Magyarország integrált föld-használati zónarendszere

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Erdővagyon-gazdálkodás
Advertisements

A környezetszennyezés forrásai
KIS TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI ELVEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL mgr. Csordás Róbert mérnök, közgazdász Szabadka.
A világ mezőgazdálkodási irányzatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési.
A terület- és településrendezés eszköztára az aggregátum- gazdálkodásban Dr. Tompai Géza főosztályvezető BM Területrendezési és Településügyi Főosztály.
Nemzetközi körkép az Élelmiszer Önrendelkezésről
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
II. TERMÉSZETI ÉS TÁJI JELLEMZŐK
Az öntözés hazai szerepe, jelentősége
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita
Mezőgazdasági földhasználat
A földhasználat természetvédelmi szempontú fejlesztési feladatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani.
Környezetértékelési módszerek
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
A pontozásos földértékelés
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZVÉDELEM.
SZIE Gödöllő GTK Agrár- és Regionális Gazdaságtani Intézet
Agrárgazdaság és a mai vidék viszonya és mai konfliktusai Dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai
A dereguláció, célja, megtett lépések és elért eredmények
Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
Kormányszóvivői tájékoztató. ESÉLY A FALUNAK ÉS A MAGYAR VIDÉKNEK Agrár- és vidékfejlesztési költségvetés 2005.
Globális problémák.
Környezetileg káros támogatások a mezőgazdaságban
Település és régiófejlesztés Területhasználatok módosításának környezeti feltételrendszere.
Felszín alatti vizek védelme
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Agrár-környezetvédelem IX.
Erdő- és fagazdálkodás
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004 I. félévében 1. SAPARD 2. NFT, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Intézkedései.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
Agrár-környezetvédelmi támogatások Hargita megyében (dilemmák és problémák) Péter Pál agora munkacsoport.
Kormány rendelet a NATURA 2000 területek kijelöléséről
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Fejlesztési források 2007-től Új Magyarország Vidékfejlesztési Program L. Paciolo Bt Gödöllő Szabadság tér
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Gyepek állateltartó képessége
A klímaváltozás káros hatásainak megelőzése, előrejelzése és csökkentése az agrár- élelmiszertermelési vertikumban Gyepgazdálkodási alprogram TECH_08-A4/
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Agrár-Környezetgazdálkodás.
Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő.
A mezőgazdasági és a természetvédelmi földhasználat
A magyar mezőgazdaság szerkezete
Természetvédelem – a 24. órában
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A fenntartható társadalom előtt álló feladatok Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Dr. Ágoston Csaba PhD Elnökségi tag.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Agrár-környezetvédelmi Programok a Mosoni-sík-Szigetköz térségben Burda Brigitta Pozsony,
Talajok konkrét természetvédelme
Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
A mezőgazdasági termelés
Előadás másolata:

Magyarország integrált föld-használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

Előzmények EU CAP reform, új támogatási rendszerek Környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálása a mezőgazdasági tevékenységbe A mzg. nem termelési típusú (környezeti, ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális stb.) funkcióinak támogatása „ökoszociális piacgazdasági modell” WTO: világkereskedelem liberalizálása A mzg-i termelés komparatív ökológiai előnyökkel rendelkező területekre koncentrálása

A “sokfunkciós” mezőgazdaság jövőbeni feladatai Környezetkímélő termelési módszerek elterjesztése Piacképes, kiváló minőségű értékes élelmiszerek ter. Megújítható nyersanyagok termelése Fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása Kultúrtáj ápolása, a biodiverzitás fenntartása Vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehető-ségek bővítése Vidéki értékek, kulturális javak megőrzése Üdülési, turisztikai potenciál fejlesztése

Földhasználati stratégiák Szegregációs modell: természetvédelem korlátozása meghatározott területekre, minden egyéb területen korlátozás nélküli gazdálkodás Extenzifikálás: a mezőgazdaság általános külterjesítése FÖLDHASZNÁLATI PIRAMIS: a környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma összehangolása

Földhasználati piramis

A rendszer kategóriái Természetvédelmi magzónák: természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhaszn. tilalma Természetvédelmi pufferzónák: természet- és kör-nyezetvédelmi szempontú gazd.; körny., foglalkoz-tatási, kulturális és rekreációs funkciók Átmeneti zónák: mzg-i term. + védelmi és egyéb funkciók;ökológiai és egyéb extenzív gazd. formák; ESA területek bolygatatlan biotóphálózati elemekkel Agrárzónák: mzg-i termelési funkciók; integrált kör-nyezetkímélő gazdálkodás Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukt. és ipari funkciók

Az integrált mezőgazdasági földhasználati zónarendszer kialakításának kérdései Hogyan alakul Magyarország mg. termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, ill. környezeti érzékenysége? A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának, ill. a gaz-dálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezetvédelem területigényével? Hol jelölhetők ki a védelmi, a külterjes, kettős meghatározott-ságú (extenzív) ill. belterjes (intenzív) agrár zónák? Mely mg-i ill. szántóterületeket célszerű az intenzív mg. kategó-riában tartani? Hol kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, művelési ágat megváltoztatni? Hol célszerű a mzg-i helyett védelmi földhasználat kialakítása?

Agráralkalmasság értékelése Domborzati és talajparaméterek Lejtőkategóriák Száz pontos talajértékszám Szántók átl. AK értéke Talajtípus Fizikai talajféleség Vízgazdálk. tulajdons. pH, mészállapot Szervesanyagkészlet Termőréteg vastags.

Agráralkalmasság értékelése Klímaparaméterek Energetikai agrárpotenciál Klimatikus agrárpotenciál Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszám Búzatermesztési minőségi klímaértékszám Búzatermesztési mennyiségi klímaértékszám Sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám

Környezeti érzékenység megítélése Élővilág Természetvédelmi oltalom alatt álló területek Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) Javasolt érzékeny természetvédelmi területek Nemzetközi jelentőségű madárlelőhelyek

Környezeti érzékenység megítélése Talaj Víz Erózió mértéke Fizikai talajféleség Agyagásvány minőség Kémhatás, mészállapot Szervesanyag-készlet Felszín alatti vízvéd. ter. Felszíni vízvéd. ter.

Földhasználati adatbázis CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis Magyarország erdőterületei - digitális adatállomány

Információk feldolgozása Az ország területének felosztása 100x100 m cellaméretű rácshálózattal Cellánként 28 környezetjellemző érték (15 mzg-i alkalmassági és 13 környezetérzé-kenységi értékszám, 0-99 pontos skála) (MAÉ-KÉÉ)+100: 0-198 közötti skála 100 alatti/feletti értékek: környezetérzékeny-ségi/agrár meghatározottság

Földhasználati zónarendszer 100 alatti értékű területek: védelmi zóna 100-120, 100-125, ill. 100-130 közötti értékű területek: külterjes (extenzív) agrárzóna 120, 125, ill. 130 feletti értékek: belterjes (intenzív) agrárzóna

Az ország területének 35 %-a, mg-i területének 43 %-a kiváló mezőgazdasági adottságú

Az ország területének mintegy 10-12 %-a és mg-i területének közel 6 %-a környezetileg érzékeny területen található

Földterületek jellemzése környezetérzékenység-agrártermelési szempontból Az ország területének több mint 13 %-án és mg-i területének mintegy 6 %-án a környezet érzékenysége meghaladja a terület agrárpotenciálját A környezeti és agrár érdekek a területek túlnyomó többségén alig kerülnek konfliktusba A területek túlnyomó többségén az agrárpotenciál növekedésével csökken a környezeti érzékenység A két szempont egy közös földhasználati zónarendszerben jól egyesíthető, területileg összeegyeztethető

A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1.6 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 70 %-a (4.3 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2.2 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 60 %-a (3.7 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2.8 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 50 %-a (3.1 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

Szántóterületek megoszlása (ezer ha)

Szántóterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben A szántó művelési ágból kivont területek legnagyobb része gyep művelési ágba kerül  változó feltételek, igények esetén könnyen visszafordítható Több, mint 1 millió ha szántóterület csökkenés: olyan termőhelyeken, amelyek a mg. iparosítása előtt nem tartoztak a szántó művelési ágba Jelenlegi 4.7 millió ha szántóterület 50 %-a kimagasló agrár-potenciálú, 10%-a környezeti szempontból érzékeny területen található A legnagyobb agrárpotenciálú és legkisebb környezeti érzékenységű 3.2 millió ha területen intenzív szántók A 2. forgatókönyv szerint 125 értékszám alatt az extenzív agrárzónában marad 500 ezer ha (extenzív szántók)

Erdőterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben Jelenleg: 1.8 millió ha erdőterület (19%-os erdősültség)  távlatilag tervezett erdőterület: 2.6 millió ha (28%) Erdőterület 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 2%-a közjóléti rendeltetésű Erdőtelepítési terv: 533 ezer ha legrosszabb gyepterületen és 229 ezer ha legrosszabb szántóterületen

Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben Gyepek 20%-a domb- és hegyvidéken található, az ország gyep-területének nagyobb része az Alföldön van (1.1 millió ha, 12%) Jó minőségű, intenzív gyep: 50 ezer ha, extenzív, gyenge termő-képességű gyep 550 ezer ha, ebből 350 ezer ha-on (talaj)védelmi funkció  gazd. haszn. fűhozam nem képz. Termelési célú gyephasználat: kb. 1 millió ha, ennek 25%-a intenzív (állatartó telepek), 40-45%-a félintenzív, 30-35%-a extenzív haszn. (átmenet  védelmi gyepter., puffer ter.) Erdővel körülvett, erdőn keresztül megközelíthető gyepek (kiterj.: 50 ha alatti, teljes ter.: néhány ezer ha, domb- és hegy-vidékek) Hegy- és dombvidéki völgyek oldalában lévő gyepek (több száz ha-os legelőterületek)

Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben Állatállomány csökkenése  gyep, legelő nehezen fenntartható (legelő állatokra vonatk. agrártámogatás módosítása, vidékfejlesztés) Alullegeltetés: legelő állatok számának csökkenése  legelőkre nem jellemző növényfajok betelepülése (bebokrosodás, beerdősülés) Kb. 550 ezer ha gyepterület felülvetett, műtrágyával, vegyszerrel kezelt  flóra jóval szegényebb Védett területeken (garantáltan vegyszermentes lege-lők) extenzív bioállattartás (magyar szürke)

Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben Átmeneti gyepek létesítése: erdőtelepítés max. 15 ezer ha/év  erózió, defláció elleni védelem Új gyepesítés területei: legkisebb agrárpotenciálú és legnagyobb környezeti érzékenységű 788 ezer ha szántó, viszont a mai gyepterület 533 ezer ha-os erdősítése várható

Új művelési ág- és földhasználati szerkezet

Új művelési ág- és földhasználati szerkezet