Újszerű oktatásszervezési eljárások projektoktatás, témahét

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Délutáni foglalkozások a könyvtárban Lehetséges formák, alkalmazható módszerek.
A projekttanulásról A prezentáció Pethőné Nagy Csilla, Petkes Csaba
Lépések, végrehajtás, portfólió Marksteinné Molnár Julianna
Komplex Instrukciós Program
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
Dalton-tervvel a sikeresebb iskoláért.
„Ezt egy életen át kell játszani”
Projektoktatás április 8. Papp Dolli.
Nyílt napok látogatottsága
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
2014. július 6. A hálózati együttműködés az innovációs tevékenység során Bedő Ferenc közoktatási szakértő
„EU-s tartalmak az oktatásban" Pedagógustovábbképzési program Budapest, 2008 április 1 EU-S TÉMÁK FELDOLGOZÁSA PEDAGÓGIAI PROJEKTEKKEL Rádai Péter (Nyíregyházi.
PROJEKTMÓDSZER „Copernicus az égitestek középpontjává
Fontosabb fogalmak Képesség :
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” TÁMOP /
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Szegedi Tudományegyetem TÁMOP „XXI. Századi kompetenciaalapú gyakorló iskolák Szegeden – az óvodától az egyetemig.” „XXI. Századi kompetenciaalapú.
Innováció Kecskéd közoktatási intézményeiben
A „Storyline” - módszer alkalmazása a tanulásban akadályozott gyermekek ismeretszerzésében Szakál Judit Siteri Anikó Bárczi Gusztáv EGYMI Debrecen.
Szülői értekezlet és 5. évfolyam. Téma Hogyan halad iskolánkban a „Korszerű oktatást Mándokon” című projekt megvalósítása? (beszámoló,
Az iskolai könyvtár és a gyermek könyvtár együttműködésének lehetőségei.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
Morvai Edit, Rádai Péter 2007
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
A fejlesztő értékelés.
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Szeretet, türelem, tolerancia
Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
TÁMOP ÚJ Oktatásszervezés -és várható hatásai Nagy Anna Magdolna Eger, szept.03.
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
Mit gondolunk arról, mi a tanulás és hogyan szervezzük meg ?
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” TÁMOP / /0065 Moduláris oktatás Az egészséged a Te kezedben van!
Projektpedagógia az óvodai gyakorlatban
Vizuális nevelés tantárgypedagógia
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
Kompetencia alapú nyelvtanítás Projektindító szakmai értekezlet Sümeg2010.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ ) II. SZAKASZ ” TÁMOP / Almárium – Trescsik Angéla Ne kerteljünk, tanuljunk lépésről.
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás Egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.
Kooperatív oktatással a befogadás támogatásáért
Ha javítani szeretnénk az eredményeken
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
PROJEKT OKTATÁS.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Benjamin Bloom: A nevelési célok taxonómiája
DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS II.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Út a sikeres tanuláshoz A tanítás és a tanulás módszertana
Új tanulásszervezés – mit és miért kell tennünk?
A KOMPETENCIA ALAPÚ PROGRAMCSOMAG ALKALMAZÁSA AZ ANGOL ÓRÁN Készítette: Kövérné Zajácz Ida Tokaj, január 22.
A társadalomismereti tartalmak tanításának lehetséges gyakorlata…
Didaktika-II. M. Nádasi Mária. Kooperatív és Kollaboratív módszer.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
Közösség-ifjúság-esélyteremtés Jászberény, szeptember 14.
Tervezési folyamat.
VITA A PROJEKTEK TERVEZÉSÉRŐL, ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL „Tudnod kell, melyik kikötő felé tartasz, mielőtt be akarod fogni a jó szelet, mely odarepít” (Seneca)
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
PROJEKTMÓDSZER Tratnyek Magdolna PhD
Kompetencia alapú szakoktatás
Előadás másolata:

Újszerű oktatásszervezési eljárások projektoktatás, témahét 2010. április 13. Dr. Galigerné Pártai Erika Kontaktus szakmai munkatárs

Fejlesztési lehetőségek „ Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez meghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során.”

A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás ● A tudás- és képességfejlesztés helyes aránya ● Képesség- és személyiségfejlesztés ● Új típusú tanári attitűd ● Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása ● Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség ● Fokozatosság és folyamatosság ● Valóságos tanulási környezet

Egy sajátos tanulási egység, aminek a középpontjában egy probléma áll. Projekt M. Nádasi Mária megfogalmazásában a projekt: valamely összetett, komplex feladat elvégzésének feltételeit, folyamatát, eredményeit meghatározó terv. A pedagógiai projekt valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása; a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények prezentálása. (M. Nádasi Mária, 2003.) Egy sajátos tanulási egység, aminek a középpontjában egy probléma áll.

A projektoktatás „atyja”: John Dewey (1859-1952) Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál. 1912.

Mennyit tanulunk abból, hogy… 10 % elolvasunk valamit 20 % meghallgatunk valamit 30 % megfigyelünk valamit 50 % megfigyeljük és meghallgatjuk 70 % beszélgetünk róla másokkal 80 % a tapasztalatainkból 95 % elmagyarázzuk másoknak

Alapelvek A tanulásnak személyes tapasztalaton kell alapulnia A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók érdeklődését A tanulóknak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak alakításában A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző emberré kell nevelni → tanulók felkészítése az együttműködő tanulásra

Mi a projektoktatás? Hortobágyi Katalin: A projekt egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen csak a probléma megválasztását vagy megoldását jelenti, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek feltárását, mely a problémához organikusan kapcsolódik.

Mi a projektoktatás? Mayer Ágnes: „szeretnénk, ha tanulóink nem azért tanulnának meg írni és olvasni meg számolni, mert az iskolában ezt szokás, kell, sőt kutyakötelesség megtanulni, hanem azért, mert szükségük van ezen készségek és később további ismeretek elsajátítására! Indíttatásuk van arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak. A projektet azért szervezzük meg, hogy létrehozzunk valamit, ami hasznos, és ezért a létrehozás folyamatát az alkotás öröme hatja át.”

Projekt, mint folyamat… Ismérvei: - gyakorlati problémamegoldás - a gyerekek cselekvésére épül - a gyakorlatból indul ki és az elmélet felé tart - komplex – megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete - kooperatív – össze kell dolgozni a részproduktumokat El- és befogadó helyett szuverén alkotót nevel

a projektoktatás… egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály-, tanórakereteket; a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum. (Hegedűs Gábor)

Projektoktatás

Projektek típusai Idő dimenzió: rövid távú projektek – tanítási időbe illeszkedve néhány óra epochába szerveződő projektek – a hagyományos órakeret felbomlik projekthét, projekt napok, erdei iskola ● hosszú távú projekt – több hónapos, akár egész tanévet igénylő

Projektek típusai Tematikai dimenzió: (Európa Nap) ● tantervi, tantárgyi – a tanterv egy részét dolgozza fel, taneszközt, szemléltető eszközt készít ● iskolai élethez köthető – ünnepélyek ● lakóhelyhez köthető – történet, kultúra, szolgáltatások ● országos eseményhez köthető – ünnephez, gazdasági problémákhoz, külkapcsolatokhoz (Európa Nap) ● Híres emberek, feltalálók működéséhez

A projektek csoportosítása 1. A projekt célterülete szerint Integráltabb tartalmi kategóriák szerint A projekt tartalma szerint A színhely szerint A részt vevő tanulók létszáma és „hovatartozása” szerint A projekt időstruktúrája szerint A cél kiválasztásának módja szerint A produktum alapján

Szakaszai Témaválasztás Tervkészítés Szervezés Adatgyűjtés A téma feldolgozása A produktum összeállítása bemutatható formában A projekt értékelése, korrigálása A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele A projekt lezárását követő tevékenységek

A projektoktatás kidolgozója: William Heard Kilpatrick (1871-1965) A projektoktatás teljes szívvel végzett tervszerű tevékenység, amely társas környezetben megy végbe. 1921.

A projekttevékenységek megtervezése és végrehajtása Folyamata – témaválasztás –ráhangolás – téma előkészítése (projektfal – Mit tudtok? Mit szeretnétek megtudni? Milyen tudásra van szükség?) Szervezés Tervezés ↓ kivitelezés → Értékelés továbbfejlesztés

Egy lehetséges tervezési technika 1. Projektcél 2. A csoport fejlesztési feladata 3. A csoport tagjai 4. Határidők A cél eléréséhez vezető feladatok illetve cselekvési sorok Szüksé-ges erőforrá-sok igénye - Emberi - Tárgyi - Pénzügyi Idő-tartam Határi-dők A részt-vevők köre Az elvárt ered-mény (siker-kritérium) Az ered-mény mérési, értékelési módja felelős

Értékelés Ki értékel? Mit értékel? Mikor értékel? Hogyan értékel? Tanuló a projekt egészét saját részvételüket, a többiekkel való együttműködé-süket A projekt végén Véleményalkotás Önértékelés Értékelő lapon Csoport Feladatmegosztás, együttműködés élménye Csoportfeladatok végén Szóban, ön-és csoportértékelés Pedagógus Feladatmegoldást, gyűjtőmunkát, produktumot, együttműködést, aktivitást… Részvétel, teljesítés aránya Feladatok, projekt végén Fejlesztő értékelés Személyre-szabott differenciált Szülő Élményt, produktumot Projekt végén szóban

A produktum és az ismeretszerzés kapcsolata

Miért jó? Megvalósul általa a tevékenységre alapozott ismeretszerzés ( az új ismeretek legfőbb forrása a tapasztalat) lehetőséget nyújt a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra komplex: a tárgyi tudáson kívül más képességeket is igénybe vesz és fejleszt alkotó jellegű a tanárközpontú oktatás helyébe a tanulóközpontú tanulás lép megváltoztatja a tanító és a diák szerepét a projekt egy folytonos nevelési helyzet

a projekt kilep az iskola falai közül, bekapcsolja Miért jó? előnyben részesíti a csoportban végzett tevékenységet az egyéni munkával szemben – a csoport egy közös cél megvalósítása érdekében jön össze ● valós problémát oldunk meg általa ● komplex: sokirányú tevékenységet, több érzékszervet mozgósít a projekt kilep az iskola falai közül, bekapcsolja a közelebbi és a távolabbi környezetet a differenciálás eszköze a projekt során a pedagógus egyéni sajátosságokat, szükségleteket vehet figyelembe

Témahét A tananyag komplex elsajátításának lehetséges formája Az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon (esetleg hosszabb időkeretben), - iskolai és iskolán kívüli helyszíneken - rugalmas időkeretek között - változatos tevékenységtípusokkal - sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel

Témahét Az intézmény pedagógiai programjába rendszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. pl. a lovagkor, nagy földrajzi felfedezések, antik tudomány, vallás, művészet, vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét stb.)

A témahét… … akkor eredményes, ha abban az iskola minden tanulója és tanára tevékenyen részt vesz A témahétnek mindig egyetlen központi témája legyen A témahéten a tanárok olyan foglalkozásokat vezetnek, amelyek tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen A diákoknak lehetősége van a kínált foglalkozások közötti választásra Célszerű a tantárgyi keretek mellett az osztálykereteken is lazítani (idősebb gyerekektől való tanulás) A diákok az ötlettől a témahét értékeléséig valamennyi szakaszban kapjanak szerepet Tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi „normál” életébe

„Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait: ő azt hiszi csak játszik. De mi már tudjuk, hogy mire megy ki a játék. Arra, hogy a világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos)