A vállalkozás céljai, belső érintettek Vállalatgazdálkodási alapok 2. előadás

Üzleti vállalkozás Szervezet: az emberek szövetkeznek egymással valamilyen cél elérésére Alapvető cél: a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozás szervezeti kerete

Vállalati célstruktúra Operatív, működési célok Közvetlen irányítási célok Távlati, tartós célok / Vízió Küldetés / Misszió Alapvető cél Szervezet jellege egyéniség Pl. nyereségesség, jó image Pl. reklamáció lebonyolítása Pl. anyagbeszerzés

Vízió, misszió Misszió: küldetés, amelyet a vállalat a jövőben be akar tölteni. Megfogalmazza mi a vállalat létezésének célja, milyen elvek és értékek alapján működik. Elkötelezettséget teremt a szervezet tagjai számára. Általában nem kapcsolódik konkrét időtávhoz. A missziók típusai: (a stratégiai szándék alapján) „politikai” töltésű missziók (érdekcsoportok elvárásainak való megfelelés) a vállalati cselekvés alapelveit meghatározó missziók (működési filozófia), a vállalat társadalmi szerepét, felelősségvállalását leíró missziók. Vizió: a vállalat által felvázolt, elérni kívánt jövőbeli állapotot rögzíti. Azt mondhatjuk, hogy a Hova akarunk eljutni? A víziók típusai: az alapvető képességekre összpontosító víziók (pl. kiemelkedő minőség), a vállalat tevékenységét és helyzetét meghatározó víziók (pl. alapvető tevékenység) „jelszavas” víziók, (pl. Győzzük le XY-t!) képzelőerőre irányuló víziók (pl. Internet a kommunikáció érdekében) Közös bennük: rögzíti a vállalat alapvető jövőbeni szándékait (iránykijelölés), megfogalmazásuk valamilyen karizmatikus vezetői egyéniséghez kapcsolódnak, szorosan kapcsolódnak a vállalati kultúrához.

MOL Elhatároztuk, hogy Közép-Európa legtekintélyesebb, legalább tízmilliárd dolláros piaci értékű integrált multinacionális olajvállalatává válunk, tengertől tengerig terjedő működési területen. Az energiaforrásokat és szaktudásunkat az emberek kényelmét biztosító, életminőségét javító termékekké és szolgáltatásokká alakítjuk otthonaikban és az utakon egyaránt.

OTP …-nek tekintjük, hogy lakossági, vállalakozói és önkormányzati ügyfeleinknek teljeskörű és kiemelkedő színvonalú pénzügyi szolgáltatásokkal álljunk rendelkezésére. …-unk, hogy lendületes növekedéssel, hatékony irányítással és üzemvitellel, továbbá felelős társadalmi szerepvállalással Közép- és Kelet Európa legkedveltebb univerzális bankcsoportjává váljunk.

Érintettek Érintett felfogás Érintett minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével. Belső érintettek Külső érintettek

A tulajdonosok céljai Természetes személyek Intézményi tulajdonosok Egyetlen tulajdonos Tőzsdén jegyzett vállalat Intézményi tulajdonosok Állam, állami intézmények Bankok és más pénzintézetek Vállalatok Egészségbiztosítási alapok

Ügynök megbízó probléma Az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs asszimetria, azaz a megbízó és az ügynök eltérő informáltsága. Saját részvény Munkavállalói részvénytulajdonosi programok

A vállalkozási forma tulajdonlási szempontból Egyéni vállalkozás: egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás. Jogi felfogásban az egyéni vállalkozás és maga a vállalkozó egy és ugyanaz. Társaság: két vagy több tulajdonos által alapított (személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű) üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén.

Az egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány) könnyen áttekinthető a vállalkozó függetlensége nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről kedvező adózás   Hátrányai: szerényebb nyereségszerzési lehetőség a pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben korlátlan felelősség a vállalkozás korlátozott élettartama

A gazdasági társaságok közös jellemzői: üzletszerű közös gazdasági tevékenység vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülést) a tagok közös kockázatvállalása

Társasági formák előnyei Előnyök Adózási előnyök Tulajdonlási lehetőség nagyobb tőke nélkül Jogi védettség viták esetére Jelentősebb tőke és hitelforrások A folytatás lehetőségetulajdonváltozás esetén Hátrányok Személykonfliktusok lehetősége Menedzseri felelősség hiánya

Kkt Felelősségi viszonyok: minden tag korlátlanul és egyetemlegesen (a hitelező bármelyi tagtól követelheti követelését )felel a társaság kötelezettségeiért Az alaptőke minimális nagyságát a törvény nem írja elő A tagok munkavégzéssel is részt kell vegyenek a működésben (személyegyesítő jelleg) BT Alapító tagok száma: legalább 2 (legalább egy kültag és legalább egy beltag) Felelősségi viszonyok: beltag(ok) korlátlan és több beltag esetén egyetemleges, kültag(ok) korlátolt (a vagyoni hozzájárulás mértékéig) Az alaptőke minimális mértéke nincs előírva A beltag tőkével és munkával is köteles közreműködni, a kültag csak tőkéstárs KFT Egy személy is létrehozhatja Felelősségi viszonyok: minden tag felelőssége korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed) Minimális törzstőke: 500 ezer forint (korábban: 3 millió forint) a tagok vagyoni hozzájárulása (törzsbetét) Az üzletrész értékesíthető (de a többi tagnak elővételi joga van) RT Alapító tagok száma: Zártkörű alapításnál: legalább 2 Nyilvános alapításnál (részvényjegyzés útján): legalább 5 A tag részvényes felelőssége részvénytulajdona névértékéig (vagy kibocsájtás kori értékéig) terjed Az alaptőke legkisebb összege: 5 millió Ft (korábban: 20 millió Ft) Az alaptőkét a tagok részvényjegyzéssel biztosítják A tagsági jogokat a részvény testesíti meg (forgalomképes, szabadon átruházható)

A vállalkozási forma megválasztásának szempontjai Az új vállalkozások megszervezésénél, a forma megválasztásánál és változtatásánál a lehetséges jogi formák előnyei, hátrányai mérlegelendők. Az elemzés során minden döntést meghatározó feltételt minősíteni kell és ennek eredményeként fontossági sorrendet célszerű felállítani.

A vállalkozási forma megválasztásánál vizsgálandó tényezők a tulajdonlás módja, a tulajdonosok felelőssége, az üzlet indításának költségei, az üzlet folytonossága, tartóssága, az érdekeltség átruházhatósága, a tőkeszükséglet, az irányításban való részvétel lehetősége, az eredményfelosztás, vonzerő a tőkebevonásra, a szállítók, a vevők, a leendő ügyfelek preferenciái, az adózási és támogatási feltételek, magánvagyon nagysága.