó része, ezért a pixelt magyarul nyugodtan nevezhetjük képpontnak. Egy adott pixel egész felülete azonos színű, azon belül nincsenek színkülönbségek.

A digitális kép A digitális kép kötött szerkezetű. Kinagyítva egymás melletti kis négyzeteket látunk szabályos sorokban és oszlopokban elrendezve. Ezek a kis négyzetek a pixelek. Ez a kifejezés az angol Picture és Element (kép, elem) szavakból származik A digitális képnek nincs ennél kisebb információt hordozó része, ezért a pixelt magyarul képpontnak nevezzük. Egy adott pixel egész felülete azonos színű, azon belül nincsenek színkülönbségek.

Pixelek

A kép digitalizálás lépései Első - a felület felosztása pixelekre, a másik az egyes képpontok színének meghatározása. A pixelekre osztást úgy kell elképzelni, hogy a képre egy négyzethálót helyezünk. Ebben a felosztásban minden hálószem egy pixel. Második - az egyes pixelek színének meghatározása. Praktikusan minden színnek kell adni egy számot. Így jön létre végül is az a számsor, ami a kép információit hordozza, és amiből a látható kép később visszaállítható. A művelet neve kódolás, illetve dekódolás A kép információit hordozó számsor a képfájl. Ezen belül az információk elrendezésének többféle szabványa van, ezeket a szabványokat hívják formátumoknak.

Színmélység A digitális képnél a pixelek színét a képfájlban egy kettes számrendszerbeli szám írja le, mely különböző hosszúságú lehet. A kép információtartalma, minősége függ a számjegyek számától mely a a színek leírását adják. Minél több számjeggyel (bittel) definiáljuk egy képpont színét, annál több szín jelenhet meg az adott képen. Egy képen csak annyi szín lehet, amennyit az egyes pixelek színét meghatározó számjegyek hosszúsága lehetővé tesz. A színmélység (bitmélység) a pixelek színét leíró számjegyek (bitek) mennyiségére utal. A színmélységet a képpontokat definiáló bitek számával adják meg. A gyakorlatban kialakult szabványok határozzák meg. Például lehet a kép 1, 8, 16 vagy 24 bites. Ritkábban ennél nagyobb színmélységű képeket is használnak, például 32, 36, 42 vagy 48 biteseket.   Az egybitesnek nevezett képek pixeleinek színét csak a nullával vagy az egyes számmal jelölhetjük. Ezért az ilyen képeken csak kétféle szín lehet jelen. Például a fehér és a fekete. Egybites színmélységgel vonalas rajzokat vagy szöveges dokumentumokat szoktak tárolni.

Egybítes kép 1 bit = 21 = 2. Az ilyen képen csak kétféle színű lehet minden pixel Az egybitesnek nevezett képek pixeleinek színét csak a nullával vagy az egyes számmal jelölhetjük. Ezek a képeken csak kétféle szín lehet jelen. Például a fehér és a fekete. Egybites színmélységgel vonalas rajzokat vagy szöveges dokumentumokat szoktak tárolni.

4 bites kép 4 bit = 24 = 2x2x2x2 = 16. A négybites képeknél 16 szín áll rendelkezésre. Ezzel grafikai hatású képeket lehet létrehozni.

8-bítes kép 8 bit = 28 = 256. Ennél a színmélységnél a pixelek 256 szín valamelyikét vehetik fel. Régen voltak monitorok, amelyek csak ennyi színt tudtak kezelni.

24-bítes kép 24 bit = 224 = 16 777 216. A színes fényképek megjelenítésére használt 24 bites színmélységnél a képen több mint 16 millió szín szerepelhet. Ez biztosítja a teljesen fotószerű színvisszaadást

8-bítes fekete-fehér 8 bit = 28 = 256. A szürkeárnyalatos színmód is 8 bites. Itt azonban tarka színek helyett 256 szürkeárnyalat szerepel a képen. Fekete-fehér fényképek megjelenítésére tökéletesen alkalmas

CCD (Charge Coupled Deviced) töltéscsatolt eszköz működése Minden harmadik elektróda összekötött állapotban van Tart

A CCD chip felépítése A léptetés a kiolvasó regiszter irányába soronként történik. Pixelméretek 9 x 9 és 30 x 30 mikrométer között változnak. Érzékelő felület (area array CCD) 32 x 32-től 5192 x 5192-ig Tart

A CCD jellemzői spektrál- érzékenység Elvékonyított érzékelők (thinned CCD) Az emberi szem Tart

A digitalizált kép jellemzői Szín keverés: additív - kék + zöld + vörös szubsztraktív - cián + bíbor + sárga A szín jellemzői: világosság (fényerő) - brightness - a szín helye a fehér (100%) és a (Grassmann szerint) fekete (0%) között. színezet (színárnyalat) - hue - meghatározza az adott szín helyét a színskálán telítettség - saturation - az adott színben található fekete aránya. Minél kevesebb a fekete, annál telítettebb. A színes fotó digitalizálása: a képet 3 alapszínre bontjuk, 3 érzékelő a 3 színadatnak: kék + zöld + vörös 1 képpont 3 adat (3x8), vagyis 24 bites színmélységű. 256 x 256 256 = 16777216 színárnyalat Tart

Digitális gép objektív rendszere Ez a funkció segít abban, a távoli tárgyakat úgymond „közelebb hozzuk”. A specifikációkban megkülönböztetjük az optikai és digitális zoom értékeket. Az optikai zoom érték a lencsék nagyítására utalnak. Az optikai zoom tipikus értéke a 3×, de léteznek ennél jobb képességű gépek is A digitális zoom érték a szoftveres nagyítást jelenti, melyet a gép matematikai függvények segítségével ér el. A hagyományos fényképezőgépek nyelvére fordítva a 3×-os zoom általában egy kb. 35-105 mm-es zoom-optikának felel meg. Tart

A CCD jellemzői - linearitás CCD-k jelleggörbéje Fotóanyagok jelleggörbéje Tart

A CCD jellemzői Dinamikus tartomány: a legfényesebb és leghalványabb képpont fényességaránya. (fotográfiában 100; CCD-k 10000). CCD-knél felső határt szab a pixelek telítődése, mivel meghatározott számú elektront tartalmazhat a képelem. Blooming – ha ezt a határt túllépte, a töltések átfolynak. Felbontás, érzékelő felület: pixelek: 66 vonal/mm Fotoemulzió 300-400 vonal/mm Sötétáram, hibák: A filmeknél ismeretes alapfátyolhoz hasonlóan az elektronok a hő hatására is elszabadulhatnak. Számolni kell a gyártás során keletkező pixelhibákkal, előfordulhatnak érzéketlen, „halott” képelemek. Tart

1. CCD - hagyományos szenzoros A kép rögzítésének lépései a szenzorokon (színszűrővel szabályozott) CCD-n: Expozíció – fotonok hatására az érzékelő cellákban arányos töltésmennyiség keletkezik. A mátrixoszlopok szélei felé haladva analóg jelként jutnak az áramkörbe. A CCD jele – analóg – erősítőre, majd A/D átalakítóra kerül. Digitális jel összetevői: Hasznos jel Hiba jelek (termikus eredetű zaj, sötétáram, analóg áramkörök zaja) Tart

CCD effektív felülete Kiolvasásra „csak” az effektív pixelszám kerül : Szélső pixeleket fekete maszk takarja, az érzékelőket nem éri fény, „0”-nak megfelelő jelszint keletkezik. A 4:3 oldalarány megtartása miatt további pixelek maradnak ki a képből. Tart

2. CCD érzékelők új generációja: Foveon X3 A különböző színérzékelők egymás mögött helyezkednek el, mivel a különböző hullámhosszú fotonok eltérő mélységben hatolnak be a szilíciumba. Az X3 élesebb, színes anomáliáktól mentes képet ad. Tart

Színmódok HSB színmód Ez a Hue, Saturation, Brightness, (színezet, telítettség, világosság) szavakból képzett rövidítés. Itt a három adat a valós szín színezetét, telítettségét és világosságát jelöli. A színezet a spektrumban elfoglalt helyet, a tulajdonképpeni színjelleget határozza meg.

A HSB színmód színcsatornái A telítettségi skálán az adott színezet élénk változata és az azonos világosságú szürke közötti fokozatok vannak jelen. A világosság a fekete és a másik két tényezõ által meghatározott érték között változtatja a szín világosságát. A HSB értékeket általában százalékosan, 0 és 100 közötti értékekkel adják meg. A H (színezet) érteket esetleg fokban. Ez a jelölés a színkörre utal, ahol a szivárvány színei egy 360 fokos kör mentén helyezjednek el.

CMYK színkezelés A nyomdaipar a színes képek nyomtatásához a CMYK színkezelést használja. A CMYK rövidítés a Cyan, Magenta, Yellow, Black (kékeszöld, bíbor, sárga, fekete) szavak kezdõbetûibõl képzõdött (a black utolsó betûje). A nyomdagépek ezt a négy színt nyomják a papírra egymás után a színes képek megjelenítéséhez. A fekete azért szükséges, mert a másik három színû festékkel nem lehet elegendõen erõs fekete tónust létrehozni. Emellett a nyomtatott termékekben sok a teljesen fekete elem, jellemzõen a szövegek betûi. Ezt gazdaságosabb egy színnel a papírra nyomni, mint három színbõl kikeverni. Minthogy itt fehér papírra nyomott színes festékek hatását kell szimulálni, a nagyobb számok sötétebb tónusokat (több festéket) jelölnek. Az értékeket százalékos formában kell megadni. Ezért minden alapszínnek száz fokozata lehetséges. A nyomdai elõkészítéshez használt fotóretusáló programok CMYK módba is át tudják konvertálni a képeket.

CMYK színkezelés CMYK színmód hiányossága, hogy nem képes minden olyan színt visszaadni, ami RGB módban a monitoron megjelenik. Különösen az élénk színek egy része tompul le. Ezek nem nyomtathatóak ki a képernyõn látott intenzitással. A képek nyomdai elõkészítésénél ezt figyelembe kell venni

Lab színmód A Lab (ejtsd: elábé) egy speciális színmód. Ez a világosság (Lightness), valamint a zöld-bíbor különbsége és a kék-sárga különbsége értékeit írja le. Ezt a két utóbbit egyszerûen az ábécé két elsõ betûjével jelölték meg. Így lett "a" és "b". Ezt a színrögzítési módot a színes televíziós képátvitelhez dolgozták ki. A színes televíziózás kezdeti idõszakában fontos volt, hogy a kisugárzott színes adást a fekete-fehér készülékek is tudják fogni fekete-fehérben. Az egyik csatorna a "világosságjel", ez egy önmagában is használható fekete-fehér képet hordoz. A szín-információt a másik két csatorna adja hozzá, mintegy kiszínezve azt. Az "a" betûvel jelölt csatorna a telített zöld és bíbor komplementer színpár közötti színeket tartalmazza. A "b" csatorna a telített sárga és kék színek közötti értékeket hordozza. A számítástechnikában a Lab mód a Kodak Photo CD képformátummal jelent meg. Ezt eredetileg a televízión való visszajátszásra fejlesztették ki. Ennek a színkezelésnek számos gyakorlati elõnye van, ezért fontos ismerni.

Tömörítés Ha minden pixel színét 24 számjeggyel írjuk le, akkor egy kép adatainak rögzítéséhez nagyon sok számjegy szükséges, ezért nagy lesz a képfájl. Az így keletkezett adatállományok nagy memóriakapacitást igényelnek, és kezelésük is lassú, nehézkes. Ennek a gondnak a csökkentésére dolgozták ki a különböző tömörítési eljárásokat. Ezek segítségével a képek adatai kisebb méretű fájlokba "csomagolhatók" össze. Vannak veszteségmentes és veszteséges tömörítési eljárások. A veszteségmentes eljárásoknál a kép eredeti információtartalma nem csökken. A megnyitott digitális kép így azonos az eredetivel. Ezekkel az eljárásokkal az eredeti méretnek kb. 50-30%-ára lehet zsugorítani a fájlokat. A veszteséges eljárásoknál a megnyitott kép kevesebb információt hordoz, mint az eredeti. A veszteséges módszerekkel lényegesen kisebb képfájlok hozhatók létre. Ezek mérete az eredetinek tized- vagy akár századrésze is lehet. A kevesebb információ a kontúrok kisebb-nagyobb elmosódásában vagy a felületek zajosodásában mutatkozik meg.

Képformátumok A digitális fényképezés szempontjából a három legfontosabb képformátum a JPG, a TIF és a RAW TIF (TIFF - Tagged Image File Format) Ennek a formátumnak a legfőbb előnye, hogy széles körben elterjedt és platformfüggetlen. Használja a nyomdaipar és a legtöbb képfeldolgozó program ismeri. A TIF képek a fekete-fehér vonalas színmódtól az RGB módon keresztül a nyomdaiparban használatos négyszínű (CMYK) színmódig képesek tárolni a képeket. A digitális fényképezőgépek közül a magasabb kategóriás, illetve a professzionális típusok használják. A TIFF képek viszonylag nagy méretűek, ezért tárolásukhoz nagy kapacitású memóriakártyák és más adathordozók szükségesek. Ezt a formátum hátrányaként említhetjük meg.

2. Képformátumok A gépek általában JPEG formátumban tárolják a képeket. Ez a tömörítés veszteséges. Természetesen bizonyos tesztképekkel „zavarba lehet hozni” az eljárást. A tömörítés foka állítható, általában 3 fokozat közül lehet választani. A nagyobb tömörítés minőségromlással járhat. Bizonyos típusok képesek veszteségmentesen is tárolni a képeket TIFF formátumban (vagy saját RAW formátumban), ez viszont rengeteg memóriát foglal (főleg a TIFF) Praktikus lehet, ha a gép képes mozgóképet is rögzíteni, pl. AVI formátumban, hanggal együtt. Pl. 2048×1536 kis tömörítésű JPG kép: 1,5MB Tart

JPG (JPEG) Ez a digitális fényképezőgépek által használt legelterjedtebb képformátum. Az adatok tárolásához tömörítést alkalmaz, így egy JPG kép kevesebb számjegyből áll, mint ugyanaz a kép TIF formátumban. Ezért JPG képekből több fér el a fényképezőgép adathordozóján. A tömörítés veszteséges, ami azt jelenti, hogy a mentéskor a kép információtartalmának egy része elvész. A minőségromlás a kontúrok életlenné válásában, illetve a felületek és tónusátmentek egyenetlenségében (JPG-zaj) jelentkezik. A tömörítés mértéke több fokozatban szabályozható. Az enyhébb fokozatoknál a képminőség romlása jelentéktelen vagy alig észrevehető. Az erősebb fokozatok lényegesen kisebb fájlméretet eredményeznek, de a képminőség erőteljesen romlik. A legenyhébb tömörítésű (legjobb minőségű) JPG kép is lényegesen kisebb fájlméretű, mint ugyanaz TIFF formátumban.

Élfinomítás (anti-aliasing) A digitális képek elemi képpontjai függőleges oszlopokba és vízszintes sorokba rendezett négyzetek. Ez az átlósan vagy nem vízszintesen, illetve függőlegesen haladó kontúroknál jelentkezik. A kontúr két különböző színű felület éles határvonala. Egy adott pixel csak egyféle színű lehet. Ha egy kontúrvonal a pixelen megy keresztül, akkor a pixel vagy az egyik, vagy a másik színt veszi fel. Így a ferde vonal lépcsőzetes, "cakkos" lesz. Csökkentésére találták ki az anti-aliasing eljárást, amit magyarul élfinomításnak neveztek el. Ennek lényege, hogy a képet alakító program a különböző színek határvonalához átmeneti színű pixeleket illeszt. Ezzel csökken, "finomodik" a kontúr lépcsőzetessége. Az eljárás rontja a kontúrélességet, de a lépcsőzetesség érzete csökken vagy megszűnik.

Ferdén haladó kontúr élfinomítás nélkül és élfinomítással

Interpoláció Ez az eljárás a digitális képek méretének, pixelszámának megváltoztatását szolgálja. A gyakorlatban általában a képek felnagyításakor van rá szükség. A nagyított kép több pixelből áll, mint az eredeti. Minthogy csak az eredeti kép információtartalma áll rendelkezésre, ezért a megnövelt pixelmennyiség sem hordozhat új információkat. A nagyítás során keletkező új pixelek színét a szomszédos eredeti pixelek színéből "tippeli meg" a nagyítást végző program. Azt, hogy ez a tippelés milyen logika alapján történik, a programba épített interpolációs algoritmus dönti el. Az algoritmus által használt matematikai szabályrendszertől függ a nagyított kép minősége. Ezért ez a különböző eszközöknél nem egyforma. Az interpoláció elsősorban a kontúrok élességét és a kép részletgazdagságát rontja.

Interpoláció

Hisztogram Egy átlagos digitális kép különböző világosságú képpontokból, pixelekből áll. Elméletileg ezek világosságértékei a feketétől a fehérig terjedhetnek. A hisztogram egy grafikon, amely arról ad felvilágosítást, hogy a különböző világosságú pixelekből mennyi van a képen, illetve mennyiségük hogyan aránylik egymáshoz. Ez egy speciálisan digitális képtartalom-elemző eszköz. A fotóeditáló programok a hisztogram segítségével képmódosításra is lehetőséget adnak. A vízszintes tengely a világossági értékeket jelzi a nullától a maximumig (például a feketétől a fehérig). Általában a bal szélen van a fekete (a legsötétebb), a jobb szélén a fehér (a legvilágosabb) tónus. Ezek között 256 fokozatra van osztva a tengely. Maga a hisztogram lényegében egymás melletti függőleges vonalakból áll. Olyan, mintha minden tónusérték fölé állítottunk volna egy függőleges pálcát, amelyek magassága arányos azzal, hogy az adott tónusú képpont hányszor fordul elő a kép felületén.

Hisztogram értelmezése Ennek a grafikus ábrázolásnak többféle haszna, előnye is van. A jól exponált, sokféle tónust hordozó képek hisztogramján a grafikon teljes szélességében megjelennek a függőleges vonalak. Ha egy kép felületének legnagyobb részén sötét tónusok vannak, akkor a hisztogramjának jobb oldala üres, lényegében egy vízszintes vonal. Ez a helyzet például egy éjszakai felvételnél. Akkor is hasonló a hisztogram, ha egy közepes tónusú motívumot ábrázoló felvétel alulexponált. Egy túlexponált, világos képnél a grafikon jobb oldalára húzódik a hisztogram "teste". Az ilyen expozícióelemzés csak azoknál a képeknél ad valós információt, amelyeken sokféle tónus van. Egy éjszakai felvétel akkor jól exponált, ha majdnem az egész felülete sötét. Egy havas tájról készült kép viszont optimális expozícióval is csak világos tónusokat tartalmaz. Ezt a hisztogram értékelésénél figyelembe kell venni. Egyes digitális fényképezőgépek képesek megjeleníteni a rögzített képek hisztogramját. Ezt össze kell vetni azokkal a tónusokkal, amiket a képen ideálisnak tartunk. A fényképezőgép már a felvétel előtt, a keresőkép alapján is készít hisztogramot, és megjeleníti a kijelzőn. Ez lehetőséget ad a kép expozíciójának (világosságának) felvétel előtti vagy utáni korrekt ellenőrzésére.

Hisztogram_1

Hisztogram_2

Hisztogram_3

A digitális kamerarendszerek csoportosítása 1. ÁLLÓKÉP VIDEOKAMERÁK (STILL VIDEO) mágneses háttértárra rögzíti az analóg jelsorozatot video kimenettel rendelkezik a képek számítógépen feldolgozhatóak 2. FELÜLETI CCD KAMERÁK digitális fényérzékelő elemek képek tárolása winchesteren NIKON-KODAK 85 fekete-fehér, vagy 28 színes kép, képfelbontása: 1012 x 1524 CASIO QV - 10 : a kép felbontása 640 x 480 vagy 320 x 240 3. CCD SOROS KAMERÁK VAGY KAMERA SCANNEREK soronként 2000-8000 db fényérzékelő - mindegyik egy-egy pixelnek felel meg színes felvételeknél 3 párhuzamosan elhelyezett CCD érzékelő színszűrővel készül a felvétel PRAKTICA SCAN, felbontása: 2592 X 3272 Tart 5

Digitális kamera felépítése Tart

Digitális gép paraméterei-1 Felbontások 640 x 480, 1280 x 960, 1600 x 1200, 2560 x 1920 Képarány 4:3 Érzékelőlapka pixelszáma 5,24 megapixel Érzékelőlapka mérete 1/1,8” Érzékelőlapka típusa CCD Effektív pixelek száma 4,92 megapixel Színszűrő G-R-G-B Érzékenységauto / 64 / 100 / 200 / 400 Zoomtartomány: 38mm - 114mm (3x) Digitális zoom(4x) Automatikus élességállítás AF Igen Kézi élességállítás módja igen Élességállítás módja kontraszt érzékelő, nagy felületű, témakövető Fehéregyensúly állítás manuális, auto, 5 előre beállított Leghosszabb záridő 4 másodperc Legrövidebb záridő 1/1000 másodperc Beépített vaku igen Vaku hatótávolsága (v. kulcsszáma) 2,9 m Tart

Digitális gép paraméterei-2 Külső vakucsatlakozás fajtája nincs Vakumódok vörösszem-hatás csökkentő, derítés, Auto Expozíció korrekció± 2 blendeérték 1/3 blendénként Fénymérés szpot, multiszegmensű Blende Előválasztás van Záridő előválasztás van Sorozatfelvétel igen (35 mp-es videó) Videó maximális felbontása 320 x 240 Videó maximális hossza 20 perc Időzítő van 10 mp Videó kimenet van (NTSC/PAL kapcsolható) Belső memória nincs adat Memóriabővítés jellege SD MultiMediaCard A géphez mellékelt memória 32 MB SD MultiMediaCard Tömörítetlen formátum TIFF Tömörített formátum JPEG LCD 1,5'' Zoom visszajátszásnál van (igen) Csatlakozás a számítógéphez USB Akkumulátor 2 db AA ceruzaelem/ceruza, akkum Töltő/Adapter csak töltő Tömeg 220g (akku és kártya nélkül) Méretek 111 x 52 x 32 mm Tart

Automata compact kamera Canon PowerShot A50 CCD: 1,27 objektív: 28-70 Élesség: AF (obj. mögötti fázisdetektoros). Exp. vezérlés: teljes automata, programautomatika Érzékenység: 100 ISO Monitor: polikristály szilikon LCD Sorozatfelvétel: 640 x480 – nál 15 kép, 1s időközönként. Exp. korrekció: +/-2fé. 1/3 –os lépésekben Panoráma üzemmód Fehéregyensúly beállítás. Tart

CANON EOS D60- professzoniális Érzékelő: 15,1x22,7 mm CMOS 6,29 Mpx Objektív: cserélhető, fókusztényező – 1,6 Élességállítás: 3 mezős, AF, manuális.. Képformátum: 3072x2048, 2048x1360, 1536x1024, (JPEG és RAW) Fehéregyensúly beállítás Monitor Kereső: pentaprizmás, tükörreflexes, dioptriakorrekciós. Sorozatfelvétel: 3 kép/sec, max: 8 kép. Belső és külső vaku Tart

CANON Power Shot S40 Motívumprogramok: portré, tájkép, közelkép, akció és éjszakai. Expozíció: Manuális, időautomata, rekeszautomata, programautomata, teljes automata Tart

Memória kártyák 1. 3,5” floppyval azonos méretű, 120MB-os adattároló (Panasonic PalmCam digitális fényképezőgép) Az adatok írását, olvasását speciális magneto-optikai meghajtó végzi. Tart

Memória kártyák 2. Sony Mavica digitális kamera alakja jellegzetes. Kapacitása nem növelhető, a géphez képest a korong alakja túl nagy. Beépített CD íróval rendelkeznek. Tart

Memória kártyák 2/b. 156 MB-os Átmérő: 80 mm Vastagsága: 1,2 mm CD-R egyszer írható az MVCD-1000 kameránál CD-RW az MVCD-200 kameránál. Tart

Memória kártyák 3. PCMCIA ATA Flash kártyák Első félvezető memóriát tartalmazó adathordozó Vastagsága alapján 3 típus:Type I, Type II, Type III. PC kártya kivitelben modemek, hálózati kártyák, merevlemezek és más tartozékai is lehetnek. Tart

Memória kártyák 4. SmartMedia Card Elterjedt típus. A kártya csak a memoriacsipet tartalmazza, a kezeléséhez szükséges áramkörök a kamerába vannak beépítve. Jellemző kapacitás:8, 16, 32, 64, 128 MB. A képek letöltése USB-portra csatlakoztatható kártyaolvasóval valósulhat meg. Tart

Memória kártyák 5. Compact Flash (CF) Card A PCMCIA (PC) kártyák technológia alapján fejlesztették ki. 50 pólusú tűs csatlakozóval kapcsolódik a kamerához. Adatok kiolvasása PC-káptya adapterrel, vagy USB-portra csatlakozó kártyaolvasóval történik. Kapacitás:8 MB-tól 1 GB-ig Tart

Memória kártyák 6. Sony Memory Stick Kicsiny, 4 g tömegű, műanyag tokozású. Mérete: 50x21,5x2,8 mm. Írássebessége:1,5 Mbyte/s. Olvasó 2,45 Mbyte/s. Tart

Memória kártyák 7. MultiMedia Card (MMC) A Matsushita Electronics (Panasonic) fejlesztette ki camcorderei számára. Tömege: 2g. Mérete:32x24x1,4 mm. Kapacitása:16 MB-től 512 MB-ig. Alkalmazási területe:GPS-ek, MP3 lejátszók, Palmtopok. Tart

Memória kártyák 8. xD-Picture Card A SmartMedia kártya felváltására fejlesztették ki, melyet jelenleg a Toshiba gyártja. Tömege: 2g. Max. kapacitás: 8 GB. Írás sebessége:3MB/s. Kiolvasás sebessége: 5 MB/s. Mérete: 20x25x1,7 mm. Tart

Memória kártyák 9. IBM Mikrodrive A Type II CF méretével azonos merevlemezes háttértár. Szerkezete és működése azonos a PC-k winchesterével. Könnyen melegszik, mely növeli a jel zajszintjét. A FAT fájlrendszert alkalmazzák Tart

Digitális trükkök Színkorrekció Élességállítás Retusálás Képméretezés Monokróm fekete/fehér felvétel Szűrők Tart

A kép intenzitás értékét ábrázoló hisztogram Képjavítás 1. A kinagyított részen zaj figyelhető meg A kép intenzitás értékét ábrázoló hisztogram Tart

A két kép összeolvasztása Előállított világos kép Képjavítás 2. A két kép összeolvasztása Előállított világos kép Tart

A két kép egyesítésének eredménye Képjavítás eredménye A két kép egyesítésének eredménye Tart

Köszönöm a figyelmet…