Piaci kereslet és kínálat

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
Advertisements

Kereslet rugalmassága
A keynesiánus makromodell
Mikroökonómia szeminárium 4. Termelés elmélet
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Közgazdaságtan 5. hét.
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Vállalat kínálati magatartása
Fogalma, összefüggések
REP – 3. kurzus.
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
Matematika a közgazdaságtanban
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Az infláció és az inflációs folyamatok
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
A termékek előállításához erőforrások / termelési tényezők kellenek.
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Piaci kereslet és kínálat
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
Makroökonómia Aggregált Kereslet.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A közömbösségi görbék rendszere
A fogyasztó optimális választása
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
A vállalati döntések elmélete
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
Közgazdaságtan 4..
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A gazdasági élet problémái
A termelési függvény.
Mikroökonómia gyakorlat
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MIKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET. A fogyasztó és a háztartás  Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges.  Az eladók termelők.
BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Üzleti gazdaságtan Andor György.
Piac, rugalmasság, egyensúly, adók hatása
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti Intézet
A makroökonómiai egymásrautaltság kétországos modellje lebegő árfolyamok rendszerében Dr. Karajz Sándor.
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
Előadás másolata:

Piaci kereslet és kínálat - Mi a piaci kereslet? - Mi a piaci kínálat? - Pozitív és negatív meredekség - melyiknek és miért? - Mit jelent a keresleti görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a kínálati görbe eltolódása? Ezt milyen tényezők okozhatják? - Mit jelent a piaci egyensúlyi ár és mennyiség? Ezek hogyan változnak a keresleti és kínálati görbék eltolódásával? Kereslet nő: keresleti görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet veszünk). Ugyanez más szemszögből a keresleti görbe feljebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget magasabb árakon is megvesszük.) p Q D S Q2 D’ Q1 Kínálat nő: kínálati görbe jobbra tolódik. (Ugyanazon árakon többet kínálunk eladásra). Ugyanez más szemszögből a kínálati görbe lejjebb tolódását is jelenti. (Ugyanazt a mennyiséget alacsonyabb árakon is hajlandóak vagyunk eladni.) p2 p Q D S p* Q* Egyensúly p1 p Q D S S’ Q1 Q2 p1 p2

Ármaximalizálás és minimálárak p Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. p D D S S Maximált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet termelői többlete. Maximált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Pegyensúlyi Pmax HIÁNY Pmax Q Q p Qúj : az egyensúlyinál alacsonyabb maximált áron a lecsökkent kínálati mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi p D S D Egyensúlyi helyzet fogyasztói többlete. S Minimált ár utáni helyzet fogyasztói többlete. TÚLKÍNÁLAT Pmin Pmin Egyensúlyi helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet termelői többlete. Minimált ár utáni helyzet holtteher-vesztesége. Q Q Qúj : az egyensúlyinál magasabb minimált áron a lecsökkent keresleti mennyiség a szűk keresztmetszet. Qegyensúlyi

Közömbösségi görbék Y U2 U1 X - Mi a közömbösségi görbe? - Milyen tulajdonságai vannak? - negatív meredekség - origóból nézve konvex - minél távolabb van az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képvisel - Mit jelent a helyettesítési határráta? - Hogyan változik a helyettesítési határráta a közömbösségi görbe mentén? A csökkenő mennyiségű jószág egyre értékesebb számomra, a bővülő mennyiségű egyre értéktelenebb. - Hogyan határozható meg grafikusan a közömbösségi görbe adott pontjában a helyettesítési határráta? A köz. görbe adott pontjába húzott érintő meredeksége. Y X U1 U2

de az árarányok változatlanok Költségvetési egyenes és fogyasztói optimum: - Mi a költségvetési egyenes? Azt mutatja meg, hogy adott árak és adott pénzjövedelem mellett mely fogyasztói kosarakat lehet - a pénzjövedelem teljes elköltésével - megvásárolni. - Mi tudna mondani az egyenes alatt, az egyenesen, ill. az egyenes felett elhelyezkedő jószágkombinációkról? Egyenes alatt - megvásárolható, de még marad pénzem. Egyenesen - megvásárolható és minden pénzem elköltöttem. Egyenes fölött - nem tudom megvenni. - Mit fejez ki a költségvetési egyenes meredeksége? A relatív árarányokat. - Mi történik, ha a költségvetési egyenes párhuzamosan kifelé tolódik? És ha a meredeksége változik? Tekintse a lenti ábrákat! - Mi jellemzi a fogyasztói optimumot? Ez az adott pénzjövedelem által megvásárolható jószágkombinációk közül a maximális hasznosságú. A helyettesítési határráta itt megegyezik a relatív áraránnyal, vagyis a költségvetési egyenes meredeksége a köz. görbe érintőjének meredekségével: a költségvetési egyenes tehát ebben a pontban érinti a közömbösségi görbét. Y termék X termék Ezeket meg tudom venni és még marad pénzem úgy, hogy minden pénzem elköltöm Ezeket nem tudom megvenni Y X Emelkedik a jövedelem, de az árarányok változatlanok Y a drágább Y X Y X X drágul Y X

Parciális termelési függvény, átlagtermék, határtermék: Q Q(L) A munka növekvő hozadéka A munka csökkenő, de pozitív hozadéka Csökkenő és negatív hozadék I G A MPL APL

Optimális tényezőkombináció: Hosszú táv: Isoquant, Isocost, optimális tényezőkombináció Q K L Q(L,K) Termelési függvény Hosszú távon már mindkét termelési tényezőt változtathatom: K L Isoquant - görbe: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Isocost-egyenes: olyan tőke-munka kombinációk összessége, amelyek összköltsége azonos. Meredeksége: a relatív tényezőár-arányok (pL/pK) K L Technikai helyettesítés határrátája: Azt mutatja meg, hogy milyen arányban lehet az egyik inputot a másikkal helyettesíteni úgy, hogy a termelés mennyisége változatlan maradjon. MRTS= ΔK / ΔL, vagy MRTS = dK / dL Optimális tényezőkombináció: az isoquant és az isocost érintési pontja. Itt a helyettesítési határráta (MRTS) értéke megegyezik a relatív tényezőár-arányokkal. Helyettesítési határráta (MRTS): az isoquant görbe adott pontjához húzott érintő meredeksége. MRTS = dK / dL Y K L Q Technikai helyettesítés aránya (RTS): az isoquant görbe két pontján átmenő egyenes meredeksége. RTS =  —ΔK / ΔL ΔK K Q L ΔL X

Költségfüggvények: Költségek AC MC=ACmin AVC MC=AVCmin MC AFC Q

Aggregált kereslet - fogyasztási és megtakarítási függvény Figyelem! Ez ilyen formában nem volt benne a tankönyvben, bár a konzultációk során többször elhangzott. Azt viszont a könyvből is tudnia kell, hogy a fogyasztásnak van egy kis nem-jövedelemfüggő része, a többi pedig jövedelemfüggő: a fogy. Függvény meredeksége a fogy. Határhajlandóság. Fogyasztási függvény: C = CA + DI*c Rendelkezésre álló jövedelem = megtermelt jövedelem - nettó adók DI = Y-T Fogyasztási határhajlandóság = Fogyasztás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása c = ΔC / ΔDI 0 < c < 1 Megtakarítási függvény: S = DI - C s = 1-c = ΔS / ΔDI Megtakarítási határhajlandóság = Megtakarítás változása Rendelkezésre álló jövedelem változása C=DI C S DI C, S - Jellemezze a fogyasztási függvényt ! - Mi a rendelkezésre álló jövedelem (DI)? - Mi a fogyasztási határhajlandóság? - Mi a megtakarítási határhajlandóság? - Mi a kapcsolat a kettő között? - Hogyan változik a fogyasztás és a megtakarítás a jövedelem növekedésével?

IS-görbe Az IS-görbe az árupiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az IS-görbe negatív meredekségű, mert a reálkamatláb csökkenésével emelkedik a beruházási kereslet, s így a multiplikátor-hatáson keresztül nő az egyensúlyi jövedelem. Ennélfogva az IS görbe mentén alacsonyabb reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik. A reálkamatláb csökkenésével pedig azért emelkedik a beruházási kereslet, mert így a beruházások finanszírozása olcsóbbá válik. Ha a reálkamatláb változik, az IS görbe nem változik, csupán az eredeti IS görbe mentén történik elmozdulás. Az IS görbe jobbra tolódik, vagyis változatlan reálkamatlábhoz nagyobb egyensúlyi jövedelem tartozik az alábbi esetekben: - A kormányzati vásárlások emelkedése - Az adók csökkentése - A fogyasztási és a beruházási kereslet egzogén növekedése (például kedvező profitkilátások a beruházások esetében, vagy „élj a mának” mozgalom népszerűsítése a fogyasztás esetében). Expanzív fiskális politika r Y IS IS’ - Ha G nő - Ha T csökken - Ha Iegz. Nő - Ha Cegz. nő Exp. Fisk. Pol. - Mi az IS-görbe? - Miért negatív meredekségű? - Milyen változások tolják el az IS görbét és milyen irányban?

LM-görbe Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P) r Y LM LM’ - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban - Mi az LM-görbe? - Miért pozitív meredekségű? - Milyen változások tolják el az LM görbét és milyen irányban?

Transzformációs görbék Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. X termék Y 60 A transzformációs görbék negatív meredekségűek. A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. +10 40 -20 20 10 20 30 Y termék +1 -0.4 +1 -1.4 X termék

Autarchia Kereskedelem Y termék Autarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett Autarchia 60 (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Termelési és fogyasztási pont. 40 X termék 40 120 Y termék Kereskedelem Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: 120 Isoincome egyenes Fogyasztási pont. - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. 60 40 Termelési pont. X termék 40 120

Autarchia Kereskedelem Y termék Autarchia és kereskedelem növekvő alternatív költségek mellett Autarchia (Növekvő alternatív költségek esetén a transzformációs görbe mellett a fogyasztói preferenciák is szerepet játszanak az autarch árarány meghatározásában.) Termelési és fogyasztási pont. A X termék Y termék Kereskedelem 120 Isoincome egyenes - Mindaddig érdemes X termék termelését növelni, amíg a világpiaci cserearány nagyobb, mint az X termék hazai termelésének alternatív költsége. - B pontban a termelés alternatív költsége megegyezik a világpiaci cserearánnyal. - Az isoincome egyenes mentén fog az ország kereskedni - az egyenes és a legmagasabb köz. görbe C érintési pontja a fogyasztási pont. - A komp. előnyös kereskedelem következtében az ország magasabb közömbösségi görbére került Fogyasztási pont. C 68 60 A Termelési pont. 40 Növekvő alternatív költségek esetén kivételes esetektől eltekintve a komparatív hátrányos termék előállítása sem szűnik meg, vagyis általában nem alakul ki teljes specializáció. B

Kis ország vámkivetése P 5.) Az áremelkedés hatására a fogyasztói többlet csökken . . . 6.) . . . ennek egy részét a hazai termelők veszik el termelői többlet-növekedés formájában . . . D S 7.) . . másik része az államhoz kerül az import után befizetett vámbevétel formájában 8.) A fogyasztókat ért veszteségnek van olyan része is, amit nem nyer meg senki más többlet-bevétel formájában: ezt holtteher - veszteségnek hívjuk. Ha holtteher veszteség keletkezik , akkor biztos, hogy össztársadalmi jóléti veszteség keletkezik. A. A. : Fogyasztói holtteher-veszteség: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, így el sem fogyasztott mennyiség. 120 B. : Termelői holtteher-veszteség: a hazai termelők költségeinek növekedése; a vámkivetés lehetőséget adott a komparatív hátrányos termék termelésének növelésére. B. 1.) Kis országban a vám teljes összegével megemelkedik az ár Vám nagysága B. A. 2.) Az áremelkedés hatására csökken a kereslet . . . 3.) . . . és emelkedik a hazai kínálat Q 2 6 14 18 4.) Így az import visszaesik.

Nagy ország vámkivetése Importőr kormány vámbevétele S’x Fogyasztói holtteher-veszteség az importőr országban: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, el sem fogyasztott termékek mennyisége Sx A fogyasztói ár emelkedése az importőr országban Az exportőr ország cserearány-vesztesége Dm Termelői holtteher-veszteség az exportőr országban: a vám nem engedi teljesen kiaknázni a komparatív előnyt az exportőröknél. Kivetett vám nagysága

Nagy ország vámkivetése / 2 P P P S’x S’x S’x Sx Sx Sx Dm Dm Dm Kis ország esete: az exportkínálat végtelenül rugalmas, mivel az exportőröknek mindegy, hogy a kis ország vásárol-e tőlük, vagy sem. Így a vámteher egészét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Rugalmas exportkínálat, rugalmatlan importkereslet: a vámteher nagy részét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Rugalmatlan exportkínálat, rugalmas importkereslet: a vámteher nagy részét az exportőr ország viseli cserearány-veszteség formájában. Q Q Q