Petőfi Sándor Érettségi tételminta

Témakör - Tétel Témakör: Petőfi Sándor Tételek 1. Tájvers és tájábrázolás Petőfi lírájában 2. A szerelmi költészet jellemzői Petőfi lírájában 3. Petőfi dalköltészetének stiláris, tartalmi és szerkezeti sokszínűsége 4. Petőfi költészete a szabadságharc idején 5. Az epikus Petőfi

Feladat Pl.: Tájvers és tájábrázolás Petőfi lírájában a. Az alföld című költemény műfaji, stiláris, szerkezeti elemzése és értelmezése b. Az alföld és A Tisza című versek összehasonlító elemzése c. A romantikus és realista tájábrázolás Petőfi szabadon választott verse/versei alapján

Petőfi költészete a szabadságharc idején „Hallhattad, híre járt Lycidas, de tudod, hogy a versek Oly tehetetlenek ott, hol Mars dárdái ropognak…” Vergilius: IX.ecloga

__________________________________ Vergilius versében Mars a háború istene lehetetlenné teszi a megszólalást, hisz háborúban hallgatnak a múzsák. Petőfi költői attitűdje ennek épp az ellenkezője: az írástudónak feladata és kötelessége a hiteles tudósítás. ___________________________________ Értelmezze Petőfi Sándor Szörnyű idő … című költeményét abból a szempontból, hogy a költő szemtanúként és résztvevőként éli meg a magyar szabadságharc utolsó stációját!

Szörnyű idő… 1. 2. És ott elől a háború Szörnyű idő, szörnyű idő! Csak a kisebb baj; szomorúbb, Mi hátul áll, A döghalál. Be kijutott a részed Isten csapásiból, o hon, Folyvást arat határidon Két kézzel az enyészet 1. Szörnyű idő, szörnyű idő! S a szörnyüség mindegyre nő. Talán az ég Megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? villog ellenünk A fél világnak kardja.

3. 4. Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, Ki ennyi bajt Higgyen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, Zavart ész meséjének? Mezőberény, 1849. július 6-17.

Kiindulási pontok a műértelmezéshez A költői attitűd (feladat-kötelesség) általános egyéni Romantika („aktív” romantika) Petőfi szerepe a forradalom és szabadságharc idején Petőfi élményei 1849 nyarán

utolsó vers apokaliptikus vízió veszteségélmény büntetéskép őrült hírmondó szerkezet poétikai eszközök nyelvi/nyelvtani szint