Klasszicizmus Ki nagyot akar, szokjék fegyelemre: korlátok között válik el a mester, s a szabadság a törvény adománya. (Goethe)

Elnevezés a latin classis ’osztály’ szóból ered első osztályú szerzők olyan művészeti irányzat, amely az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának az ókori klasszikus műveket mintául választó újkori alkotásokat nevezzük klasszicistának

Kialakulás 18. század második felétől a 19. század közepéig 18. század – felerősödött az érdeklődés az ókori kultúra iránt 1748-ban kezdődnek az ásatások Pompejiben és Herculaneumban Igazán uralkodóvá Franciaországban válik – az abszolút uralkodó kora kedvező volt a normatív művészetfelfogás számára

Szellemi háttér Johann Joachim Winckelmann Gondolatok a görög festészet és szobrászat remekeinek utánzásáról csak egyetlen művészi szépség van, amit már az ókori művészet is elért: a mérték, a szimmetria, a rend és az egyszerűség ez az arányos emberi alakban rejlik A klasszicisták fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával.

Racionalizmus

Építészet A klasszicizmus legjelentősebb területe – az ókort vette alapul 19. század első fele – meginduló kapitalista gazdasági fejlődés új feladatok Polgári megrendelők: puritánság, könnyen áttekinthető alaprajz, térosztás Jellemzők: egyenes vonalak, tiszta és egyszerű alaprajz, vízszintes tagoltság, szigorú arányok, antik jellegű díszítmények, oszlopok, timpanon. A legfontosabb feladat az új igényeknek megfelelő lakások építése – soklakásos városi bérház. Hivalkodástól mentes, szerényebb díszítés, fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.

Karlsruhe, őrgrófi palota homlokzata (1803-14) legjellemzőbb homlokzati eleme a háromszögű oromzattal fedett oszlopsor, a motívum neve: portikusz A nyugtalan, lendületes vonalak helyébe a nyugalom, a mozdulatlanság és az egyenes vonalak uralma lépett. A tömeg egyszerű mértani test : kocka, téglatest, henger, félgömb. A portikuszhoz magas lépcsőzet visz fel

A bejárat és az ablakok egyenes vonallal záródnak, felettük egy-egy háromszögű timpanon látható. Az egyes szinteket már nem kezelik eltérően: az ablaksorok minden emeleten általában egyformák. Az első emeletről gyakran a földszintre kerültek a lakóhelyiségek. Így a kertből közvetlenül a lakószobába lehet belépni, azaz a természettel való kapcsolat szorosabb, mint korábban. Mértéktartással kezelték a díszítéseket. Legtöbbször csak az épületet lezáró párkány alatti sávban és a portikuszok orommezejében láthatunk figurális díszt.

A Magyar Nemzeti Múzeum kupolával fedett terme (1836-44) A belső tér is más mint a barokknál. A termek a klasszicista épületben zárt, önálló egységek. Alapformájuk négyszögletes vagy kör alakú. A belsők díszítése is szándékosan egyszerű, a barokk mennyezetfestés nem divat többé. A díszítőformák nagy része antik eredetű. A lépcsőházak egyszerűek, de tágasak.

Walhalla, Regensburg

Odeon, Párizs

Panteon, Párizs

British Museum, London

Szobrászat Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk: görög-római mitológia művészek, politikusok mellszobrainak készítése római mintára A szobrokat hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesül.

Festészet Nincs antik minta, a szobrokat veszik alapul A festmények szerkezete áttekinthető, világos, az alkotók a barokk festőivel ellentétben kerülték a heves mozgások ábrázolását, az élénk színeket. A festészettel szemben sokszor előnyben részesítették a rajzot, mely precíz és tiszta vonalú. A szín másodrangúvá válik, a színeket általában csak harmonikus, telítetlen tónusok, egyenletes, vékony rétegek formájában alkalmazzák. Nincs sötét-világos kontraszt sem, nincs semmi, ami megzavarná a nyugalmat és valamilyen érzést fejezne ki. Mivel az antik szobrokat vette alapul, a kompozíció fríz alakú és előtere hangsúlyos.

Jacques-Louis David: A Horatiusok esküje

Jean Auguste Dominique Ingres: Homérosz

Klasszicizmus az irodalomban Minták: Euripidész (tragédia) Vergilius (eposz) „ma” is érvényesek Horatius (óda) Racine: „ a józan gondolkodás és az értelem minden időkben változatlan” A szenvedélyt és képzeletet támadják, a rendet és mértéktartást hirdetik

Nicolas Boileau: Ars Poetica (1674) A klasszicista dráma szabályai Érzelmeket ébresszen Figyelmet lekötő fordulatok A téma felvázolása a mű elején A szín helye pontos, határozott „történjék egy eset, egy helyen, egy napon” Hihető cselekmény A láthatatlan cselekményt elbeszélés tudassa A szereplőknek legyenek apróbb hibái A szerző ismerje a korok, tájak szokásait

Komédia Vallási népünnepélyek kardalaiból fejlődött ki a tragédiához hasonlóan Arisztotelész: „…hitványabbak utánzása, nem a rosszaságé, hanem a csúfságé, melyhez hozzátartozik a nevetséges is. A nevetséges ugyanis valami hiba, vagyis fájdalmat és kárt nem okozó csúfság.”

Komédiatípusok helyzetvígjáték helyzetkomikum Származhat félreértésekből, véletlenek összjátékából Nem jellemhiba miatt lesz valaki nevetséges, hanem nevetséges helyzetbe kerül jellemvígjáték jellemkomikum A hős jellemző (eltúlzott) tulajdonságából, hibájából fakad Egy komikus alak köré szerveződik cselvígjáték Cselekmény valamelyik szereplő cselszövése, intrikái nyomán bontakozik ki. Helyzetvígjáték: valaki rosszkor érkezik; valakit másvalakivel összetévesztenek, s olyat mondanak neki, amit nem ért; ikertestvérek összetévesztése; ruhacsere; fiúnak öltözött lányba beleszeret egy másik lány Jellemvígjáték: a szereplők helyzethez nem illő, gépies, azaz merev, nem alkalmazkodó magatartása válik nevetségessé (rögeszme, mánia).