Készletek-készletgazdálkodás

A készletgazdálkodás feladata biztosítsa a gazdasági tevékenységhez szükséges készleteket mennyiségben, minőségben, összetételben. A rendelés, a beszerzés, az előállítás, a szállítás, a raktározás költségeit és az esetleges készlethiányból származó veszteségeket minimalizálni kell. A készletgazdálkodás nagy része az anyag- vagy árugazdálkodás, mivel a tevékenységhez szükséges készletek 60-70%-a anyag (termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál), vagy áru (kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál).

A készletgazdálkodással kapcsolatban négy stratégiai tényezőt célszerű kiemelni A készletekbe befektetett tőkeállomány nagysága: a vállalat számára hatékonysági szempontból fontos, hogy a célszerűnél sem több, sem kevesebb tőkét ne fektessen a készletekbe A készletszint racionális növelése: elősegítheti az anyagi folyamatok jobb kiszolgálását, ami a megtérülési folyamatot kedvezően befolyásolhatja

A készletezési rendszert úgy kell alakítani, hogy az megfelelő feltételeket biztosítson a vállalat számára a rugalmas működéshez A vállalat számára fontos, hogy a készletekkel kapcsolatos folyamatos ráfordítások szintje minél alacsonyabb legyen

Készletek fogalma Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, melyeket a vállalkozás egy éven belül felhasznál, mely használat alatt az eszközök eredeti alakjukat elveszítik (anyagok) vagy változatlan formában maradnak (pl. szerszámok), esetleg változatlan formában a vállalkozást elhagyják (áruk).

A saját termelésű készletek Mindazok a készletek, melyeket a vállalkozó maga állított elő. A növendék-, a hízó-, és az egyéb állatok az elszámolás és értékelés szempontjából saját termelésű készletnek minősülnek abban az esetben is, ha vásárolta azt.

Fajtái: befejezetlen termelés: a vállalkozás által gyártott termékek, melyek legalább egy termelési folyamaton átmentek, de raktárra még nem vehetők

félkész termékek: legalább egy termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyek félkész termékként raktárra vehetők, értékesíthetők vagy befejezhetők késztermékek: minden termelési folyamaton átment saját termelésű készletek, melyeket ezen a címen raktárra vettek és értékesíthetők

Vásárolt készletek vásárlás útján kerülnek a vállalat tulajdonába Anyagok: olyan munkatárgyak, melyek a termék-előállítás, vagy szolgáltatás-nyújtás során megjelenési formájukat általában elvesztik, értékük az előállított termék, vagy szolgáltatás értékében jelenik meg. Lehetnek: nyers- és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fenntartási anyagok, egyéb anyagok

Áruk: olyan termékek, melyeket a vállalat változatlan formában való továbbadás céljából szerzett be

Készletfogalmak Biztonsági készlet: olyan készletmennyiség, ami alá a készletszint tartósan nem süllyedhet. Folyókészlet: az a rendeltetése, hogy két utánpótlási időpont között biztosítsa az anyagellátást. Átlagkészlet: a biztonsági készlet és a folyókészlet felének az összege.

Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege Maximális készlet: a folyókészlet és a biztonsági készlet összege. A készlet e szint fölé tartósan nem emelkedhet. Jelzőkészlet: a készletek olyan szintje, melynek az elérésekor gondoskodni kell az utánpótlásról. Kiszámítása: (utánpótlási idő * napi felhasználás) + biztonsági készlet

Sorbanállási rendszerek A készletgazdálkodásban jelentős kérdés, hogy a jelentkező igényeket milyen sorrendben elégítik ki.

-FIFO-rendszer: A beérkezési igényeket az érkezés sorrendjében elégítik ki. Ez egy egyszerű, hatékony megoldás. -LIFO-rendszer: A jelentkezési igényeket a beérkezéssel ellentétes sorrendben elégítik ki. -RND-rendszer: A beérkező igények kielégítése véletlenszerűen történik, külön meghatározott szabályok nélkül. -PRI-rendszer: A beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki.

A készletgazdálkodás hatásai a vállalat működésére 1. a készletezés a marketing területén fogyasztóorientált marketing megvalósításának fontos feltétele 2. a termelési folyamatok inputjai és outputjai készletekkel vannak összefüggésben, illetve a folyamat egyes fázisai között is készletek találhatók 3. a készletezéssel fontos pénzügyi összefüggései vannak

Az MRP-rendszer lényege Az első, kereskedelmi szempontból alkalmas erőforrás-tervező rendszert az 1960-as években az IBM fejlesztette ki MRP I (Material Requirement Planning) néven, mely elsősorban anyagszükséglet ter-vezésre szolgált.

A program bővítésével és általánosításával később létrehozták az MRP II-t (Manufacturing Resource Planning), amely már többfajta erőforrásigény komplex tervezésére alkalmas. Mindkét tervező-, irányítási rendszernek központi eleme egy általános adatbázis, melyben megtalálható a kiindulási anyagok listája, a gyártási ütemterv, a raktárkészletek adatai és a megrendelések.

Az MRP II-t kibővítették; van benne pénzügyi információs rendszer, kapacitástervezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketingtevékenységet elősegítő adatelemzési rendszer is. Az MRP II további lehetősége a szimulációs vizsgálat.

Készletgazdálkodás módszere (MRP - anyagszükséglet tervezési rendszer) Célja: a készletszint szabályozása, a készletek beérkezésének megfelelő ütemezése útján a készletgazdálkodás hatékonyságának javítása a készletszint szabályozása révén

Jellemzői: egységes rendszerként kezeli a beszerzés, készletezés, termelés folyamatait a végtermék iránti keresletből indul ki vizsgálja a visszacsatolást

Az MRP használatához szükség van a termelési vezérterv megadására hogy hány darab kell a termékből az eggyel magasabb szintű termék előállításához a beszerzés átfutási idejét van-e raktárkészlet valamelyik termékből mennyi a termék rendelési tételnagysága