Áramforrások és generátorok

Ahhoz, hogy áram haladjon át egy vezetőn, a végeinél elektromos feszültség kell keletkezzen.     Azokat az eszközöket, melyek létrehozzák és fentartják a feszültséget két pont között áramforrásnak, vagy generátornak nevezzük.       Ilyenek a : -galvánelemek és akkumulátorok- a vegyi energiát alakítják elekromos energiává; -a dinamókés elektromágneses generátorok- a mechanikai energiát alakítják elekromos energiává; - szélgenerátorok - a szél energiáját alakítják elekromos energiává; -fotocellák, napelemek - a fényenergiát hasznosítják;

A galvánelemek Luigi Galvani megfigyelései nagy szerepet játszottak a galvánelemek feltalálásában. Ez az olasz tudós 1786 békacombok összehúzodását figyelte meg, amikor két különböző fémmel érintkeznek.

A galvánelemek Alessandro Volta (1790-es évek körül) úgy magyarázta a jelenséget, hogy a békacomban lévő nedvek két különböző fémmel érintkeznek. Igy egy egyszerű "telep" keletkezet, az áthaladó áram miatt rándultak össze a békacombok. A Volta által készített áramforrás- a Volta oszlop - réz és cink korongokból állt, közöttük sós vizzel átitatott papírlapocskák. .

Volta bemutatja találmányát Napoleonnak (1800) A galvánelemek Volta bemutatja találmányát Napoleonnak (1800) A Volta-oszlop

Többet a Leclanche-elemről A galvánelemek A legismertebb galvánelem-típust , a Leclanché-elemet , Georges Leclanché francia kémikus 1866-ban készítette el. Többet a Leclanche-elemről

A galvánelemek Akkumulátorok- savba merjtett vas és ólom lapok.

Generátorok Elektromágneses generátorok és dinamók- a mozgási energiát alakítják elektromos energiává

Generátorok Szélgenerátorok és napelemek - napjainkban egyre fontosabbak az alternatív, vagy öko energiaforrások.

A galvánelemek A Leclanche elem Egy üveg serlegben helyezik el a szénrúdból készített pozitív elektródot. A negatív elektródja cinkrúd. Az edényt tömény szalmiáksó oldattal töltik fel. Mivel a szén elektródon működés közben hidrogén gáz fejlődik, ami káros az elem működésére, ezért a szénrudat barnakőporral veszik körbe. Ez a por megköti a keletkező hidrogén gázt. A port a szénrúddal együtt egy mázolatlan (porózus) agyaghengerbe teszik. A pozitív elektróda körüli kivirágzás (sókiválás) elkerülésére parafinnal vonják be az a barnakőpor felszínét. Az elektrolit párolgását úgy akadályozzák meg, hogy a felszínére olajat, vagy petróleumot öntenek. Vissza