A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old. Településhálózatunk A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.

Az óra vázlata

1.A település fogalma 2.A települések fejlődése 3.Településhálózatunk tagolódása és igazgatása 4.Falusi települések 5.Szórványtelepülések

1.A település fogalma Település: a népesség lakó – és/vagy munkahelyének térbeli együttese, ahol: A természeti környezet A gazdaság és társadalmi jellegű összetevők kölcsönhatásban vannak Településhálózat: települések összessége

2.A települések fejlődése Feltételei: -fontos szerepe van a természeti adottságoknak Pl.: - termékeny talaj - kedvező éghajlat - síksági táj - természetes védelemmel bíró helyek - folyóvölgyek - árvízmentes területek - ivóvízforrások - folyami átkelők - ásványkincsek

Társadalmi feltételek az ásványkincsek bányászatához mezőgazdasági termények iparhasznosításához Munkaerő: szakképzettség létszám munkaerőhiány vagy a felesleg megfelelő technika szükséges befolyásolják a települések jövőjét

Infrastruktúra: részei a lakosságot kiszolgáló, életkörülményeit javító létesítmények pl.: - iskolák - egészségügyi létesítmények - sportlétesítmények - tudományos kutatás

3.Településhálózatunk tagolódása és igazgatása 2003. Január 1-jén 3435 település alkotta település hálózatunkat ennek megoszlása: főváros, megyei jogú város: 23 egyéb város: 229 község: 2893 Összesen: 3145

megye: magyar területi igazgatás egysége (Szent István óta) megyeszékhely Megyei jogú város Község, város: területi közigazgatás alap egységei Működésük: az önkormányzati rendszerre épül Hazánkra jellemző: a kis települések szórt elhelyezkedése, a nagyobb települések körüli tömörülése a jellemző Településrendszerünk állandóan változik!

4.Falusi településeink Falvak: a legrégibb és ma is leggyakoribb településünk kialakulásuk: a természeti környezet kínálta a feltételeket Halmazfalu: alaprajz szerint a legrégibb szabálytalan utcahálózattal rendelkezik pl.: Nyírség, Jászság Egyutcás falvak: házai a dombvidékek völgyiben vagy a folyók mentén húzódó egyetlen utcára merőlegesen sorakoznak Sakktábla alaprajzú falvak: szabályosan, mérnöki tervek szerint épültek, utcái derékszögben metszik egymást

Aprófalvak: lakosságuk 1000 fő alatti, agrárjellegűek, mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenek A Dél-Dunántúlra és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző települések Kisfalvak: népességük 1-2000 fő közötti A dombsági, középhegységi tájak megyéire jellemző: elsősorban mezőgazdasági jellegűek, de vannak közöttük bányász- és ipari falvak is. Középfalvak: 2-5000 lakosságú települések A Dunántúlon és az Alföld megyéiben gyakoriak Óriásfalvak: lakossága 10000 fő körüli, várossá nyilvánításuk folyamatos

5.A szórványtelepülések Főként földművelésből álló tanyavilág, kétkezi munkát, folyamatos gondozást igényelt. Több lépcsős tanyarendszer adja az Alföld sajátos arculatát. A szórványtelepülések területi elhelyezkedése is jellegzetes! Ma még jelentős a tanyán élők száma. Sokan foglalkoznak gyümölcstermesztéssel és állattartással. A tanyák családi farmokká alakulhatnak át, biztosítva ezzel a falusi turizmus színhelyét, és a településtípus fennmaradását!