Bevezető előadás

Összegzően meghatározhatjuk úgy is a személyiséget, mint az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintáit, melyek az egyén személyes stílusát, és környezetével való interakcióit befolyásolják Bioszociális,biofizikai, gyűjteményes és integráló definíciók

a személyiséget entitásnak, azaz tényleges létezőnek fogadják el, valamint egyfajta állandóságot feltételeznek benne. Ugyanakkor a személyiségkutató számára azok a viselkedésformák az érdekesek, amelyek megkülönböztetik a személyt másoktól és amelyek többféle helyzetben, tartósan jellemzőek rá.

A személyiségelméletek közös jellemzői: Funkcionális irányulás (céljaiban is, de elméletében is: vagyis a magatartás minden gyakorlati szempontból lényeges aspektusát hajlandó adatként elfogadni elméletei alapanyagául) Döntő szerep jut a motivációs folyamatnak A „teljes” személyiség tanulmányozását tűzik ki célul (természetes környezetében, teljes funkciójában vizsgálni a személyt) Koordináló elméletekként működnek (inkább rekonstruál, integrál…)

A személyiségelméletek formális tulajdonságai ·Világosság, egyértelműség (fogalmak meghatározásában) ·Viszonya az empirikus jelenségekhez ·Belőle származó tapasztalati kutatás

A személyiségelméletek tartalmi tulajdonságai Céltudatos lénynek tekinti-e az embert? ·Milyen jelentőséget tulajdonít a tudatos/tudattalan (racionális/irracionális) tényezőknek? ·Milyen jelentőséget tulajdonít a belső pszichés realitásnak (mint az objektív realitás vetületének)? ·Milyen szerepet tulajdonít a „jutalomnak”/örömnek? ·A tanulási folyamatnak, változásnak? ·Az örökletes tényezőknek?

A személyiségelméletek tartalmi tulajdonságai A fejlődés korai szakaszában átélt tapasztalatoknak versus jelen idejű tényezőknek? ·A fejlődést folyamatosnak vagy szakaszosnak tekinti-e? ·Mennyire holisztikus emberszemlélete? (a funkcionáló teljes személyt és környezetét figyelembe vevő) illetve ezen belül mit hangsúlyoz inkább: organikusat vagy környezetit? ·Mennyiben hangsúlyozza az ember egyediségét? ·Lényeges tényezőnek tekinti-e a lelki működések önszabályozó (homeosztatikus) mechanizmusait?

A személyiségelméletek tartalmi tulajdonságai Foglalkozik-e az énképpel? ·Foglalkozik-e a személyiség csoport- illetve kulturális meghatározóival? ·Mennyire interdiszciplináris? ·Hány alapvető magyarázó elvet használ?

Mérőeszközök A 20. század elején, az első világháború előtt a személyiség mérésére irányuló kutatásokat megelőzték a készségek, képességek mérését szolgáló munkák. Az első személyiségtesztek szóasszociációs tesztek voltak. Az első úgynevezett ön-kitöltős kérdőívek egyike Woodworth „Személyi adatlap”-ja volt (Personal Data Sheet), melyet az első világháború alatt fejlesztettek ki a sorkatonák háborús helyzethez való alkalmazkodási képességét vizsgálva.

Mérőeszközök Papír-ceruza tesztek (MMPI, CPI, TCI) Projektív tesztek (Rorschach teszt, TAT, CAT, Goodenough rajztesztek) Nem teszt eljárások (interjú, életrajzi adatlap)

A mérőeszközök tulajdonságai megbízhatóság (reliabilitás), mely arra vonatkozik, hogy a mérőeszköz mennyire ad hasonló eredményt két eltérő alkalommal ugyanannál a személynél, illetve, ha különböző emberek mérik fel ugyanazt az eseményt/jelenséget. érvényesség (validitás), mely azt fejezi ki, hogy mennyiben méri a teszt valóban azt, aminek a mérésére szánták.