Szöveg egységei, gépelés Szövegszerkesztés Szöveg egységei, gépelés

Szövegegységek Dokumentum általában egy állományban tárolt Fájlformátumok: Word (DOC), Rich Text (RTF), Web lapként (HTML), DOS szövegként (TXT), ...

Szövegegységek 2. Szakasz – fejezet a szöveg egy formai (tipográfiai) szempontból önálló egysége (legtöbbször a teljes dokumentum egy szakasz) oldaljellemzők (papírméret, tájolás, margók, stb.) élőfej, élőláb hasábok (a szöveg oldalszélességében egy vagy több részre, hasábra van tördelve.)

Szövegegységek 3. Bekezdés az a szövegrész, amely egy "bekezdésjelig" tart, a jel az <Enter> billentyű lenyomásával kerül a szövegbe A szövegszerkesztőkben a bekezdések nem logikai egységek, hanem formaiak. Egy bekezdés valamely szöveg-mennyiség (lehet ebben kép, rajz, grafika), valamint az ezeket követő bekezdés végjelből áll igazítás, behúzás sorköz, térköz szegély, tabulálás

Szövegegységek 4. Mondat: 5. Szó: - két szóköz közti szövegrész A szöveg két mondatvégi írásjel közti része 5. Szó: - két szóköz közti szövegrész 6. Karakter a szöveg legkisebb formai egysége, amelynek saját tulajdonságai, jellemzői vannak karakterek: betűk, számjegyek, írásjelek, szimbólumok, bizonyos objektumok típus, méret stílus egyéb tulajdonságok

Lap fejléc, élőfej Afsffahjads dgjds jd jk djk j k dsh d jagjjk kjdkjdh k dkd k dkkd kld d k d d n ndkj d jdjdjdjjdjd kgflg margók margók laptükör, szedéstükör lábléc, élőláb

Szöveg begépelése ENTER: SHIFT+ENTER A sor végén a szövegszerkesztő automatikusan sort vált. Nem szükséges, sőt kifejezetten káros a sor végén az ENTER billentyű lenyomása. Azért káros, mert az ENTER itt bekezdésvéget jelöl ki, és értelmetlenül összevissza megtöri a szöveget, akár mondat közben is. Akkor használjuk, ha új gondolatot nyitunk, s azt akarjuk, hogy ez már új bekezdésbe kerüljön. SHIFT+ENTER Előfordul, hogy bekezdésen belül a szöveget új sorban akarjuk folytatni, jóllehet a sor még nem fejeződött be (például ha rövid felsorolást vagy verssorokat írunk egymás alá).

Szöveg begépelése CTRL+ENTER Amint a bevitt szöveg eléri az egy oldalnyi terjedelmet, a program automatikusan oldalt vált. Ha az oldalváltás helyét a tartalomhoz igazodva mi akarjuk meghatározni, használjuk a kényszerített lapdobás lehetőségét, más néven oldaltörést

Szöveg begépelése Ha a beviteli pont helyét akarjuk megváltoztatni, vagy a bekezdést beljebb vagy kijjebb akarjuk kezdeni, a beállításhoz SOHA NE HASZNÁLJUNK TÖBB SZÓKÖZT, hanem tabulátort vagy a bekezdés formázási parancsokat. A számítógép számára a szóköz ugyanis nem üres hely, hanem egy karakter, ugyanúgy, mint a betű vagy a szám.

Beírás szabályai Soha ne írjunk semmilyen karaktert a bekezdés első betűje elé (Például: szóköz, hogy beljebb kezdődjön, vagy felsorolásjel stb., mert erre vannak automatizmusok), követni kell a magyar helyesírás szabályait gépelés közben ügyelni kell arra, hogy ha írásjel van a szövegben, akkor előtte nincs szóköz, utána viszont van, ez alól csak a gondolatjel és a zárójel kivétel, a gondolatjel elé és mögé is kell egy szóköz,

Beírás szabályai a nyitó zárójel elé igen, utána viszont nem kell szóköz, a záró zárójelnél elé nem kell, utána viszont igen, kivéve, ha írásjel követi (Például: ez a szöveg, a vessző ragad a végén),

Kijelölések Egy kattintással az egérkurzor alá kerül az aktuális beillesztési pont, kettő kattintással az egérkurzor alatti szó kerül kijelölésre, három kattintással az egérkurzor alatti bekezdés kerül kijelölésre. Sok esetben kedvezőbb, biztonságosabb az a megoldás, amikor nyomva tartjuk a SHIFT gombot, és a kurzorvezérlő (nyilakkal) billentyűkkel jelölünk. Ha nyomva tartjuk a CTRL billentyűt is akkor a nyilakkal szavanként jelölünk.

Forrás: http://www.kariszoft.hu/szovszerk.htm http://hu.wikibooks.org/wiki/OpenOffice.org_a_gyakorlatban/A_szövegszerkesztés_alapjai#A_sz.C3.B6vegszerkeszt.C3.A9s_elm.C3.A9lete