Az állati kommunikáció

Erre sajátos kifejezésformák alakultak ki: Az állat is közösségben él, így mindennapi életének föltétele a sikeres kommunikáció: Társas élet Szaporodás Ivadékgondozás Területvédő tevékenység Építő tevékenység, stb. Erre sajátos kifejezésformák alakultak ki: >hangok, színek, szagok, riasztó/vonzó testtartás

Az üzenet jelekből / jelsorozatokból áll: A biokommunikáció a sejtek közötti, élő szervezet egyes részrendszerei, továbbá a populáció egyedei vagy csoportjai közötti információcserét vizsgálja Magyarországon az állati kommunikáció kutatásának kiemelkedő alakja Csányi Vilmos Hasonlóan az emberi kommunikációhoz itt is beszélhetünk „üzenőről” – „felfogóról” Az üzenet jelekből / jelsorozatokból áll: kémiai (szaganyagok) taktilis (érintésen alapuló) akusztikus (hangok) vizuális vegyes

Kémiai kommunikáció Bizonyos kémiai anyagok kibocsátásával informál Csaknem minden élőlény bocsájt ki magából illatanyagokat A kommunikáció itt lehet célirányos (mindenkinek szól, aki érzékelni képes) Funkciói: Nyomjelző (méhek, kutyák, szarvasok) Vonzó (rovarok) Riasztó (vadméh, varangy) Támadó (egér, hörcsög Védekező (termeszek, görény)

A méh pusztulását egy bizonyos feromon (olajsav) jelzi A domináns törpeharcsa feromonja menekülési reakciót vált ki a rangsorban lejjebb álló egyedekből A szarvas a homlokmirigy-váladékát keni a bokrokra Lepkék feromonjai

Taktilis kommunikáció Érintkezéssel, tapintással jön létre Három területen töltik be szerepüket: A szaporodás során Ivadékgondozás idején Társas életű csoportok tagjai közötti hírközlés

Akusztikus kommunikáció A legelterjedtebb infoirmációátviteli forma az állatvilágban Fejlett hallószervek szükségesek hozzá – rengeteg hangból kell kiszűrni a releváns akusztikumot Hatékony, mert… nagy távolságokban is használható (szarvasbőgés) könnyen és gyorsan képezhető akkor is használható, ha a vizuális már nem Emberi fül (~20.000Hz)  infra- és ultrahangok az állatvilágban

Hangadás módja különbözhet az egyes fajoknál: tücsök kígyó béka gólya kutya bálna majom denevér

A madarak hangjelzésének kommunikációs funkciói: Agresszivitás kifejezése (fenyegető, támadó, védekező hangszignálok) Riasztó vagy félrevezető hangok Partnerek közötti hangjelzések ( gyülekezés, találkozás, kéregetés, udvarlás, fészket mutogató, párzó, táplálékot átadó, elrepülés előtti, költözéskor, stb.) Családon belüli hangjelzések (éhségjelző, táplálékkérő, egyedüllétet kifejező Szülőmadarak hangjai a fiatalok számára Fajidegen egyedeknek szóló jelzések (ellenség, figyelmeztető, riasztó, táplálékforrást jelző) A cerkófmajmok háromféle kiáltása: ragadozó madár, földi ragadozó, kígyó

Vizuális kommunikáció A legfontosabb kommunikációs forma az állatvilágban Sokféleképpen folyhat: póz, testtartás fej- és végtagmozdulatok egyes bőrképletek (tollak, szőrök) borzolása majmok szájmozdulatai, grimaszai

A méhek „tánca” körtánc Riszáló tánc

A méhek tánca különbözik attól függően, hogy az A, B és C tápláléklelő-helyek iránya milyen szöget zár be a nap állásával

Különbség az emberi és az állati kommunikáció között Emberi Állati Diszkrét jelek  Globális (szerkesztetlen) jelek nagy számú jel  Szűk számú (max. néhány tucat) Nyílt rendszer  Zárt jelrendszer Oka és célja van  oka van Elvonatkoztatott (absztrahált)  Térben és időben aktuális Tanulás az elsődleges  Öröklés az elsődleges