A cigányság integrációja Magyarországon Készítette: Szabó Zsolt

Megoszlás: Megoszlásuk: magyar cigányok (romungró) (70%) oláh cigányok (21%) beás cigányok (8%) egyéb (szintók, vend cigányok, stb.) (1%)

Magyar cigányok (romungró): Oláh cigányok: Magyar anyanyelvűek Magyarnak vallja magát Jobban integrálódik (oktatás, egészségügy, munka, életkörülmények) Oláh cigányok: Csoporttudatuk erős Vérségi alapon működő nemzetségek erős befolyása Nehezebben integrálódnak

Miért probléma? A két nagy társadalmi csoport (magyar, cigány) eltérő életmódja, életfelfogása feszültséghez vezet Veszélyezteti az ország társadalmi-gazdasági stabilitását Megoldás: integráció

Integráció – Asszimiláció? Együtt élő népcsoportok esetében, az újonnan érkező csoport(ok) beilleszkedése, a többivel való egységbe olvadása, úgy, hogy identitását megtartja. Asszimiláció: A befogadó népességhez való teljes alkalmazkodás, beolvadás, a befogadó népesség identitásának átvételével. ≠

Demográfiai robbanás 1920: 70 000 fő (1%) (Trianoni Mo.) Kezdete: XX. század eleje-közepe (ma is tart) 9x (!)

Korcso-portok Tiszavasvári %

Oktatás, iskolai végzettség Korábban: családon belüli nevelés, a cigány életre > < Ma: iskolában, európai normák (nehéz) Óvoda-Iskola: higiénia, evőeszköz használat, együttélés normái, környezetre való nevelés Sokan kerülik az iskolát -> szociális támogatás megvonása büntetésként Gond: magyar gyereket kiveszik az iskolából, szegregálódik az intézmény Gond: ha lenne megfelelő végzettsége, akkor is nehéz ma munkát találni, így szerintük felesleges elvégezni bármit is

Tiszavasvári felnőtt cigány lakosságának megoszlása iskolai végzettség szerint

Gazdasági aktivitás, munkához való hozzáállás XV. századtól: első hullám -> ők már magyar anyanyelvűekké váltak mára (romungrók) XVIII. századtól: új cigányok érkeznek -> oláh cigányok -> még nem integrálódtak eléggé XX. század eleje : hagyományos cigány ipar válsága az ipari forradalom miatt -> tönkrementek Kádár-korszak: szocialista iparosítás -> eredmény: munkába állás

Rendszerváltás: ipar válsága -> munkanélküliség 1980: férfi munkaképes cigányok 90%-a munkát vállalt > < Jelenleg: 10% (+10% feketén mg.-ben) Megoldási lehetőség: Közmunkaprogram Megoldás: „szabad vállalkozási zónák” -> adókedvezmény a cégeknek ott, ahol sok cigány él -> munkahelyteremtés

Tiszavasvári cigány háztartásban élők megoszlása gazdasági aktivitás szerint

Lakókörnyezet, lakásfelszereltség, egészségügy Előítéletek elsősorban a lakókörnyezetük miatt alakulnak ki (gondozatlan kertek, szemetes utcák, omladozó házak) Van pozitív ellenpélda (!) -> vegyes lakóövezetekből „Minden gyerek lakjon jól!” alapítvány: vetőmag ill. növendék, háziállat Romungró - oláh eltérések

Telepi környezet -> nagyobb járványveszély Gyakori betegségek: elhízás, magas vérnyomás, érmegbetegedés, tüdő-asztma, tüdőgyulladás, nemi betegségek (pl. AIDS), bőrbetegségek, rüh és tetvesség, ótvar

%

Együttélés kérdése (előítéletek, szegregáció, bűnözés) Gond: a cigánycsoportokat összemossák (!), előítéletek Gond: szegregáció Megoldás: vegyes lakókörnyezet -> megszűnik a szegregáció és az előítélet (cigányok hasonulni kezdenek a magyarokhoz) „megélhetési bűnözés” problémája

(Közel)jövő Elöregedő magyar társadalom ↓ Csökkenő népesség Eltartandó társadalom Fiatal cigány társadalom ↓ Növekvő népesség Eltartó társadalom >< Megoldás: Kénytelenek leszünk együtt élni, s nem egymás mellett élni!

Köszönöm a figyelmet!