Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
Advertisements

Kereslet rugalmassága
Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
TERMELÉSI FÜGGVÉNY.
Közgazdaságtan 5. hét.
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Kereslet és kínálat alakulása
Fogalma, összefüggések
Piaci korlátok.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing
MIKROÖKONÓMIA ÖSSZEFOGLALÓ
Tessedik Sámuel Főiskola
REP – 3. kurzus.
A fogyasztói döntések elmélete
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
Matematika a közgazdaságtanban
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Piaci kereslet és kínálat
Piaci kereslet és kínálat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A közömbösségi görbék rendszere
A fogyasztó optimális választása
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
A vállalati döntések elmélete
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
Közgazdaságtan 4..
Átlagtermék, határtermék, optimális inputkombináció
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A differenciálszámtás alapjai Készítette : Scharle Miklósné
Előadó: Kelemen Katalin
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
A gazdasági élet problémái
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A termelési függvény.
Mikroökonómia gyakorlat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MIKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők.
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Miskolci.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság.
Monopolisztikus verseny, Oligopólium
Üzleti gazdaságtan Andor György.
A. melléklet: Mikroökonómiai alapok
Piac, rugalmasság, egyensúly, adók hatása
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
A piac és a piacgazdaság
A. Melléklet: Mikroökonómiai alapok
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A kereslet.
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Előadás másolata:

Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége 1. ábra Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből A keresleti görbe ereszkedő, negatív meredekségű: A jószág árának csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. A termék kereslete változik, ha maga a keresleti görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott keresett mennyiségek tartoznak. A keresletet változtató tényezők lehetnek: - a fogyasztók jövedelmének változása ((+): normál jószág, (-): alsóbbrendű (inferior) jószág) - a helyettesítő és kiegészítő termékek árainak változása - a fogyasztók ízlésének, preferenciáinak változása, az ezekkel kapcsolatban felmerült új információk, vagy megváltozott körülmények - a vevők számának változása - várakozások változása P (price: ár) D D’ Ha a jószág saját ára változik, a kereslet változatlan, csak a keresett mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti keresleti görbén történik elmozdulás, a keresleti görbe marad a helyén. Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet veszünk). De ugyanez a keresletnövekedés más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük. (Kereslet-csökkenés tehát: a keresleti görbe balra-, és/vagy lejjebb tolódik.) Q (quantity: a termék mennyisége)

Piaci kínálat P S S’ Q 2. ábra Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy a termelők összessége különböző lehetséges árakon mennyit képes és akar eladni a termékből A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű: jószág árának növekedése a piacra vitt és eladásra felkínált mennyiség növekedésével jár. A termék kínálata változik, ha maga a kínálati görbe tolódik el, hiszen ekkor ugyanazon árakhoz megváltozott kínált mennyiségek tartoznak. A kínálatot változtató tényezők lehetnek: - a termelési tényezők (munka, tőke…) árainak változása - technológiai változások - adók és szubvenciók - a termelők (eladók) számának változása - termelői várakozások változása P (price: ár) Ha a jószág saját ára változik, a kínálat változatlan, csak a kínált mennyiség változik. Ilyenkor csak az eredeti kínálati görbén történik elmozdulás, a kínálati görbe maga marad a helyén. S S’ Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). De ugyanez a kínálatnövekedés más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Tehát ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) (Kínálat-csökkenés tehát: a kínálati görbe balra-, és/vagy feljebb tolódik.) Q (quantity: a termék mennyisége)

Fogyasztói többlet, termelői többlet 3. ábra Termelői többlet p Fogyasztói többlet p S p p D Q Q Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. Fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. Termelői (kínálati) rezervációs ár: az a minimális ár, amiért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Termelői többlet: a mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége.

ε Q p ΔQ Δp = Rugalmasság / 1: a kereslet árrugalmassága 4. ábra A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru keresett mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik. ΔQ Q Δp p : = ΔQ Δp p Q * p Q D ε = ΔQ Q Δp p Ez a tag a keresleti görbe meredeksége, tehát értéke a görbe mentén végig változatlan. Ez a tag végig csökken a keresleti görbe mentén p Q D Tehát a rugalmasság is végig csökken a keresleti görbe mentén A kereslet árrugalmassága általában negatív szám. Erre tart a - felé. Itt -1 az értéke. Ha nagyon drága a termék, akkor a kismértékű árcsökkentés is nagy megtakarítási lehetőség, ezért a kereslet számottevően nőhet. Erre tart a 0 felé. p Ezen a szakaszon: Ha nagyon olcsó a termék, akkor a nagymértékű árcsökkentésnek sem jelent érdemi megtakarítást, ezért a kereslet nem nő számottevően. Az ár itt csak néhány %-kal csökkent... Ezen a szakaszon: Az ár itt majdnem a felére csökkent . . . D A keresett mennyiség pedig megduplázódott! Q A keresett mennyiség pedig alig néhány %-kal nőtt!

Rugalmasság / 2: a kereslet árrugalmassága (folyt.) 5. ábra Ívrugalmasság Pontrugalmasság p Q D p Q D p1 Δp p1 p2 ΔQ Q1 Q2 Q1 Árrugalmasság számítása p1 és p2 közötti ártartományban: Árrugalmasság számítása p1 árszinten: p Q = ΔQ Δp * ε Q2 - Q1 p2 - p1 (p2 + p1) / 2 (Q2 + Q1) / 2 ε dQ (p) dp p Q = * A keresleti függvény ár szerinti deriváltja. Figyelem! Bázisnak a két érték számtani átlagát használjuk!

Rugalmasság / 3 ε = ε = ε = 6. ábra ΔQ Q ΔI I ΔQ Q Δpmásik pmásik Jövedelemrugalmasság: ε = ΔQ Q ΔI I (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. ε = ΔQ Q Δpmásik pmásik Kereszt - árrugalmasság: Helyettesítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke pozitív. (alma és körte) Kiegészítő termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke negatív. (autó és benzin) Független termékek esetén a kereszt-árrugalmasság értéke zérus. (alma és golyóscsapágy) Kínálat árrugalmassága: ε = ΔQkínált Qkínált Δp p (Az előzőekhez hasonlóan számíthatunk ív-, vagy pontrugalmasságot) A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hány %-kal változik egy áru kínált mennyisége, ha az ára 1 %-kal változik.

Piaci egyensúly és az ármechanizmus működése 7. ábra p D S Egyensúly p* p D’ Q D S Q* p S D S’ p2 p1 p1 p2 Q Q1 Q2 Q1 Q2 Q

Ármaximalizálás és minimálárak 8. ábra p Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. p D D S S Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Pegyensúlyi Pmax HIÁNY Pmax Q Q p Qúj : az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi p D S D Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. S Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. TÚLKÍNÁLAT Pmin Pmin Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q Q Qúj : az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi

Hasznosság-függvény 9. ábra U (összhaszon) Összhaszon maximuma szendvics Negatív határhaszon Csökkenő határhaszon Összhaszon maximuma Akkor belátható, hogy az adott pontba húzott érintő meredeksége a határhaszon nagyságát és irányát is mutatja Ha egészen kicsi a vizsgált fogyasztási egység: U (összhaszon) szendvics    nagyságú pozitív határhaszon  nagyságú negatív határhaszon Zérus határhaszon Határhaszon (MU): adott jószág fogyasztásának egységnyi növelése által kiváltott összhaszon-növekmény. Az összhaszon-görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége

Hasznosság-függvény / 2: 10. ábra U U1 U2 Y termék U Két jószág (termék) együttes haszna: Y termék X termék X termék Közömbösségi görbék: - Negatív meredekségűek (mert mindkét termék értékes számomra) - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta) Helyettesítési határráta: Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy közben hasznossága változatlan maradjon. Y X U Helyettesítési arány (RS): a köz. görbe két pontja közti szelő meredeksége. RS= Δy / Δx Δy Δx Y X U1 U2 Helyettesítési határráta (MRS): a köz. görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRS= dy/ dx

egy bizonyos mennyiség Hasznosság-függvény / 3: 11. ábra Tökéletesen kiegészítő javak közömbösségi görbéi Telítődés: a jószág egy bizonyos mennyiség után károssá válik Tökéletesen helyettesítő javak közömbösségi görbéi Személygépkocsi - karosszéria Fagylalt (gombóc) Y 9 6 3 3 2 1 hasznos káros kerék 1 2 3 Jégkrém (db) X 4 8 12 Telítődési pont (x)-ből Különleges közömbösségi görbék

de az árarányok változatlanok Költségvetési egyenes: 12. ábra Y termék X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket nem tudom megvenni Y termék X termék Meredekség: — Px py I = px*x + py*y Y = Px py 1 * — x Optimális választás: az az X-Y kombináció, amelynél a költségvetési egyenes éppen érint egy közömbösségi görbét. E görbe által képviselt hasznossági szint a maximum, amit adott jövedelemszint és árarányok mellett el tudunk érni. Az optimális választás kritériuma: érintési pontban az árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával: Y a drágább Y X Y X dy dx Px py MRS = = X drágul Y X Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok

Parciális termelési függvény 13. ábra Q K L Q(L,K) Termelési függvény Kfix Q(L) Parciális termelési függvény Rövid táv: az egyik termelési tényező változtatható (általában a munka), a másik értéke fix Parciális termelési függvény Q K L Q(L,K) Termelési függvény Hosszú táv: minden termelési tényez változtatható Q Határtermék - MP: ΔQ / ΔL Átlagtermék: Q / L Termelési függvény maximuma Lassuló ütemben növekvő össztermék Csökkenő össztermék L Q Origóból húzott szelő meredeksége: Átlagtermék Érintő meredeksége: Határtermék Q(L) Inflexiós pont Gyorsuló ütemben növekvő össztermék L A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék

termelési rugalmassága: Határtermék és átlagtermék: 14. ábra A Q (Tőke hozadéki optimuma) Q(L) G I L A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék Q Inputtényező termelési rugalmassága: εL = ΔQ Q ΔL L ΔQ / ΔL * L / Q = MPL * 1 / APL = MPL / APL Munka hozadéki optimuma APL MPL L εL < 0 εL > 1 εL = 1 0 < εL < 1

Termelési függvény - hosszú táv: 15. ábra Q K L Q(L,K) Termelési függvény K L Izokvant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: Izokvant görbék Q L K I1 I2 Q(L,K) Termelési függvény Q2 Q1 Technikai helyettesítés határrátája: Az az arány, amely megmutatja, hogy azonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munka és a tőke. A helyettesítési ráta meghatározható a két felhasznált inputtényező határtermékének arányával is: A-ból C-be: K csökken, ezért Q csökken: MPK = ΔQ / ΔK, tehát ΔQ1 = — ΔK * MPK C-ből B-be: L nő, ezért Q nő: MPL = ΔQ / ΔL, tehát ΔQ2 = ΔL * MPL K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  — ΔK / ΔL  ΔK Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL K K A-ből B-be visszakerülve Q az eredeti értékre került vissza, hisz ugyanazon az isoquanton mozdultunk el: ΔQ = 0 = ΔQ1 + ΔQ1 = — ΔK * MPK + ΔL * MPL A Ebből: ΔK * MPK = ΔL * MPL -ΔK*MPK B Tehát: ΔK / ΔL = MPL / MPK Q Q1 C Q2 L L ΔL +ΔL*MPL RTS = ΔK / ΔL = MPL / MPK

Költségfüggvények: 16. ábra

Különböző alakú izokvant-görbék 36. ábra Teljesen rugalmatlan helyettesíthetőség Végtelenül rugalmas helyettesíthetőség Korlátozott helyettesíthetőség K K K L L L Különböző alakú izokvant-görbék

Egyenlőköltség (Isocost) egyenes 37. ábra Egységár: 10 5 4 1  L 2 8 10 Egységár: 5 Egyenlőköltség (Isocost) egyenes

Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (1) 38. ábra K* Q I1 I2 I3 I4 L L* Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (1)

Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (2) 39. ábra I Q4 K* Q3 Q2 Q1 L L* Optimális tőke/munka - kombináció kiválasztása hosszú távon (2)

Relatív tényezőár-változás hatása a hosszú távú optimumra K 40. ábra I2 A2 K2 A1 K1 K1 Q I1   L L2 L1 Relatív tényezőár-változás hatása a hosszú távú optimumra

Relatív tényezőár-változás zérus helyettesítési rugalmasság mellett K 41. ábra I2 I1 Q K* L L* Relatív tényezőár-változás zérus helyettesítési rugalmasság mellett