A hallgatói teljesítményt befolyásoló erőforrások a kampuszon Pusztai Gabriella

Az intézményi eredményességtől a hallgatói eredményességig Intézményi eredményesség és hallgatói eredményesség Hallgatói szocializáció, hallgatói integráció A hallgatói integráció hatása az eredményességre

Felsőoktatási eredményesség magyarázatai 1.Individuális magyarázatok: személyiség, orientáció, erőfeszítés, elkötelezettség, kongruencia, elégedettség, kulturális tőke (Holland 1966, Clark- Trow 1966, Bourdieu–Passeron, 1977, Pace 1984, Tinto 1987) 2. Szervezeti magyarázatok: struktúra, diverzitás, habitus (Pasarella-Terenzini 1991, 2005, Berger 2000; Reay et al. 2001, Hurtado 2007) 3. Kapcsolathálózati magyarázatok:(involváltság: Astin 1993, integráció: Tinto 1993, társadalmi tőke Coleman 1988)

1.A tanulmányi részvétel 2.Az oktatókhoz való kötődés (nem tantermi) 3.A hallgatótársadalomban való részvétel (társas tevékenységek, szervezetek) 4.A munkavégzés (kampuszon kívül/belül) 5.Az egyéb tevékenységek (önkéntes munka, a vallási közösség, saját család) Astin: a hallgató involváltsága (gyakoriság/ tartam)

Eltérések a tevékenységek/ kapcsolatok hatásában 1.Hallgatói szervezetek frontemberei Lakóhely a kampuszon Tehetséggondozó programok + 4. Élsportolók: mérsékelt +

Tinto: hallgatói integráció Elszakadás a kinti kapcsolatoktól/normáktól Forrásai: Van Gennep: rites of passage/ Durkheim anómia /Parsons integratív normák, Coleman (1961) iskolai társas kontextus, Festinger (1954) társas összehasonlítás Szeparáció Tranzíció Inkorporáció

Tinto interaktív modellje Tanulmányi integráció formális: (tanórai tevékenység) informális (oktató-hallgató interakciók) Kockázata: bukás, rossz eredmény Társas integráció: formális (extrakurrikuláris tevékenység) informális (kortárs csoportok, centrális és marginális szubkultúrák) Kockázata: önkéntes lemorzsolódás

Társadalmi tőke 1.Peer effect: piaci haszon (Goethals 2001, Zimmerman 2003) 2.Kiterjedt hálózati tagság helyett szoros, kis létszámú kapcsolatháló (Bean 2005) 3.A kampusz diverzitása: a NT hallgatók funkcionális közösségből való kiszakadása negatív/kockázatos (Hurtado 2007, Thomas 2002) 4.Szoros kapcsolatháló + stabil értelmező (érték)közösség támogató ereje + az intézményen kívüli és belüli erőforrások összekapcsolása (Coleman-Hoffer 1987)

Mivel járulhatnak hozzá a hallgatói eredményességhez az intézmények? A származás hatása erősen érvényesül, de intézményi hatóerők módosíthatnak ezen: a kampusz társadalmának kompozíciója kapcsolati struktúrái domináns kultúra, interpretációk a hallgató beágyazottsága

Debrecen-központú felsőoktatási térség 2003, 2005 Regionális Egyetem 2008, 2010 A felsőoktatás szerepe a társadalmi- gazdasági átalakulásban TERD Végzős alapképzés Elsőéves mester Campuslét

Kérdések A határozottabb relációs beágyazódás juttatja a sikerhez szükséges erőforrásokhoz a hallgatót? A gyenge integrálódás (erős külső kapcsolatok) hasznosabb a sikeres pályafutáshoz? Differenciált-e ez a hatás csoportonként? A beágyazódás jellege mellett a kompozíció karaktere befolyásolja inkább a hallgatót? A beágyazódás jellege mellett a domináns kampuszkultúra befolyásolja-e a hallgatót? Mi a felsőoktatók szerepe?

Eredményesség mutatói Alapképzésben : továbbtanulás / munkavállalás terve Mesterképzésben: komplex, belső és relatív: az aggregátumokéhoz viszonyít Komponensei: munkába állási szándék, társadalmilag hasznos munka, kötlezőn túli tanulmányi vállalás, önképzés, LLL terv

A hallgatói integráció hatása az eredményességre Az alapképzésben a szülői státus hatása erős, a mesterképzésben gyengébb Az intergenerációs beágyazottság hatása igen erősnek bizonyult mindkét szinten. A hallgatói környezet szerepére érdemes odafigyelni A külső-belső erőtér csak részben differenciál

Elméleti következtetések Az intézményi hatás modelleket árnyalni kell A társadalmi tőke elmélete finomításokkal alkalmazható A hallgatói értelmező közösségek koncepciójának lehetőségei