Honfoglaló magyarok

Kárpát-medence az avar uralom idején A Kárpát-medence népei (szkíták, kelták, rómaiak, jazigok, markomannok, kvádok, vandálok, gepidák, nyugati gótok, hunok, longorbárdok, avarok stb.)a honfoglalás előtt

A honfoglalás és a letelepedés

A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata A fejedelemtől függő törzsfők, a nekik alárendelt nemzetségfők, majd a nemzetségi előkelők és legalul a szolgáltatásokkal tartozó köznép jelképeivel.

Magyarok bejövetele Pannóniába Képes Krónika

Turulmadár-motívum A turulmadár az égi és földi hatalom közötti kapocs, őshitünk és ősszellemünk szent madara, Isten jelképe volt, amely hírül adta Emesének, hogy fia, Álmos a magyarság elhivatott, szent fejedelme lesz, aki megszervezte a vérszerződéssel foganatosított nemzetszövetséget, melynek eredményeként elfoglalták a Kárpát-medencét.

A honfoglalók lakása: jurta Írott forrásokból tudjuk, hogy a magyarok sátrakban is laktak. Ibn Jakubi így írt: „a török sátor(gubba) kupola, hajlított bordázatú, ló-és ökörbőr szíjak fogják össze és nemezzel van befedve”. A 13.században Plano Carini ilyennek írta le a jurtát: „Jurtáik kör alakúak; sátorformára készítik vesszőből és vékony lécekből. Felül kerek nyílás van, melyen a fény behatol és a füst távozik, mert mindig a hajlék közepén raknak tüzet.

Magyar lovasok A honfoglalás kori magyar lovasok nem használtak kengyelt és nyerget

Magyarország a honfoglalás korában Borovszky Samu térképtervezete

Tarsolylemez A gazdag képzelettel megtervezett, finom művű tarsolylemezek, a honfoglaló magyarok művészetének legszebb emlékei. A gyakran alkalmazott növényi mintát találjuk a geszterédi töredéken is. A tarsolylemezen, korongokhoz hasonlóan igényes és ugyancsak a hitvilág bűvös jelképeit hordozó motívumokat találunk.

Bikafejes ivócsanak A nagyszentmiklósi kincset 1799-ben találták meg Magyarországon. A korai középkor legnagyobb aranykincs-lelete. A súlya csaknem 10 kg. Több mint száz régészeti, írástörténeti munka foglalkozott már a kinccsel. …a kincs két asztali készletén rovásírások vannak.

Asszonyt égbe ragadó sas A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának részlete, a madarak királya által égbe ragadott nőalakkal.

Ivóedények A csészéken látható csatok segítségével ezeket az ivóedényeket szíjra fűzve hordták

Szarmata korongos fibula /III.sz., Magyar Nemzeti Múzeum/ Női öltözet díszítésére, vagy női kaftán összefogására használtak.

Avar szíjvég /klárafalvi-Szeged, Móra Ferenc Múzeum/ Női lószerszám szíjvége szügyelőről. Ezüstből öntött, aranyozott, a veret tükrében szarvas alakjával.

Fejedelmi szablya markolata (Attila kard, X.sz., Bécs) A bécsi szablya, az un. Nagy Károly vagy Attila kard aranyborítású markolata. A hozzátapadó hagyomány és a tárgyi párhuzamok alapján magyar ötvösmunka, vezéri méltóságjelvény.

Leuveni kódex az Ómagyar Mária-siralommal „Világ világa, virágnak virága” Magyar nyelvű irodalmunk második legjelentősebb emléke Az Ómagyar Mária-siralom az első fennmaradt magyar vers. Ezt egy észak-olaszországi városban tanuló magyar dominikánus szerezte. Jelenleg a leuveni egyetemi könyvtárban őrzik

Sanctifica nos Domine – Szent Kereszt ünnepének antifónája a szentgalleni Hartker Antifonáléból (980-1100)

Az „Ave beate rex Stephane” kezdetű antifóna 16 Az „Ave beate rex Stephane” kezdetű antifóna 16.századi lejegyzése a magyar nyelvű Érdy-kódexben (1520-1527 között) „Idwez leegy bodog zent Istwan kyral te nepednek nemes remeenseege.” „Idwez leegy my meg tereesewnknek byzon doctora es apostola…”

Ősi magyar népi hangszerek Az énekes zene mellett fontosak a nép által használt hangszerek is. Zeneszerszámaink zömét őseink „hozták magukkal” és nem „vették át”. I. Hangkeltő hangszerek közül az elsők azok, amelyeken maga a hangszer teste a hangforrás (fa, fém, üveg, kő stb.) Néhány példa: doromb, kolomp, kereplők, láncosbot, harangféle, stb. II. Ütő- és ritmushangszerek: dobok,ütőgordon, köcsögduda, cintányér,stb. III. Pengetős és vonós hangszerek: lantfélék, tambura, koboz stb. A képen Kobzos Kiss Tamás nemzetközi hírű művész.