PLATÓN (Kr. e. 427-349)

Életrajzi adatok Athénben vagy Eginában született Kr. e. 427-ben, előkelő, régi családban. Húsz éves korában Szókratész tanítványa lett. Szókratész halála után bejárta az akkori görög világ nagy részét, és bizonyára külföldön is járt. Szicíliai kaland. Dion nevelője. Dionüsziosz eladja rabszolgának. Kr.e. 387-ben Athénban iskolát nyitott az Akadémosz-kert gimnáziumában. Akadémia. „Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!” - követők: akadémiai filozófusok - dialógusok, melyekben szinte az összes, a később korok által tárgyalt problémát érinti, sokat mértékadóan megválaszol - nem rendszerszerű filozófia, de kibontható egy általános, minden témát meghatározó tanítás, ezt nevezik ideatannak.

az ideatan - jelenség-világ - lényeg-világ (Anaximandrosz), a filozófus, aki az igazságra vágyik, a lényeg megismerésére kell hogy törekedjék, - a lényeg valami, ami nem múlik el, és nem változik meg, soha nem lesz mássá, - az idea (eszme, a görög eidosz - "kép" szóból) olyan tiszta lényegi létező, mely - csak önmagával azonos - örök - változatlan és elpusztíthatatlan

az ideák a földi világtól különálló, zárt világot alkotnak két világ - a tiszta lényegiségek, a változatlan és örökkévaló ideák világa, - ennek halvány árnyéka, tökéletlen mása, homályos tükörképe: a földi dolgok világa, mely múlandó, változékony és semmi nem fordul elő benne a maga tiszta formájában. idea - részesülés - földi dolog, - a részesülés következtében a a földi dolog az ideával azonos nevű tulajdonság hordozója lesz (pl. egy szép nő, attól nő és attól szép, hogy részesül a "szépség" és a "nőség" ideájában) a részesülés hasonlóságot jelent, emiatt soha nem lehet tökéletes másolata egy földi dolog az ideának

Hogyan ismerhetők meg az ideák? - Barlang-hasonlat (Állam, 7. könyv, 514a - 516a) - több értelmezési lehetőség van, pl.: - a barlang az emberi tudatlanság birodalma, ahonnan a tudónak ki kell jutnia a világosságba; - a barlang maga a földi élet, az árnyak a létezők, ezen túl van egy magasabbrendú valóság, ahová a tudás birtokosa juthat el; - a barlang a filozófiát megelőző korszak világértelmezésének példázata, a mindennapi élet rabságában vergődő emberé, a filozófiai világértelmezés egyrészt kiszabadítja az embert ebből a rabságból, másrészt magának az emberi szabadságnak a megnyilvánulása de lehet nagyon szűken a megismerés példázataként is felfogni:

barlang külvilág Érzéki megismerés, tapasztalat Értelmi megismerés, gondolkodás Árnyak – a tárgyak megjelenési módjai – „érzetadatok” Árnyékok, tükörképek – az idea szemléltetései bábok – tárgyak mint a jelenségek egységei Dolgok – az ideák Tűz – az érzéki megismerés lehetőségfeltétele Nap – a legfőbb idea, a jó ideája

„Ezt a hasonlatot, kedves Glaukónom, teljes egészében a fentebb mondottakra kell alkalmazni: a látás által megismert világot hasonlítsd a börtönlakáshoz, a benne lévő tűz fényét pedig a nap erejéhez, s ha a felmenetelt és a fent lévő dolgok szemléletét a léleknek a gondolat világába való felemelkedésével veszed egyenlőnek, nem jársz messze az én felfogásomtól…”

- a bölcsesség erényét elsajátító filozófus az érzéki megismerésen felülemelkedve eljut az értelemmel megragadható ideák szemléléséig, végsősoron a létezés forrását jelentő legfőbb idea, a JÓ ideájának ismeretéig.

az erények és az állam - a klasszikusok által megteremtett nézet szerint az etika egyenesen folytatódik a politikában, azaz az egyéni élet helyes vezérelveinek összhangban kell lenniük a közösségi élet általános szabályaival, hiszen ez utóbbi biztosítja az egyéni élet kibontakozásának terét - az ember zóon politikon

a lélek az állam Lélekrészek Erények társadalmi csoportok Feladat Értelem Bölcsesség Filozófusok Kormányzás Indulat Bátorság Őrök Védelem Vágy Mértékletesség Kézművesek Termelés