Hogyan készítsünk posztert? KEOP 6.1.0/A projekt záró konferenciája Előadó: Veres Hajnalka TerepSzemle Stúdió Debrecen Október 19.

Az alapkérdésekre adjunk, vagy kérjünk választ ha egy ember dolgozik egy témán, egyszerű meghatározni a felelősét, de ha többen dolgoznak, érdemes megállapodni a résztvevők számában, személyében (ha ez időközben változik, és a téma felelőse egyedül is megoldja a feladatot, szerencsénk van) Hogyan kezdjünk hozzá? Ki?

Az előadássorozat, poszter, stb. készítésének első lépése a téma pontos meghatározása: mit kell készíteni? (előadást a programban résztvevők számára, vegyes korcsoportnak, vándorkiállításon bemutatásra kerülő, ismeretterjesztő posztereket) miből kell készíteni? (a szövegét, képanyagát megkapjuk, vagy nekünk kell összeállítani) Mit?

A határidők pontos ismerete nagyon fontos ha van lehetőségünk, hagyjunk legalább másfélszer annyi időt a munkára, mint amennyit először terveztünk, adódhatnak előre nem tervezett események ha több fázisban dolgozunk, és egymásra számítunk a következő lépés megtételéhez, még több idővel kell számolnunk Mikor?

ha nem magunk készítjük el a végterméket, érdemes megkérdezni, milyen formában, milyen formátumban, milyen összeállítási módban, és milyen adathordozón juttassuk el a nyersanyagot az elkészítőjének a tervezéskor át kell gondolni, rendelkezünk e az előállításhoz, elkészítéshez szükséges forrással (anyagi fedezet) és felkészültséggel ha valamilyen kérésünk, kívánságunk van (például bizonyos képeket, vagy színeket mindenképpen szeretnénk viszontlátni, adjuk tudtára az illetékesnek a kívánságunkat Egyebek

ötletbörze: vessük papírra, ami eszünkbe jut a témáról, ha elég jártasak vagyunk benne, az alapos vázlatot csak ki kell egészíteni úgy gyűjtsük össze az ismereteinket, hogy valamilyen logikai szálat követni lehessen benne (a bevezetés, tárgyalás, befejezés felosztás általában bevált módszer, de a legtöbb esetben szükséges is) érdemes egy kis idő elteltével újraolvasni, amit írtunk, ha eltávolodva tőle, idegen szövegként látjuk, könnyebben felfedezzük a hibákat Hogyan kezdjünk hozzá a tartalmi összeállításhoz?

Hogyan kezdjünk hozzá a formai összeállításhoz? amit készítünk legyen jól szerkesztett, könnyen átlátható figyelemfelkeltő nyújtson kellemes összhatást elrendezésében, színeiben, grafikai elemeiben illeszkedjen a témához Ezek a szempontok nagyon könnyen betarthatónak tűnnek, de a gyakorlatban néha nehéz eldönteni, milyen információt kell legjobban kiemelni, és mi az, ami bár számunkra fontos, de egy kívülállónak esetleg elhanyagolható részlet.

ha több információnk van, mint ami ráfér az adott médiára, ne érzelmi szempontok alapján döntsük el, mit kell kihúzni felülről indulva csökken a betűk mérete, ettől el lehet némileg térni a kiemelés kedvéért, de csak indokolt esetben egy oldalon 3 betűtípusnál (inkább betűcsaládnál) nem illik többet használni, csak nagyon indokolt esetben – az egy betűcsaládhoz tartozó betűkből sem ha elkészítettük életünk legszebb művét, akkor is ellenőrizzük le, hogy a lényeg szerepel e rajta: ki, mikor, hol, mit, stb. Jó tanácsok, szabályok

„egy kép többet mond ezer szónál” – ehhez a fotónak viszont nagyon jónak kell lennie, egy rossz fotó sokat ronthat az összhatáson, ahogy sokat is javíthat rajta tartsuk tiszteletben a szerzői jogokat, az internetre feltöltött képeket is elkészítette valaki, aki energiát, időt, pénzt fordított rá, ráadásul, amit használunk, az az ő szellemi alkotása ha valakitől fotót kapunk, lehetőleg a hozzájárulásával használjuk csak fel Fotók használata

Az internetre feltöltött képek általában nem elég jó minőségűek nyomdaipari termékekhez való használathoz, ennek okai: be vannak tömörítve, a kép tulajdonosa így próbálja védeni alkotását az illegális, engedély nélküli felhasználástól (a kis méretű képből csak kis nagyítás készíthető) a nagyméretű fájlok beolvasásához „komolyabb” számítógép kellene: erősebb processzor, nagyobb RAM, túlságosan megterhelnénk vele a szervereket, a számítógépeket, és nagyon lelassítanánk a működésüket Fotók az interneten

A pixel: bittérképek és raszteres megjelenítő eszközök elemi egysége, amelyek rácsba rendezett sokasága az egész képet alkotja. Mind a nyomtatók, és az azzal megjeleníthető képek, mind a szkennerek, és a rajtuk megjeleníthető képek minőségének leírására használjuk a felbontás (dpi) kifejezést. Ez mutatja meg, mennyire részletgazdag egy kép A képfelbontás dpi = Dots Per Inch Egy inch (25,4 mm) hosszban elhelyezkedő képpontok mennyisége A digitális világ alapja

Képszerkesztő programokban beállítható, következtethetünk rá a fájl méretéből is. A tömörített kép mérete 100 %-os nézet 89x126 képpont 0,89x1,26 cm (254 dpi felbontással) 1,98 KB

A képméret webes felhasználásra nyomtatáshoz, előhíváshoz nagyméretű nagyításokhoz, nyomdai felhasználásra 89x126 képpont 1200x1600 képpont 2336x3504 képpont 0,89x1,26 cm (254 dpi felbontással) 11,25x15 cm (254 dpi felbontással) 23,36x35,04 cm (254 dpi felbontással) 1,98 KB 670 KB 7,55 MB

Ha összegyűjtöttük/megkaptuk az anyagokat (szöveg és kép), találjuk meg a megfelelő formát, és töltsük fel vele Ha több részből álló sorozatot készítünk, a kapott anyagokat egymáshoz kell igazítani, hogy egységesek legyenek. (Ha például nem elegendő a szöveg, írni, vagy íratni kell hozzá – a megállapodástól függően.) A program/projekt egészét szem előtt tartva törekedjünk az egységességre. Ennek mind vizuális, mind szociokulturális szempontból jelentősége lesz: az egységes látvány alapján eligazodunk, mi hova tartozik az egységesség arról tanúskodik, hogy amit látunk, egy átgondolt, letisztult folyamat eredménye A formába öntés

Köszönöm a figyelmet! Elérhetőségek: TerepSzemle Stúdió