DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet GPS rendszerek alkalmazása, gazdaságossága mezőgazdasági vállalkozásokban Dr. Czimbalmos Róbert DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Global Positioning System (GPS) I. A GPS rendszerek II. A GPS és a mezőgazdaság III. Mezőgazdasági alkalmazások, gazdaságossági vizsgálatok Illesszen be egy térképet az országról. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet I. A GPS rendszerekről GPS rendszer (USA) GALILEO GLONASS Fő alkalmazási területei: 1. Védelmi rendszerek 2. Tudományos kutatások 3. Geodéziai mérések 4. Civil alkalmazások: Földmérés Meteorológia Navigáció Ipari, mezőgazdasági, és szolgáltatóipari alkalmazások... 750 millió USD/év a fenntartása a GPS rendszernek (17500 km) 1995-ben indult be. Első Galileo műholdat ezév április 27-én éjfél után 15 perccel a Szojuz vitte fel Glonass szintén 24 műholdasra tervezett, most 19-nél tartanak, ezek lefedik a volt Szovjetúnió területét. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

GPS rendszerek felhasználási területei I. Lakossági felhasználások: Pontos tájékozódás, navigáció Útvonaltervezés Forgalmi információk Úthasználati díj számítás Vagyon és életbiztonsági alkalm. II. Üzleti célú felhasználások: Szállítmányozás Tömegközlekedés Légi-, vízi-, vasúti közlekedés Energiaipar Távközlés Pénzügyi, banki szolgáltatások Műszaki, mérnöki alkalmazások Mezőgazdasági alkalmazások III. Közhasznú felhasználások: Közbiztonság Katasztrófa-elhárítás Geodéziai alkalmazások Humanitárius alkalmazások Illesszen be egy hagyományt vagy szokást ábrázoló képet. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet II. A GPS és a precíziós mezőgazdaság (PG) USA farmerei úttörők ezen a területen (Green Star és Trimble’s AgGPS rendszerek a legelterjedtebbek…) FONTOS!! A precíziós termesztés irányítási rendszere: Adatfelvétel Adatfeldolgozás Döntéshozatal Beavatkozás (de milyen szinten??) Illesszen be egy képet az országban honos állatok vagy növények egyikéről. 0 Ft 5-6 millió Ft! DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet III. Mezőgazdasági alkalmazások Egyszerű területmérés, tábla kimérése, hosszmérések, Vagy komplex adatgyűjtés kézi készülékekkel Erő- és munkagépekre telepített GPS rendszerek Irodai GIS rendszerek, adatfeldolgozás/tervezés Szüksége lesz a gazdálkodónak Alaptérképekre, Talajmintavétel- talajvizsgálati adatok eredményeire, Referencia-adatokra (elmúlt évek termésmennyiségeinek eredményeire, a kijuttatott javítóanyagok, műtrágya dózisok→ → Táblatörzskönyv → dig. táblatörzskönyv!) Azonnali adatrögzítés és továbbítás lehetőségére, A célhardverek, GIS szoftverek kezeléséhez alapfokú térinformatikai felhasználói ismeretekre, Eltökéltségre és anyagi biztonságra a bevezetés első két évében! Adja hozzá az időrendi beosztáshoz a főbb történelmi pontokat. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Illesszen be egy hagyományt vagy szokást ábrázoló képet. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Illesszen be egy hagyományt vagy szokást ábrázoló képet. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Precíziós rendszerek DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Alaptérképek 1 A FÖMI-nél (http://www.fomi.hu/) elérhető a CORINE adatbázis A felvételeken az egyes táblarészletek részletes bontásban (0,04 - 0,1 ha) azonosíthatóak, és a növények által visszavert sugárzás, valamint annak idõbeli változása nemcsak a növény azonosítását teszi lehetõvé, hanem állapotát, fejlettségét és fejlõdését is tükrözi. Magyarországon a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) 1997 óta minden évben pontos termésbecslést ad a nyolc legnagyobb területû szántóföldi növényre (pl. búza, kukorica, napraforgó) már az aratás elõtt. Az év során öt alkalommal ad számszerû és térképpel kiegészített termésbecslést a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Alaptérképek 2 MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer), Google Map Server Illesszen be egy képet, amely az ország gazdaságát szemlélteti. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

MePAR (DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet területei) Illesszen be egy képet az ország egy idegenforgalmi látványosságáról. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Területmérés, térképkészítés Művelés alatt álló és művelés alól kiesett területek pontos (ellenőrző) felmérése,magyar szoftverrel A MePar beszállítója! A GPS magyar koordináta-rendszerben dolgozik! 0,1-2% területmérési pontosság 0,5-5 m-es pontmérési pontosság Egyszerű területméréstől a térképezésig 6-10 óra üzemidő Térinformatikai utófeldolgozást biztosít. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Mg-i gépek nyomkövető rendszere DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Kombinált alkalmazás + „Spider 8” adatgyűjtő Mérőkeret, kiegészítők, 3 mérőcella „PLU 116 H” fogyasztásmérő Nyomatékmérő tengely és fordulatszámmérő DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

NPK ellátottság felmérése DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Gazdaságossági kérdések A PG-ra alkalmas eszközök meglétét követeli meg a termelőtől, ami csak meghatározott gazdasági fejlettség (tőke és méret) mellett lehet megvalósítani! Kérdésként merül fel a PG-sal kapcsolatban, hogy mennyibe kerül az átállás, miből és ki finanszírozza a költségeket, valamint milyen jövedelem változást jelent a termelő számára? DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Precíziós gazdálkodást folytató üzemek, gazdaságok elhelyezkedése 2002-ben DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Pro és… A PG potenciálisan javíthatja a gazdaság nyereségességét, és csökkentheti a mezőgazdaság okozta környezeti károkat (talajtaposás, víz- levegőszennyezés). A PG bevezetése mellett szólnak a közeljövőben a termelőre háruló minőségbiztosítási és környezetvédelmi, biztonsági feladatok, amely a járulékos költségmegtakarítás, a piaci előnyök révén további profitot jelenthet. Az adatgyűjtést és a műveleti beavatkozást sok esetben egyszerre azonos munkagépre szerelt szenzorok és monitorok segítségével végezzük. Ezek szintén a hatékonyságot és a költségmegtakarítást javítják. A PG költségeit és nyereségeit a gazdaságméret is befolyásolja. A nagyobb gazdaságok tőkefedezeti kockázati szintje, valószínűleg heterogenitása is nagyobb, így a technológia korai bevezetői között ezek többségben vannak, illetve lesznek. A PG széles körű elterjesztése nem nélkülözheti az állami szerepvállalást. (A támogatási rendszer beruházás ösztönző elemeként többlet támogatásban javasolt részesíteni azokat a beruházásokat, amelyek alkalmasak a precíziós gazdálkodásra történő átállás megvalósítására; ÚMFT-ből az NKTH Innocsekk Plusz…) Területteljesítmény növekedés (3-7%), kevesebb gépi munka (10-12% megtakarítás). Kevesebb műszakóra (7-12%) – egy ha megműveléséhez < 3 műszakóra elég. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet …kontra Az adatnyerési költségek magasak, leginkább a technológia alkalmazásának korai szakaszában. A helymeghatározással egybekötött talaj-mintavétel, gyom-, rovar- és kórokozók felderítése nagy termelési kiadásokat jelenthetnek. Az adatvásárlás, előfizetés, a konzultációs díjak és az adatkezelési költségek is jelentős részt képviselnek. A PG-ban rejlő lehetőségek nem mindenhatóak, szakértelem vagy tájékozatlanságból eredő hibák itt is előfordulhatnak, ezért csak a megfelelő ökonómiai és ökológiai feltételekkel rendelkező vállalkozások számára nyújthat segítséget a gazdálkodási döntések meghozatalában. Az ökonómia kérdése azért is fontos, mert jelenleg még költségesebb a fenntartható mezőgazdaság keretein belül precíziós növénytermesztést folytatni, mint hagyományos módszerekkel gazdálkodni. Gondot jelent, hogy a PG-ra való átállás eszközei miatti többlet beruházási költségeket a kis- és közepes gazdaságok jelen gazdasági körülmények között csak korlátozott mértékben képesek vállalni. A PG-ra való átállás megtérülése modellszámítások alapján gazdaságmérettől függően 3-5 illetve 10-12 évre tehetők (a mai magyarországi körülmények között gyakorlatilag nem térül meg a beruházás a kisebb területen gazdálkodóknál…) DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Többlet költség / költség megtakarítás PG növényvédelemmel kapcsolatos költségeltérései a konvencionális gazdálkodáshoz képest Elem Többlet költség / költség megtakarítás Mértéke (%) Vetőmagköltség  minőségi paraméterek +0-5% Tápanyagellátás  többlet műtrágya + 5-15%  műtrágya megtakarítás - 0-25% Növényvédő szer  hatékonyabb szer + 0-20%  megtakarítás - 0-40% Talajmunkák  nincs - Vetés  elhanyagolható Növényvédelem  többlet bejárás miatti többlet költség + 0-35%  többletköltség (precíziós eszköz) + 0-5% Betakarítás  többlettermés miatti többlet költség + 4% Hozam  többlet hozam + 10-15%  minőség + 0-15% Forrás: Takácsné György K. Gazdálkodás. 2003. XLVII. évf. 3. sz. ISSN 1419-2713 DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Eredeti technológia költsége Megváltozott technológia költsége Fontosabb technológiai elemek eltérő költségei a PG során a növényvédelemmel kapcsolatban Technológiai elem Eredeti technológia költsége Megváltozott technológia költsége (Ft/ha) Vetőmagköltség 14 750 +2 950 Tápanyagellátás 17 190 -5 040 Növényvédő szer 5 304 +1 200 Talajmunkák Vetés Növényvédelem 4 600 -2 300 Tápanyagellátás[1] Betakarítás 10 500 -1 000 Hozamérték változás +11 000 Fedezeti hozzájárulás (FH) 38 426 45 216 [1] Jelen kalkulációban nem szerepelnek a tápanyagellátással kapcsolatos költségeltérések. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet Összegzésképpen… a precíziós gazdálkodás a növényvédőszer, műtrágya, vetőmag, üzemanyag felhasználás racionalizálásának lehetséges eszköze (multifunkcionalitás, diverzifikáció…!), megfelelő technikai hátteret (érzékelő eszköz, kijuttató eszköz, számtechn-i infrastr.) igényel, fontos a szakértelem (növény-egészségügyi) és a pontosság (kijuttatás „precizitása”), az üzemi szintű eredményre gyakorolt hatása 5-40% költség megtakarítás lehet, ez azonban együtt járhat akár 0-25% költségnövekedéssel! a kevesebb vegyszer felhasználás nem jelent minden esetben jövedelemnövekedést. Olyan gazdaságoknak ajánlható a rendszer, ahol a nagyteljesítményű erőgépek 1000 üzemóra feletti használata biztosítható. DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Hasznos információk, irodalom Berzsenyi Z. A növényvédelem ökonómiai effektivitása és jelentősége a védekezési rendszer optimalizálásában. Növényvédelem, XV. évf. 1. sz. Budapest. 1978. 1-8 pp. Czinege E.: A precíziós növénytermesztés tapasztalatai (1-3). Gyakorlati Agrofórum. 2002. 13. évf. 5. sz. 67-68 pp., 6. sz. 47-48 pp., 7. sz. 9-10 pp. Illés B. Cs. –Kohlheb N.: Az adók szerepe a környezetpolitikában. Gazdálkodás, XLIII. évf. 2. sz. Budapest. 1999. 55-64 pp. Láng I. - Csete L. Az alkalmazkodó mezőgazdaság. 1992. Budapest. Agricola Kiadó és Kereskedelmi Kft. 210 p Pásztor L. -Szabó J.: Nagyléptékű térbeli talajinformációs rendszerek agrár-környezetvédelmi vonatkozásai (http://www.otk.hu/cd03/1szek/P%C3%A1sztor-Szab%C3%B3.htm). Ørum, J. E. – Jorgensen, L. N. – Jense, P. K.: Farm economic consequences of a reduced use of pesticides in Danish agriculture. OECD Report on Pesticide Risk Reduction. 2001. Copenhagen Reisinger P.- Lehoczky É. – Kőmíves T. – Nagy S.: Az őszi búza gyomirtásának tervezése térinformatikai módszerekkel. XXIX. Óvári tudományos Napok. 2002. Konferencia CD Schmitz, P. – Brockmeier, M.: Sectoral and ecnomy-wide effect of a ban or a tax on chemical inputs in German and European agriculture. OECD Workshop on Pesticide Use Risk Reduction., Coppenhage. 2001. Workshop-report. Smuk N.- Milics G. – Salamon L. – Neményi M.: A precíziós gazdálkodás beruházásainak megtérülése, Gazdálkodás. 2009. 53. évf. 3. szám. 246-253.p. Székely, Cs. – Kovács, A. – Györök, B.: The practice of precious farming from an economic point of view. Gazdálkodás. 2000. English Special Edition. 1. 56-65 pp. Székely Cs. – Takácsné György K. – Kovács A.: NKFP-4/037/2001 Kutatási tanulmány. Gödöllő, 2002. Takácsné Gy. K.: Néhány gondolat a növényvédelemmel kapcsolatos tevékenységek ökonómiai értékeléséről és értékelhetőségéről. Növényvédelem, XXVII. évf. 1. sz. Budapest. 1991. 7 p. Takácsné György K.: A családi gazdaságok méretére ható tényezők vizsgálata, különös tekintettel a növénytermesztés gépesítésére. Kandidátusi értekezés. MTA Agrárökonómiai szakbizottság. Budapest - Gödöllő, 1995. 179 p. Takács-György, K. – Györök, B. – Kovács, A.: The effects of precision farming on the use of chemicals. 10th EAAE Congress. Zaragoza, 2002. Congress CD DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet

Hasznos linkek, portálok Karcagi Kutató Intézet: http://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/kki/index.html MTA TAKI: http://www.prec.taki.iif.hu/ FÖMI: MePAR böngésző: http://www.mepar.hu/ Green Star: http://stellarsupport.deere.com/en_US/support/OperatorManual-UserGuide.html Trimble: http://www.trimble.com/index.aspx Agrogazda Kft.: www.agrogazda.hu/ Agromatic Kft.: www.agromatic.hu/ Digiterra Kft.: www.digiterra.hu IKR Bábolna: http://www.ikr.hu/ker_trimblegps.php Az előadás letölthető: http://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/kki/hirek_esemenyek/index.html DE AMTC KIK Karcagi Kutató Intézet