Móricz Zsigmond (1879-1942) Az író

Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, Édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított.

Móricz Zsigmond szülőháza Tiszacsécsén „Tündérsziget”

Móricz Zsigmond szobra szülőháza előtt Tiszacsécse

A szülőház belső tere (bölcső)

Tiszta szoba a tiszacsécsei házban

„Csikó sparhelt”

A nehézségek évei Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták. Móricz kezdetben a Tiszacsécsei „tündérszigetről a „feledhetetlen szenvedések szigetére, Túristvándiba került.

Túristvándi (Móricz elszakad a családtól) ”Jellemformáló kohó”- Boldog sziget (Pallagi László – Jókai felolvasások – Nem csak szegények élnek a Földön)

A Móricz család prügyi háza A „feledhetetlen szenvedések” földje

A prügyi Móricz-ház

Móricz pályája Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894-97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt. Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyessy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

A „debreceni diák” = Légy jó mindhalálig Debrecenben kezdett tanulni

Sárospatakra került

Kisújszálláson érettségizett le

Budapesti évek Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyessy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.

A Nyugat vonzásában

A Nyugat szerkesztői

Népdalgyűjtő körút A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903-5 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is.

Holics Eugénia (Janka) 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három kislányuk maradt életben, kisfiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett.

Első jelentős irodalmi sikere: A Hét krajcár 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát.

A siker és a reményvesztettség időszaka Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.

1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. (Móricz Múzeum)

Szakítás a Nyugattal 1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként a Kelet Népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is.

Simonyi Mária A színésznő

Littkey Erzsébet („Csibe”) 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Az író naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője volt.

A fogadott lány Csibe

1942-ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt. Budapest – Kerepesi temető

Móricz Virág, az írónő Móricz Virág (Budapest, 1909. szeptember 23. - Budapest, 1995. szeptember 9.) írónő. Móricz Zsigmond legidősebb lánya, a Nyugat titkára, filmes segédrendező és írónő.