Bevezetés a pszichológiába http://members.upclive.hu/mesko.norbert/ Bevezetés a pszichológiába 6. Tanulás. A tanulás fogalma, fajtái. Klasszikus és operáns kondicionálás, latens, belátásos és verbális tanulás. A szociális tanulás. PTE IGYFK Meskó Norbert

A tanulás fogalma Köznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered- ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes- ség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelke- zett. Pedagógiai értelemben: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá- gok és készségek kialakítása, képességek kifej- lesztése. Pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás- beli ) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

A tanulás fajtái 1 1. A tanulás milyen tevékenységben okoz válto- zást ( milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek részt benne):  mozgástanulás, motoros tanulás,  szenzoros tanulás, perceptuális tanulás,  szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe- ciálisan emberre jellemző; egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy értelmező). 2. A tanulást végző szándéka szerint:  szándékos,  nem szándékos, spontán.

A tanulás fajtái 2 3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából:  tárgyi (fizikai), nem szociális,  társas, szociális.

Tanuláselméletek Korai bevésődés – imprinting Habituáció A tanulás mint kapcsolatképzés:  klasszikus kondicionálás,  operáns kondicionálás,  verbális tanulás. Komplex tanulás Szociális tanulás

Korai bevésődés (imprinting) A tanulás egy korai formája , amelynek során az újszü- lött élőlény egy modellhez (normál esetben az anyjához) kötődik. Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy az egyedben. Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü- lött egyed először megpillant. A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző. Létezik-e imprinting az embernél?  valószínűsíthető

Habituáció a tanulás legegyszerűbb formája, egyfajta hozzászokás, az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi Ismerőssé vált ingert figyelmen kívül hagyjuk Újszülöttkortól képes rá az ember (pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka- kukkosóra hangja először idegesítő).

Pavlov (1849-1936) Nobel-díj az emésztés élettanáért (1904). Ünnepi előadása mégis már a tanulásról szól.

Fontos: a két inger idői érintkezése (kontiguitás) Feltétlen ingerre – feltétlen válasz Semleges ingerre – nincs válasz Társítás: FTLi előtt a semleges i. Feltételes ingerre – feltételes válasz

Egy hétköznapi példa Két esemény összekapcsolódása villámlás dörgés Ismétlődésük után villámlás összerezzenünk

Klasszikus kondicionálás 1 Tudományos vizsgálata: I. P. Pavlov (1904) Kondicionálás = ismételt társítás A tanulás az inger oldaláról indul – „S-S” - típusú kondicionálás (táplálék) (csengő) társítás 1. feltétlen inger 3. feltételes inger (idői egybeesés) öröklött kapcsolat tanult kapcsolat 2. feltétlen reflex 4. feltételes reflex (nyáladzás) K1 K2 K2 K1 K2 hang táplálék hang válasz táplálék válasz Az agyi központ (K1, K2) között kialakuló idegi kapcsolatok vázlata (Hebb nyomán)

Generalizáció A válasz kiterjesztése, általánosítása több ingerre. Minél inkább hasonlít az új inger az eredetire, annál valószínűbb a generalizáció. Pl. Kis Albert esete: a félelem kondicionálása (Watson & Rayner, 1920)

Előtte Utána

Watson & Rayner (1920) félelem kondicionálása és generalizációja                                                                                                        John B. Watson in his experiment with Little Albert, an 11 month old baby, studied how emotions are learned. He presented (A) a white rat (CS) and (B) a loud noise (US) to Little Albert. After several pairings, Albert showed fear (CR) of the white rat. Later, Albert generalized the fear to stimuli that were simular to CS, such as (C) a beard. Fehér patkányra nincs félelem rekació Erős hangra – félelem Társítás: hang+patkány Patkányra is félelem válasz Patkányhoz hasonló szőrös dolgokra GENERALIZÁLÓDIK a félelem.

Klasszikus kondicionálás 2 Alapfogalmak:  társítás: feltétlen és a feltételes inger ismételt összekapcsolása;  megerősítés: a feltételes ingert követő feltétlen inger adása;  kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a kialakult időleges kapcsolat megszűnik;  gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét- len inger nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem kö- követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu- lás „eltűnése”); diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egy további tanu- lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon;  spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat nem szűnt meg létezni, egy váratlan akár egyszeri inger hatására a feltételes reflex újra megjelenik;

Klasszikus kondicionálás 3  másodlagos kondicionálás: egy biológiailag nem fontos ingernek (hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani;  generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes vá- laszt az eredeti ingerhez hasonló , más ingerek is kiváltanak; az- az az ingerek „általánosulnak” a válaszoló viselkedése szem- pontjából;  diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak a megerősí- téssel kiválasztott ingerre reagál;  Pavlov szerint a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges döntő tényező a feltételes ingernek és a feltétlen ingernek az idő- beli érintkezése (kontiguitása);  Rescola (1968): szembeállította a kontiguitást és a bejósolhatósá- got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: minden áramütés előtt hang, B csop.: 50-50%-ban előzte, ill. nem előzte meg hangjelzés az á ramütéseket - nem megbízható a bejóslás)  A csop. gyor- san kondicionálódtak.

A: minden áramütést megelőzött hang, de volt hang áramütés nélkül. B: volt áramütés hangjelzés nélkül. Akkor hatékony, ha minden áramütést megelőzte hangjelzés.

Bejósolhatóság és érzelmek Jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott időre jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás.

A klasszikus kondicionálás etológiai megközelítésben Az evolúció és a genetika szempontjain a hangsúly H: a tanulást behatárolja genetikai örökségünk. Ez fajonként más-más korlátot jelent. Az asszociációk szelektívek: bizonyos dolgok közötti asszociációk könnyebben kiépíthetők. Pl.: patkánynál: íz-rosszullét, fény-áramütés Madárnál: látvány-étel

Operáns kondicionálás 1 Operáns = műveleti/instrumentális Az állat aktív részese a tanulásnak  a tanulás aktív cselekvés útján megy végbe. A folyamat kiindulópontja valamely újszerű válasz – „S-R” - tí- pusú kondicionálás. A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje más. A megerősítés arra a folyamatra utal, amely során egy appeti- tív (vágykeltő )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke- dést kiváltó) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínű- ségét. Típusai: pozitív és negatív. Büntetés a megerősítés ellentéte: egy averzív inger megjelené- se vagy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés va- lószínüségét. Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról, generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi- cionálásnál.

Operáns kondicionálás 2 1. Thorndike (1898):  macskák ún. problémaketrecben;  „próba szerencse” tanulás; véletlen reakció feltételes inger billentyű lenyomással billentyű feltétlen inger feltételes reakció billentyű lenyomással (táplálék) feltétlen inger (táplálék) I. A folyamat kezdetén II. Tanulás után Effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási való- színűsége nagyobb egy következő próbában , a büntetett vi- selkedésé pedig kisebb.

Operáns kondicionálás 3 2. Mowrer:  védekező magatartás kialakítása;  ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos ütés éri;  a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult viselkedés pedig védekező jellegű (averzív kondicionálás);  létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének megelőzése. 3. Skinner:  Skinner-doboz;  galambokkal és patkányokkal kísérletezett;  másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert meg- erősítő hatékonyságra;  részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott, hogy csupán időnkénti megerősítések támogatták;  fokozatos viselkedésalakítás (shaping): állatidomárok használják.

Operáns kondicionálás 4 4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint:  kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóság és kontiguitástanulás (időbeli érintkezés);  patkányokkal végzett kísérletek: 1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki, 2. pedállal megszüntethető a fájdalom: „tapasztalatlan” és „tapasz- talt” patkányok (nem tanulja meg, hogy az áramütés elkerülhető);  Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei: 1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az, egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést, 2. fény vagy hang előre jelezte az áramütést, az előbbiekben a befo- lyásolhatóságot megtanult állat egy másik rekeszbe való átugrás- sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik;  tanult tehetetlenség leírása: ha valaki hosszabb időn keresztül olyan helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az őt érő aver- zív eseményeket, a későbbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda- ni a körülmények ellenőrzéséről, amikor ez már megvalósítható lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).

A megerősítés bizonyos válaszok valószínűségét növeli. A válaszerősséget a válasz gyakorisága mutatja. Szelektív megerősítés: pl.: csak akkor kap ételt a galamb, ha akkor nyomja a pedált, amikor éppen ég a lámpa. Shaping: viselkedés formálás, alakítás (generalizálás, diszkrimináció) Részleges megerősítés: nem kap minden alkalommal megerősítést. Ez jobban ellenáll a kioltással szemben.

Öregem, kondicionáltam ezt a pasit! Ahányszor lenyomom a pedált, bedob egy falat ennivalót.

A megerősítés lehet: Pozitív, azaz a viselkedést jutalmazó következménye válasz növekedés Negatív, ha a viselkedés megszüntet egy kellemetlen dolgot + Büntetés: averzív esemény a viselkedés után következménye válasz csökkenés

Pozitív megerősítés (jutalmazás) Válasz növekedés Válasz csökkenés Pozitív megerősítés (jutalmazás) Büntetés (pozitív) Inger adása Ha órán beszélgetek, plusz munkát kapok. Jó munkáért jó jegyet kapok. Inger megvonás, visszavonás Negatív megerősítés Büntetés (negatív) Ha énekkarba járok délután, nem kell takarítanom Ha csúnyán beszélek, nem nézhetek tévét.

Megerősítések -ért -ért elkerülésére Potenciálisan elsődleges megerősítők Potenciálisan másodlagos megerősítők Általában pozitív (kapsz) Étel Víz Szex Alvás Érzékleti inger Pénz Rang Státusz Tisztelet, megbecsülés Elfogadás Általában negatív (elvesznek) Fájdalom Áramütés Magas hőmérséklet Erős zaj Kinevetés, gúnyolás Személyes tér megsértése Alacsony önbecsülés Kizárás valamiből -ért -ért elkerülésére

Megerősítés után csökken a válaszgyakoriság. MEGERŐSÍTÉSI TERVEK Rögzített arány: Minden 10. láda után jár egy fröccs! Megerősítés után csökken a válaszgyakoriság.

MEGERŐSÍTÉSI TERVEK Rögzített idő: A postás 10-kor csenget Várt időpont után válaszgyakoriság csökken.

Gyakran foglalt telefonszám Változó idő: Egyenletesen magas válasz gyakoriság.

Gyermeknevelés és operáns kondicionálás

A büntetés hátránya Csökkenti a válasz gyakoriságot, DE Hatása kevésbé jól jósolható. Leállít egy viselkedést, de nem ad alternatívát. Félelmet okoz. Extrém büntetés akár rosszabb választ szülhet, mint az eredeti volt.

Kognitív keretben Kontiguitás helyett a befolyásolhatóság a fontos. Tanult tehetetlenség – Seligman A kutya akkor próbálja elkerülni az averzív eseményt, ha tudja, hogy az ő viselkedésétől függ a következmény. Aki ugyanannyi áramütést kap, de nem szabályozhat, nem próbál elkerülni-

Etológiai keret Az asszociációk nem önkényesek. A megerősítésnek vannak korlátai. Pl.: Madár: gyorsabban tanulja meg, ha gombot kell nyomogatni azért, hogy élelmet kapjon. Viselkedés eltolódás:

Verbális tanulás Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemző tanú- lási forma. A verbális tanulás során az ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítunk. Asszociációs lehetőségek:  közvetlenül érintkező elemek között:  téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),  időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),  közvetett módon érintkező elemek között: (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok) Asszociációs kapcsolat erőssége függ:  gyakoriság (frekvencia) törvénye,  idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb). B A C D

Komplex tanulás 1 1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban):  majmokkal és galambokkal végzett kísérletek;  belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévő viszonylat felismerése);  a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek- vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni);  „aha”- érzés kíséri;  próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü- lözhetetlen elemei.

Komplex tanulás 2 2. Tolman:  patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek; 1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol eleinte egyáltalán nem volt élelem; 2. most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd- ve hibátlanul járja be az útvonalat. 3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok- kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülő utak közül az állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel- hez (olyan úton, amelyre nézve eddig egyáltalán nem kapott megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is az első futást követően megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke- dik;  kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső, mentális reprezentációja , ami megerősítés híján is nélkülözi a téri viszonyokat.

Komplex tanulás Kognitív keret A viselkedés nem pusztán az asszociációkkal magyarázható. Az élőlény mentálisan reprezentálja a valóságot. Műveletet ezeken hajt végre. Tolman – kognitív térkép Premack – csimpánz szimbólum tanulása Köhler - belátásos tanulás, kerülőút probléma: a megoldás hirtelen merül fel. A megoldást megőrzi Kiterjeszti más problémákra

Programozott oktatás Skinner – 70-es évek A megtanulandó anyagot kis elemeire bontják. Visszajelzés a helyes és téves válaszokról. Közvetlen, gyors megerősítés. Kis jutalmak, melyek nagyobbakra válthatók. Inkább a jó jutalmazása, mint bünti.

Mai példák

Viselkedésterápia A tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. A maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. A viselkedésre irányul. Ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) Nehézség: elkerülő viselkedés miatt nincs lehetőség új asszociációk épülésére. Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához. 2 fontos technika:

Szisztematikus deszenzitizáció

Elárasztás Egy időre nincs menekülési lehetőség, összezárva a legfélelmetesebb tárggyal.

Klausztrofóbia

Operáns kondicionálás Kívánt viselkedés megerősítése, nem kívánt kioltása Főleg gyerekeknél. Pl. FZH

Szociális tanulás jellemzői 1 A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más sze- mélyekkel történő interakciókból ered. A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki  szocializáció (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejlődés társadalmi vetülete. Legfőbb közege az ún. mikromiliő  aminek a közvetítésé- sével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő. A szocializáció eszköze a kommunikáció.

Szociális tanulás jellemzői 2  A szociális tanulás elméletének úttörője: A. Bandura (1977)  Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R)  Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az e- gyedet individuumá tesz; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat.  Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti köl-csönhatás eredménye.  Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt mege- rősítése megtörténne.  A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentősé-től (krízis helyzet), a múltban lezajlott hasonló magatartások megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelésétől.

A szociális tanulás módjai 1 Utánzás:  nem tudatos, nem szándékos;  az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete);  csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető;  1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján). Modellkövetés:  kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környe- zetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkor- ban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselke- dés;  legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigység vagy a szociális hatalom vagy a másik sikere, jutalma (empatikus utánzás);

A szociális tanulás módjai 2  jutalmazás és a büntetés szerepe;  cél a sikeres viselkedés. Azonosulás (identifikáció):  óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselke- désmódját, elvárásait;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tuda-tosság és a szándékosság;  cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenn- tartása; az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, csele-kedetekben;  a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyá- soló személy távollétében is tanúsítja;

A szociális tanulás módjai 3  létezik negatív identifikáció is. Belsővé tétel (interiorizáció):  a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző szintekre;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkor döntő tanulási módja;  az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével;  az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső for-rástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik;  az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.