Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

Az általános társadalomföldrajz fogalma, részei, előzményei tétel Az általános társadalomföldrajz fogalma, részei, előzményei Kovács Z. 2002: A népességföldrajz tárgya, rokon- tudományai; A településföldrajz tárgya, rokontudományai In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 11-14; pp. 113-114 Tóth J. 2002: A társadalomföldrajz alapjai In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 17-23 Vuics T. 1990: Az általános gazdaságföldrajz alapjai In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 9-20 Becsei J. 2004: Népességföldrajz Ipszilon Kft., Békéscsaba

A tudományok nómenklatúra rendszere szint megnevezése: tudományterület (társadalomtudományok, élettelen természet- és műszaki tudományok, élettudományok) szint megnevezése: tudományág (pl. földtudomány) szint megnevezése: tudományszak (pl. földrajz) szint megnevezése: tudomány-szakterület (pl. társadalomföldrajz) szint megnevezése: tudományszakág (pl. népességföldrajz) FÖLDTUDOMÁNYOK: a Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat, ezek törvény-szerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó tudományág, beleértve a társadalom és környezete rendszerét is.

A földrajz (geográfia) A földrajznak általában két fő ágazatát szokták megkülönböztetni, az egyik az ágazati alrendszerekre tagolódó általános földrajz, még a másik a regionális (leíró) földrajz. Az általános földrajzot fel szokták osztani természeti és emberföldrajzra (társadalmi földrajzra). (A magyar földrajzi szakirodalomban előbb az emberföldrajz megnevezés, majd az 1950-es évektől kizárólagosan a gazdasági földrajz megnevezés volt használatban, amely természetesen szemléleti kérdés és nem csupán szubjektív elhatározás ügye volt.)

A földrajz tudomány meghatározása A FÖLDRAJZ (geográfia – geo- gör. szóösszetételek előtagjaként a Földdel kapcsolatos, grafein gör. írni) a szilárd kéreg (litoszféra – lito- gör. kő-, kőzet-, szféra gör. gömb, gömbfelület, burok), a víz (hidroszféra – hidro- gör. szóösszetételek előtagjaként vízi-, víz-) és a levegő (atomoszféra – atmo- gör. gőz-) élettel (bioszféra – bio- gör. élet-) átszőtt érintkezési terében (földrajzi burok, földrajzi környezet, geoszféra, földfelszín) a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult rendszerek (georendszerek) vizsgálatával, különösen azok térbeli elrendeződésének törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. (Borsy Z.)

A földrajz feladata A FÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket együttes változásokat elemző tudomány, amelyek a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. tájékoztató és helyzetfeltáró funkció elméleti és oknyomozó funkció prognosztikai funkció tervezési és döntéshozatali funkció koordináló funkció Fő funkciói: (Leszczycki, S., 1973.)

A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz helye a földtudományok körében - Földtan - Talajtan - Hidrológia - Meteorológia - Planetológia - Földrajz (társadalom földrajz, természeti földrajz, + regionális földrajz) Szférikus tudományok Társadalom földrajz Természeti földrajz Ált. társ. földrajz Ált. term. földrajz Általános földrajz Reg. társ. földrajz Reg. term. földrajz Regionális (leíró) földrajz Alkalmazott földtudományok Geodézia Távérzékelés Térképészet Geoinformatika Szociálgeográfia Terület- és településfejlesztés Társtudományok

A földrajz belső struktúrája jelmagyarázat: a földrajztudomány ágai segédtudományok megközelítési módok környezettudományok alkalmazott földrajz földrajzi információs rendszer (GIS) társadalmi földrajz természeti földrajz szociológia közgazdaságtan történelemtudományok stb. geológia éghajlattan ásvány- és kőzettan regionális földrajz általános ágazati területi (leíró) megközelítési módok Forrás: Tóth J., 1995

A földrajztudomány rendszere a német geográfiában

A földrajz rendszere Gazdaságföldrajz Forrás: Uhlig H., 1970

Mi a társadalomföldrajz? A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket, együttes változásokat elemző tudomány-szakterület, amelyeket az ember, az emberi társadalom hozott létre, s amelyek a társadalomban, valamint a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. (Azonban különbséget kell tennünk a társadalmi földrajz és a társadalomföldrajz fogalmak között, hiszen a szociálgeográfia is társadalomföldrajzot jelent, de a szociálgeográfia nem a társadalmi szemléletű földrajzi ágazatok összessége vagy helyettesítője.) A „társadalmi” kifejezéssel utalni lehet arra, hogy az adott általános földrajzi ágazat milyen jellegű, míg a társadalomföldrajz konkrét tárgyra, nevezetesen a társadalomra utal, így megnevezi a földrajzi vizsgálat tárgyát. Mi a következőkben a társadalomföldrajz megnevezést használjuk.

Az MTA Földrajz I. Szakbizottsága társadalomföldrajz tagolódására vonatkozó állásfoglalása alapján az alábbi tudomány-szakágakra (részdiszciplinákra) tagolhatjuk tudományunkat: Politikai földrajz: Választási földrajz Közigazgatás-földrajz Regionális geopolitika Szociálgeográfia Viselkedésföldrajz Kultúrföldrajz Orvosföldrajz Bűnözésföldrajz Katona- (biztonság-) földrajz Történeti földrajz Gazdasági földrajz: Agrárföldrajz Iparföldrajz Turizmusföldrajz Közlekedés, távközlés földrajza, logisztikai földrajz, telematika Szolgáltatások földrajza (kereskedelem, bank, stb.) Népességföldrajz: Migráció földrajza Etnikai földrajz Vallásföldrajz Településföldrajz: Városföldrajz Faluföldrajz

ALKALMAZOTT TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ~EMBERFÖLDRAJZ DEMOGRÁFIA ANTROPOLÓGIA TÖRTÉNELEM TÖRTÉNETI F. NÉPESSÉGF. STATISZTIKA TELEPÜLÉS F. (Városf., Faluf.) POLITIKAI F. POLITOLÓGIA GEOPOLITIKA (TÉR)GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS- SZOCIOLÓGIA KERESKEDELMI F. (Belk., Külk. fö.) GAZDASÁG F. TELEPÜLÉSTUD. TELEMATIKA ETNOGRÁFIA Mezőgazd. f. Ipar f. KÖZLEKEDÉS F. IDEGENFORG F. (Turizmus f.) KÖZGAZDASÁGTAN TOPONÓMIA INFORMATIAKA GIS TERMÉSZETI FÖLDRAJZ GEOLÓGIA GAZDASÁGTÖRTÉNET KARTOGRÁFIA KLIMATOLÓGIA- METEOROLÓGIA TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETV. HUMÁNÖKOLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZOCIÁLGEOGRÁFIA TALAJTAN TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS REGIONALIZMUS ALKALMAZOTT TÁRSADALOMFÖLDRAJZ

A földrajztudomány az ókortól napjainkig Potamikus kultúrák Főniciaiak Görögök THÁLÉSZ (i.e. 624-547) ANAXIMANDROSZ (i.e. 610-546) PÜTHAGORÁSZ (i.e. 580-500) HERODOTOSZ (i.e. 484-425) HIPPOKRATESZ (i.e. 460-377) PÜTHEÁSZ ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384-322) ERATOSZTHENÉSZ (i.e. 275-194) (Geográphia) ARISZTAKHOSZ (i.e. 310-230) HIPPARKHOSZ (i.e. 160-125) Római Birodalom SZTRABON (i.e. 60-i.sz. 20) = Geographika Pomponius MELA Idősebb PLINUS (23-79) Klaudiosz PTOLEMAIOSZ (90-168) az ókor legnagyobb geográfusa (Alexandria) Középkor Arabok Marco Polo Skolasztikusak Albertus MAGNUS (1200-1280) Roger BACON (1214-1292) Reneszánsz 1438: Firenzei Akadémia Egyetemek Giordano BRUNO Nagy földrajzi felfedezések Kozmográfiák Sebastian MÜNSTER (1498-1552) Philipp CLÜVER (1580-1622) Bernhard VARENIUS (1622-1650) az első geográfus Geographia generalis (1650) Államismék BÉL Mátyás (1684-1749) MAGDA Pál (1770-1841) FÉNYES Elek (1807-1876) Felvilágosodás MONTESQUIEU (1689-1775) VOLTAIRE (1694-1778) ROUSSEAU (1712-1778) Milieu-elméletek (deterministák)

Újkor Emberföldrajz (XIX. sz.) Kultúrtáj – posszibilizmus Társadalomtudományok – ipari forradalom Adam SMITH (1723-1790) David RICARDO (1772-1823) Robert MALTUS (1766-1834) Johann Henrich von THÜNEN Kozmológiák Alexander von HUMBOLDT (1769-1859) Kosmos (1845-1862) Carl RITTER (1779-1859) első tanszékvezető professzor: 1820 Berlin Die Erkunde im Vehältnis zur Natur und zur Geschichte des Menschen (19 kötet, 1917, 1832-1959) – emberföldrajz LOMONOSOV (1711-1765) Alfred HETTNER (1859-1941): leíró tájföldrajz W. GÖTZ (1844-1904): gazdasági földrajz HUNFALVY János (1820-1888) – első földrajzi tanszék Magyarországon Élisée Jean-Jacques RECLUS (1830-1905) La Nouvelle Géographic universelle la terre et les hommes (19 kötet, 1875-94) Brüsszeli egyetem tanszékvezetője Karl RICHTHOFEN LÓCZY Lajos Karl ANDRÉE: A világkereskedelem földrajza Emberföldrajz (XIX. sz.) Friedrich RATZEL (1844-1904) „Anthropogeographie” – (1882) Paul VIDAL de la BLACHE (1845-1918) francia tájmonográfiai iskola Alexander VOJEIKOV (1842-1916) „Az ember hatása a Földre” – (1901) Otto SCHLÜTTER (1871-1928) „Az emberföldrajz céljai” (1906) Jean BRUNHES (1869-1930) „La géographie humaine” – (1910) Kultúrtáj – posszibilizmus H. H. BARROWS Human ecology (1923) – USA I. BOWMAN (Environmentalizmus) Szociálökológia – Városökológia R. E. PARK – E. W. BURGESS – R. D. McKENZIE (1925) „chicagói iskola” USA Walter CHRISTALLER (1933) H. BOBEK (1948) – EU: Bécs→München Szociálgeográfia D. PARTZSCH (1964) alapkategóriái: 1. lakás 2. munka 3. képzés és kultúra 4. üdülés 5. közlekedés 6. közösségi élet (a társadalom létfunkciói) Karl RUPPERT Friedrich SCHAFFER (1969) „Müncheni iskola” Walter HARTKE A. PREDÖHL: Modern társadalomföldrajzi irányzatok

Szocialista gazdaságföldrajz Magyar Emberföldrajz CZIRBUSZ Géza (1853-1920) „Anthropo-geographia” (1915) CHOLNOKY Jenő (1970-1950) „Az emberföldrajz alapjai” (1922) TELEKI Pál (1879-1941) „A gazdasági élet földrajzi alapjai” (1936) MILLEKER Rezső (1887-1945) „A politikai földrajz alapvonalai” (1917) MENDÖL Tibor (1905-1966) Szarvas földrajza (1928) Általános településföldrajz (1963) CZIRBUSZ Géza CHOLNOKY Jenő Szocialista gazdaságföldrajz MARKOS György „Magyarország gazdasági földrajza” (1962) ENYEDI György „A Föld mezőgazdasága” (1965)  A mai magyar társadalomföldrajz legkiemelkedőbb képviselője. TELEKI Pál MILLEKER Rezső Mai magyar társadalomföldrajz BERÉNYI István BELUSZKY Pál PAPP Antal PERCZEL György MÉSZÁROS Rezső TÓTH József SÜLI-ZAKAR István NEMES-NAGY József FRISNYÁK Sándor DÖVÉNYI Zoltán KOCSIS Károly KOVÁCS Zoltán BENEDEK József CSAPÓ Tamás HANUSZ Árpád MICHALKÓ Gábor KOZMA Gábor Pap Norbert Kókai Sándor MENDÖL Tibor

Összefoglalás A tudományok nómenklatúra rendszer A földrajz (geográfia) A földrajz tudományág meghatározása A földrajz feladata A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz helye a földtudományok körében A földrajz belső struktúrája A földrajz tudományág rendszere a német geográfiában A földrajz rendszere Mi a társadalomföldrajz? A földrajztudomány az ókortól napjainkig

Köszönöm a figyelmet!