Készítette: Papp Anita Ez a falu, város! (Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata s következményei 1990 után) Készítette: Papp Anita

Mi a város? A településhálózat nagyobb népességű központi funkciókkal rendelkező, kiemelt közigazgatási jogállású tagja. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakóit is ellátják szolgáltatásokkal. A faluval ellentétben, a város aktív keresőinek többsége a szekunder és tercier szektorban dolgozik. A városok külső megjelenésére általában a zárt, emeletes beépítés a jellemző; népsűrűségük 200 fő/km²-nél magasabb. Napjainkban a Föld népességének több mint a fele városokban él.

Várossányílvánítás Városok száma fokozatosan nő Városodás városiasodás Rendszerváltás -> 1990. évi LXV. Törvény: A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.

Forrás: Saját készítésű

Várostípusok: Népességszám alapján: Kisváros pl.: Demecser, Záhony Középváros pl.: Ózd, Szolnok Nagyváros pl.: Nyíregyháza Metropolis pl.: London

Népességszám alapján történő besorolás Hazánkban a népességszám alapján kialakult hierarchia Az ENSZ Demográfiai Évkönyve által használt településhierarchia Metropolis 1 millió felett Nagyváros 100 ezer felett 500 ezer és 1 millió között Középváros 20 ezer és 100 ezer között 100 ezer és 500 ezer között Kisváros 5 ezer és 20 ezer között Község 5 ezer alatt n.a. n.a. : Nincs Adat Forrás: www.terport.hu

Városi népesség foglalkozása alapján: Ipari városok (Dunaújváros, Tiszaújváros) Bányavárosok ( Tatabánya, Komló ) Üdülővárosok ( Hajdúszoboszló, Siófok ) Kulturális központok ( Debrecen, Győr, Pécs ) Érdekesség: Vannak országok (pl. USA, Argentína, Franciaország), ahol a lakosságszámhoz kötik a városi rangot. Görögországban azokat a településeket tekintik városnak, amelyekben több, mint ötezren laknak, Izlandon azokat, amelyekben legalább kétszázan. Ezzel szemben például Japánban csak azokat, ahol minimum harmincezer ember él. Más országokban minden olyan települést városnak tartanak, amelyik egy terület adminisztratív központja.

Komplex településtípusok: Térszerkezeti típus: valamely kistérség vagy mikro térség központja, általában sokoldalú funkciókat koncentrál, különösen a humán területen. Pl.: Aszód

Gazdasági- foglalkoztatási típus: egy-egy nagyobb, vagy több versenyképes közepes vállalkozás jelenlétével vált környezete legfontosabb gazdasági központjává, legfontosabb jellemzője a pozitív munkaerő- mérleg. Pl.: Répcelak

Klasszikus üdülővárosok : egyedi vonzásuk (pl. vendégkörük) gyakran országos, illetve nemzetközi, továbbá igen magas vállalkozás-sűrűség jellemzi őket, így általában foglalkoztató központként is működnek térségükben. Pl.: Zalakaros

Image-típus ( Új városok) : itt a településnév lényegében márkanévként működik, valamely kulturális vagy turisztikai termék, attrakció jelenti a település ismertségének a bázisát. Pl.: Herend

Agglomerációs típus : Ezeken a településeken a lakosságszámnak rendkívül gyors növekedéséhez az infrastruktúra kiépülése csak a legutóbbi években kezd felzárkózni. Valódi térségi szerepük általában csekély . Pl.:Törökbálint

Magyarország városai népességszám szerinti csoportosításban (2011) Forrás: www.terport.hu/

Városhierarchia Hierarchia-szintek: főváros regionális központ megyeközpont középváros kisváros városias jellegű település

Megyei jogú városok: Megyei jogú városok a megyeszékhelyek és azok az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú városok, amelyeket az Országgyűlés a képviselő-testület kérelmére ilyennek nyilvánít. A megyei jogú város települési önkormányzat, amely területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. Képviselő-testülete a közgyűlés. Napjainkban: Magyarországon jelenleg 23 megyei jogú város van. Bár többségük egy megye székhelye, ezek a városok jogilag nem a megyék részei, hanem azzal azonos rangú közigazgatási egységek.

Magyarország megyei jogú városai, a megyei jogú várossá nyilvánítás időpontja szerint

A településeket motiváló tényezők Városi státusz = politikai, gazdasági és társadalmi kiváltság Történelmi eseményekhez, emlékekhez kötődő hagyományok Ösztönző hatás : járásszékhelyi, mezővárosi múlt Városias, urbanizált életfeltételek Városi cím megszerzése révén anyagi eszközök megszerzése Pályázatok sikeressége

Napjainkban a városi rang gyakorlatilag semmiféle előnnyel nem jár Napjainkban a városi rang gyakorlatilag semmiféle előnnyel nem jár. Így semmiféle városi jogállásból adódó külön joga, illetve kötelezettsége sincs a városoknak (a megyei jogú városok kivételével), hiszen az önkormányzati törvény a települések egyenrangúságára épít. Országunk É-K-i területein megszaporodtak a várossá nyilvánítási kezdeményezések Okai: Örökölt elmaradottság , Kialakult válsághelyzet felszámolása vagy mérséklése kiscentrumok fejlesztése ezek központi forrásokból támogatott intézményi és kommunális infrastruktúrájának kiépítése centrumtelepülések urbanizálása

A települések életében a várossá válás igen fontos szociológiai és pszichológiai tényező lehet, erősítheti az azonosságtudatot, nagyobb összefogásra, cselekvésre ösztönözhet, spontán fellendülést okozhat, de igazi anyagi támogatásokkal nem jár. A város tehát nem külön jog, hanem cím, rang.

Köszönöm a figyelmet!